Vizsgálják a Kúrián az 56-os forradalmat követő megtorlásokat

Az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából megújuló szakmai viták középpontjában a szabadságharcot követő megtorlás időszakának egyik legmegdöbbentőbb pere, a Nagy Imre-ügy áll – tudta meg lapunk. Szakmai műhelyekben több álláspont csap össze, de mindinkább uralkodóvá válik az a nézet, hogy a Legfelsőbb Bíróság eredeti álláspontjának megfelelően a hasonló esetekben a genfi egyezményeket kell alkalmazni. Azokból pedig az következik, hogy nem az egykori halálos ítéletek hatályon kívül helyezése a megoldás, hanem a döntések megsemmisítése. E szerint a felfogás szerint a megtorló halálos ítéletet úgy kell tekinteni, mintha meg sem hozták volna, ezért az nem is alkalmas a felülbírálatra.

Nagy Imrét és társait 1958-ban halálra, illetve szabadságvesztésre ítélték. A volt miniszterelnököt és mártírtársait 1989. július 6-án – ítéletük hatályon kívül helyezésével – törvényességi óvás nyomán rehabilitálták, mentették fel a hajdani vádak alól. Magyarországon egyébként a rendszerváltozás idején négy semmisségi törvényt hoztak, ennek nyomán számos ítéletet a törvény erejénél fogva töröltek a bíróságok. A Nagy Imre-ügy nem ezek közé tartozott. Úgy tudjuk, szakmai berkekben még nem alakult ki konszenzus arról, indokolt-e lépéseket tenni a semmisség kimondásáért Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós egykori ítéletei kapcsán.

Megkérdeztük a Kúria elnökhelyettesét: szükségesnek látja-e az igazságszolgáltatás legfelső fóruma, hogy elemzést készítsen az igazságtétellel összefüggő gyakorlatról.Kónya István a Magyar Időknek úgy válaszolt: az 1956-os forradalom és szabadságharc közelgő évfordulója mindenképpen indokolttá teszi, hogy az igazságszolgáltatás és a jogtudomány immár történeti távlatból értékelje a forradalom leverését követő politikai megtorlást. Ennek érdekében műhelymunka zajlik. Elmondta: az igazságtételt szolgáló semmisségi törvényekből, a sortűz-ügyek ítélkezési gyakorlatából, valamint az egyes esetek felülvizsgálatakor szerzett tapasztalatokból arra lehet következtetni, hogy a megszálló hatalom erejére támaszkodó diktatúra az igazságszolgáltatás látszatát keltve valójában politikai gyilkosságokat követett el.

Az elnökhelyettes hozzáfűzte: a halálos ítéletekkel zárult bírósági eljárások nem ítélkezésnek, hanem leszámolásnak nevezhetők, sérthették a humanitárius jogot, s ezért nem részei az igazságszolgáltatásnak. A Kúria most azt vizsgálja, milyen jogi-szakmai keretek közt lehet ezt kifejezésre juttatni. 1956 után több mint kétszáz halálos ítéletet hirdettek ki a bíróságok.

Forrás:

• Megsemmisíthetik Nagy Imre halálos ítéletét – magyaridok.hu (2016.04.25.)