VI. A spanyol polgárháborúban

  • Megosztás
  • 2021. May 18.

A spanyol polgárháborúban (1936–1939) a köztársaságiak oldalán harcoló több tízezer külföldi önkéntesből a magyarok száma 1200 főre tehető, akiknek mintegy fele elesett a harcokban. Az anyaország mellett egy részük a Szovjetunióból érkezett, de megtalálhatjuk közöttük a nyugat-európai magyar emigráció baloldali mozgalmakkal rokonszenvező képviselőit is. Túlnyomó többségük úgynevezett nemzetközi brigádokba került, amelyek tagjainak toborzását a Komintern bizottságai végezték, egyszerre vizsgálva a katonai szolgálatra való alkalmasságot és a politikai megbízhatóságot.
      Az önkéntesek többnyire álneveket használtak. A polgárháború legismertebb magyar résztvevője Zalka Máté (Lukács tábornok) volt, aki a XII. nemzetközi brigád parancsokaként elesett a Huesca környéki harcokban. A második világháború után a magyarországi kommunista diktatúra kiépítésében vezető szerepet játszó személyek közül is többen megfordultak Spanyolországban. Münnich Ferenc (Otto Flatter) előbb a 15. hadosztály vezérkari főnöke volt, majd a XI. nemzetközi brigádot irányította, Rajk László (Firtos László) a Rákosi-zászlóaljban szolgált, az ebrói csatában meg is sebesült, míg Gerő Ernő (Pedro) az NKVD és a Komintern instruktoraként tartózkodott az országban, és kulcsszerepet játszott a Moszkva által trockistának bélyegzett Egyesült Marxista Munkáspárt (POUM) felszámolásában. A parancsnoki tisztséget betöltők közül Gálicz Jánost (Gál tábornok), a nagyrészt amerikai önkéntesekből álló XV. (Abraham Lincoln) nemzetközi brigád vezetőjét 1937-ben visszarendelték Moszkvába, letartóztatták és kivégezték. Vélhetően hasonló sorsra jutott volna a szintén visszarendelt Hevesi Ákos (Nieburg Pál) is, ám utolsó ütközetében, a huescai csatában személyesen vezette rohamra zászlóalját, és hősi halált halt.
      A magyar „spanyolosok” későbbi sorsa felemásan alakult. 1945 után hagyományaik ápolására létrehozták saját szövetségüket, ugyanakkor a kibontakozó hidegháború közepette gyanakodva tekintettek rájuk, hiszen Nyugaton harcoltak, a fronton „trockistákkal” érintkezhettek, ráadásul a második világháborúban közülük többen bekapcsolódtak a nyugati országok ellenállási mozgalmaiba. Így könnyen válhattak, ahogy Rajk László sorsa is mutatja, koncepciós per áldozatává.

Tömpe András tagfelvételi kérelme a Spanyol Kommunista Pártba, 1937. október 20.
Ф. 495. Оп. 199. Д. 1654. Л. 7, 7об.

Tömpe András fotója.
Ф. 495. Оп. 199. Д. 1654. Л. 46, 47.

Tömpe András a spanyol polgárháborúban főhadnagyi rendfokozatban a XV. nemzetközi brigád egyik kiképzője, majd az 5. zászlóalj 1. századának parancsnoka volt. Részt vett az extremadurai, az aragoni, az Ebro menti és a katalóniai harcokban, két ízben is megsebesült. A második világháborút követően a magyar és a szovjet állambiztonság munkatársa, 1947 és 1959 között „nagykereskedőként” a szovjet hírszerzés rezidense volt Argentínában.

„Firtos”, azaz Rajk László Spanyolországban.
Ф. 495. Оп. 199. Д. 6513. Л. 102.

A Spanyol Kommunista Párt jellemrajza Rajk Lászlóról, 1938. november 1.
Ф. 495. Оп. 199. Д. 6513. Л. 102.

Rajk László 1936-ig a magyarországi illegális kommunista mozgalom tagja volt. 1937-ben Spanyolországba utazott, ahol a Rákosi-zászlóalj pártbizottságának titkára lett. E tisztében többször bírálta Haász László, Gerő Ernő bizalmasa gyávaságát és intrikus jellemét, aki válaszul trockizmussal vádolta meg. Az ügy a XIII. nemzetközi brigád pártbizottsága elé került; a testület 1938. július közepén az érintetteket – párttagságuk fenntartásával – minden párttisztségükből felfüggesztette.

Az Előre, a XIII. nemzetközi brigád Rákosi Mátyás zászlóaljának értesítője, 5. szám, 1937. július.
Ф. 545. Оп. 3. Д. 355. 1.



A Rákosi-zászlóalj katonái a spanyol köztársasági hadsereg kötelékében a fronton, illetve pihenés közben, 1937/1938.
Ф. 545. Оп. 5. Д. 126. Л. 4., Ф. 545. Оп. 5. Д. 126. Л. 29.

A Rákosi-zászlóalj katonái, 1937/1938. A spanyol nyelvű felirat: Vasoszlop. Nemzetközi század. Rákosi csoport – magyar harcosok.
Ф. 545. Оп. 5. Д. 127. Л. 55.

A Jarosław Dąbrowski nevét viselő XIII. nemzetközi brigád 15. hadtestének kötelékébe tartozó 51. zászlóaljat eredetileg századként hozták létre 1936 októberében, és csak 1937 márciusában – más magyar alegységek hozzárendelésével – fejlesztették zászlóaljjá. Az egység az akkor Magyarországon életfogytiglani börtönbüntetését töltő Komintern-funkcionárius, Rákosi Mátyás nevét vette fel. A zászlóalj kötelékébe tartozó katonák körülbelül harmada volt magyar nemzetiségű. Első parancsnokuk Hevesi Ákos volt, akit Szalvay Mihály (Csapajev) követett a poszton. A zászlóalj részt vett a brunetei, a huescai, az ebrói és a katalóniai hadműveletekben, sokszor szenvedett óriási vérveszteséget, 1938 márciusában a Lérida környéki harcokban volt olyan százada, amelyben mindössze 25–30 ember maradt. Az egységet hivatalosan 1938 szeptemberében oszlatták fel.
      Rákosi Mátyásnak a szegedi Csillag börtönből illegális úton kijuttatott 1937. áprilisi levele a zászlóalj részére: „Örömmel és büszkeséggel értesültem arról a megtiszteltetésről, hogy a spanyol és nemzetközi fasizmus ellen küzdő néphadsereg egyik legjobb zászlóalja az én nevemet viseli. Én, akit nem tört meg a 12 év börtön, üdvözlöm a Rákosi-zászlóaljat. A spanyol, katalán és baszk dolgozóknak gyors, döntő és végleges győzelmet kívánok, a kötelékében küzdő zászlóaljnak pedig dicső és győzedelmes harcokat. Erősítse önöket az a tudat, hogy az egész világ dolgozóin kívül önökkel van a háborút provokáló fasiszta földesurak és kapitalisták összes ellenfele.”

A Rákosi-zászlóalj katonái, Nagy László, Hudik János és Németh Ferenc géppuskával az ebrói csata idején, 1938.
Ф. 545. Оп. 5. Д. 127. Л. 44.

Az 1938. június 25. és november 16. közötti ebrói ütközet a polgárháború utolsó nagyszabású hadművelete volt. A köztársasági csapatok az Ebrón átkelve egy hídfőállás kiépítésére törekedtek, ahonnan fenyegetni tudják a Valenciát ostromló nacionalista erőket, illetve az offenzívát továbbfejlesztve meg tudják teremteni az összeköttetést Katalónia és Valencia között. Az átkelésben a Rákosi-zászlóalj katonái is részt vettek. A támadás a kezdeti sikerek után összeomlott.

További témák...