Zárt folyosó a Gyorskocsi utcában

  • Megosztás
  • 2016. June 15.

Ez az összeállítás a Nagy Imre és társai per előkészítésében szerepet kapott állambiztonsági beosztottak és vezetők hivatali karrierútját mutatja be. A válogatás alapja az a 150 nevet (a 161 fős listából levonva a kétszer is szereplőket) tartalmazó kék színű iskolai füzet, amely azoknak a neveit tartalmazza, akik 1957. április 13-ától beléphettek a politikai rendőrség vizsgálati osztályának székhelyén, a Gyorskocsi utca 31. szám alatti épületben a harmadik emeleti zárt folyosóra, ahol a Nagy Imre-ügy büntetőeljárás alá vont szereplői raboskodtak.

Az 1956-os forradalmat követő megtorlás folyamatában a legjelentősebbnek számító ügyek – köztük a Nagy Imre-per – előkészítésére és lebonyolítására a vizsgálati osztályon belül, attól elkülönülve, különrészleget hoztak létre, ahová a politikai rendőrség valamennyi osztályáról átvezényelték a legmegbízhatóbbnak és legalkalmasabbnak tartott munkatársakat, döntő többségükben volt államvédelmi beosztottakat. Az úgynevezett K-részleget Rajnai Sándor irányította. Különböző vizsgálati csoportokat alakítottak ki, az I. számú csoport foglalkozott a Nagy Imre-üggyel, ezt Ferencsik József (az önálló ÁVH kémelhárító főosztályának hajdani első embere) irányította. A politikai „összekötő” a párt felé Biszku Béla belügyminiszter, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának (majd Politikai Bizottságának) tagja volt. A szovjet „tanácsadó elvtársak” részvétele a különrészlegen lefolytatott vizsgálatokban egyértelműnek tűnik, ezt bizonyítja a füzet első oldalán szereplő bejegyzés a számukra kiutalt belépőkről, valamint az orosz nyelvű tolmácsok, fordítók jelenléte is, akik közül néhánynak az életrajza ebben a válogatásban is szerepel.

Hangsúlyozni kell, hogy a kis lila füzetbe nemcsak a K-részleg tagjainak a nevét jegyezték fel, hanem az ezredestől kezdve a szakaszvezetőn át minden állambiztonsági tisztét, operatív beosztottét, irodai segédtisztét (gépírónők), valamint a vizsgálati osztály főorvosáét, egy bűnügyi fényképészét és négy „külsős” ügyészét, sőt Non György volt legfőbb ügyészét is, akik a vizsgálati osztály fogdájának duplán elzárt területére beléphettek. Ugyanakkor a füzet nem tartalmazza az összes olyan személy nevét, akik minden bizonnyal jelen voltak a kihallgatásokon, hiszen például magának a vizsgálati osztály vezetőjének, Szalma Józsefnek a neve is hiányzik a listáról. Az azonban vitán felül áll, hogy a füzetben szereplők fontos szerepet játszottak a később több halálos és súlyos ítélettel záruló per előkészítésében.

Az itt közölt életrajzok, rövid karrierutak forrásai az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött úgynevezett fogyatéki anyagok, azok a személyi akták, amelyek minden belügyi dolgozó személyi adatait, karrierútjának állomásait, rendfokozatát, beosztási helyének változását, parancsnokai által rendszeres időközönként készített minősítését, önéletrajzát, fotóját tartalmazzák.

Kék füzet


A pályaképeket készítették: Benefi Géza, Kis-Kapin Róbert, Krahulcsán Zsolt, Simon István, Tóth Eszter

Szerkesztette: Simon István


Címkék

kommunizmus kiadványok '56-os emlékév ÁBTL