TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁINK

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága által szervezett konferenciák (2014-2019)

  • Megosztás
  • 2016. August 30.
„Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatai” című konferencia
Gyula, 2019. június 13.
Közös konferenciát tartott 2019. június 13-án a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a gyulai Mogyoróssy János könyvtárban. „Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatai" című szimpózium a két intézmény négy éven át tartó közös kutatásának eredményeképp jött létre. Négy éve kezdődött el az 1956-os perek feldolgozása, perkataszter, illetve adatbázisok készültek, majd második lépésként a perek konkrét elemzése következett. A megnyitón elhangzott: 1950–53 között Békés megyében 688 ítélet született koholt vádak alapján, öt személyt szovjet pufajkások kínoztak halálra. Ugyanebben az időszakban országos szinten 1 millió koncepciós per indult, ezek 400 ezer hamis ítéletet, és szinte ugyanennyi áldozatot eredményeztek.

„Az 1956-os forradalom utáni megtorlás vidéki áldozatai” című konferencia

__________________________________________________________________________________

„Igazságszolgáltatás és büntetésvégrehajtás az ÁVH felügyelete alatt ” című konferencia
Budapest, 2019. április 25.
Az 1948 és 1956 közötti évek a magyar történelem egyik legsötétebb időszakát jelentették. A szovjet megszállás alatt álló országban a hatalmát a sztálini modell szolgai másolásával biztosítani szándékozó kommunista vezetés célja a társadalom teljes körű ellenőrzése volt, amelyet a félelem légkörének megteremtésével igyekeztek elérni. Máig nem tudjuk pontosan, hogy a kommunista hatóságok ezekben az években hány embert sújtottak valamifelé büntetőjogi szankcióval – az esetek jelentős hányadában politikai alapon –, ám számuk a visszafogott becslések szerint is sok százezerre rúg. Többek között ez is kiderült a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) igazságügyi munkacsoportja, a Magyar Börtönügyi Társaság (MBT) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kara által az NKE Rendészeti Oktatási Épület és Kollégiumában április 25-én megrendezett, Igazságszolgáltatás és büntetésvégrehajtás az ÁVH felügyelete alatt című konferenciáján.

„Igazságszolgáltatás és büntetésvégrehajtás az ÁVH felügyelete alatt ” című konferencia

__________________________________________________________________________________

„A fogság színterei: Kazahsztán" elnevezésű nemzetközi konferencia
Budapest, 2019. február 22.
Kevéssé ismert tény, hogy a Szovjetunióban a legnagyobb munkatáborok a mai Kazahsztán területén voltak megtalálhatóak. A GULAG-ok alegységeinek számító KARLAG-okban, amelyeknek központja a mai Asztanában volt, több tízezer magyar hadifogoly is dacolt az őrök kegyetlenkedéseivel és a szélsőséges időjárással. A tanácskozást a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) és az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár (EZSTT) szervezte.

„A fogság színterei: Kazahsztán" elnevezésű nemzetközi konferencia

__________________________________________________________________________________

„Mindszenty-per hetven év távlatából. Főpapi sorsok Kelet-Közép-Európában” című nemzetközi konferencia
Budapest, 2019. február 13-14.
Néhány nappal azt követően, hogy a Vörös Hadsereg 1944. október végén megszállta Kárpátalját, az ungvári moziban ünnepséget tartottak a „nagy október szocialista forradalom” emlékére, egyben a győztesek tiszteletére. A szovjetek ez alkalomból felkeresték a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspökét, Romzsa Tódort, és felszólították: tartson beszédet a rendezvényen. Romzsa az elvárások ellenére csak rendkívül visszafogott szavakkal üdvözölte a megszállókat, ám a Zakarpatszkaja Pravda nevű helyi lapban másnap – valótlanul – már úgy adtak hírt a beszédről, hogy a püspök az egyházmegye nevében hitet tett Kárpátalja népének „évszázados vágya mellett” miszerint egyesüljenek Ukrajnával. Amikor a püspök kifejezte tiltakozását, azt a választ kapta, hogy „Ön nem így beszélt, de ezt kellett volna mondania”. Romzsa azonban később sem „úgy beszélt”, ahogy a hatalom elvárta tőle, emiatt pedig komoly árat fizetett, csakúgy, mint számos más kelet-közép-európai egyházi vezető. Róluk szólt az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja által az Országházban február 13–14-én megrendezett, a Mindszenty-per hetven év távlatából. Főpapi sorsok Kelet-Közép-Európában című konferencia, amelynek mindkét nap telt ház előtt, óriási érdeklődés mellett elhangzott előadásai alátámasztották Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatójának szavait: „Ami Mindszentyvel történt, az nem magyar sors volt, az közép-európai, kelet-európai sors volt.”

„Mindszenty-per hetven év távlatából. Főpapi sorsok Kelet-Közép-Európában” című nemzetközi konferencia

__________________________________________________________________________________

„Pápa a Vasfüggönyön túlról; II. János Pál pápaságának hatása a szovjet blokk országaira és egyházaira” című nemzetközi konferencia
Budapest, 2018. október 12.
Európa keleti részén bár először csodálkozva, később egyre nagyobb örömmel fogadták Karol Wojtyla pápává választását. Sokan az egyház megmentőjét látták benne, aki belülről ismerte a kommunizmust, és akit ezért nem lehetett „hazug szavakkal megtéveszteni"- hangzott el a nemzetközi tudományos ülésen, az Országházban. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete közös tanácskozásán egyházvezetők, történészek, tudományos kutatót ismertették tanulmányaikat e témában. A lengyel-magyar konferenciát Szent II. János Pál pápa pápává választásának 40. évfordulója alkalmából rendezték. A konferencia első részét a budapesti konferencia előtti napokban, a krakkói Jagelló Egyetemen tartották.

„Pápa a Vasfüggönyön túlról; II. János Pál pápaságának hatása a szovjet blokk országaira és egyházaira” című nemzetközi konferencia

__________________________________________________________________________________

„Pápa a Vasfüggönyön túlról; II. János Pál pápaságának hatása a szovjet blokk országaira és egyházaira” című nemzetközi konferencia (Krakkó)
Krakkó, 2018. október 9-10.
Az 1948 és 1956 közötti évek a magyar történelem egyik legsötétebb időszakát jelentették. A szovjet megszállás alatt álló országban a hatalmát a sztálini modell szolgai másolásával biztosítani szándékozó kommunista vezetés célja a társadalom teljes körű ellenőrzése volt, amelyet a félelem légkörének megteremtésével igyekeztek elérni. Máig nem tudjuk pontosan, hogy a kommunista hatóságok ezekben az években hány embert sújtottak valamifelé büntetőjogi szankcióval – az esetek jelentős hányadában politikai alapon –, ám számuk a visszafogott becslések szerint is sok százezerre rúg. Többek között ez is kiderült a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) igazságügyi munkacsoportja, a Magyar Börtönügyi Társaság (MBT) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kara által az NKE Rendészeti Oktatási Épület és Kollégiumában április 25-én megrendezett, Igazságszolgáltatás és büntetésvégrehajtás az ÁVH felügyelete alatt című konferenciáján.

„Pápa a Vasfüggönyön túlról; II. János Pál pápaságának hatása a szovjet blokk országaira és egyházaira” című nemzetközi konferencia (Krakkó)

__________________________________________________________________________________

„Magyarország külkapcsolatai, lehetőségei és diplomatái 1945 után ” című konferencia
Budapest, 2018. szeptember 19-20.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán megtartott ülésen elhangzott: az 1945 utáni külpolitika és az ennek a szolgálatában dolgozó diplomaták elsősorban nem a magyar társadalom, hanem az állampárt és a Magyarországot uraló szovjet birodalom érdekeit szolgálták. A konferencia első napjának végén az egy évvel ezelőtti – „Kinek a szolgálatában - Diplomácia és állambiztonság” című - tudományos ülés előadásainak gyűjteményét tartalmazó kötetet ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Balogh András diplomata, professor emeritus (ELTE BTK) és Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója.

„Magyarország külkapcsolatai, lehetőségei és diplomatái 1945 után ” című konferencia

__________________________________________________________________________________

„Visegrád - Közös emlékezet? 1956-1968-1981" című tudomnyos ülés
Budapest, 2018. május 25.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága, valamint a Kelet- és Közép-Európa Kutatásáért és Képzéséért Alapítvány által Visegrád - Közös emlékezet? 1956-1968-1981 címmel rendezett nemzetközi konferencián elhangzott: Közép-Európa 20. század második felében történt rendszerellenes szabadságharcainak egész Európa számára is van érvényes üzenetük. A valóság tagadására és a nemzeti önrendelkezés igényének elfojtására épülő politikai berendezkedések tartósan nem életképesek, mert nem lehet a népeket hosszú ideig a hazugság elfogadására és a nemzeti önazonosság feladására kényszeríteni, az ilyen élet nem emberhez méltó.

Visegrád - Közös emlékezet? 1956-1968-1981 című konferencia

__________________________________________________________________________________

„Sorsfordítás - A paraszti társadalom felszámolása, 1945-1962” című programsorozatot indító konferencia
Budapest, 2018. március 23.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) szervezésében Sorsfordítás - A paraszti társadalom felszámolása, 1945-1962 címmel pénteken Budapesten programsorozat indult, amelynek lebonyolításában az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága is közreműködik. Ennek nyitóeseménye volt a konferencia a Parlamentben.

Sorsfordítás vándorkiállítás nyitókonferenciája

__________________________________________________________________________________

„Halálra ítélve – papi sorsok '56 után” című tudomáynos ülés
Budapest, 2017. december 15.
A „Halálra ítélve – papi sorsok '56 után” című konferenciát az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, valamint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tartotta a Parlament felsőházi termében december 15-én. A konferencia apropóját az adta, hogy hatvan éve ezen a napon brutálisan meggyilkolták Brenner János katolikus papot, majd még ebben az évben koncepciós perben kivégezték Gulyás Lajos levéli református lelkipásztort. A konferencia szervezői arra akartak rámutatni, hogy a kommunista diktatúra ugyanúgy üldözte az egyházat 1956 után, mint előtte: megváltoztak ugyan a hatalom módszerei és stratégiája, de egészen 1990-ig az emberek beszervezésén, megtörésén, manipulálásán keresztül akarták fenntartani uralmukat. A diktatúra, még ha később puhának is nevezték, diktatúra maradt.

Halálra ítélve – papi sorsok '56 után

__________________________________________________________________________________

„>>Hajthatatlanul vallott elvekkel áll a bírósággal szemben<<. Adalékok az 1956-os forradalom vidéki eseményeinek kutatásához” című konferencia és díjkiosztó
Budapest, 2017. november 21.
Díjkiosztóval egybekötött konferenciát rendezett az 1956-os forradalom vidéki eseményeiről az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (ELTE BTK) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) 2017. november 21-én a Múzeum körúton, a Kari könyvtárban.

„Hajthatatlanul vallott elvekkel áll a bírósággal szemben”- konferencia

__________________________________________________________________________________

„Kinek a szolgálatában - Diplomácia és állambiztonság” című konferencia
Budapest, 2017. október 12-13.
A konferenciát 2017. október 12-én és 13-án a NEB és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara rendezte, szervezője a NEB Külügyi munkacsoportja volt.

Kinek a szolgálatában - Diplomácia és állambiztonság

__________________________________________________________________________________

„Vakvágány. A pártállam a vidék ellen a hosszú ötvenes években, 1948-1963 (A >>szocializmus alapjainak lerakása<< II.” című konferencia
Budapest, 2017. október 10.
Vakvágány. A pártállam a vidék ellen a hosszú ötvenes években, 1948-1963 (A „szocializmus alapjainak lerakása” II.) címmel konferenciát tartott a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Vidéktörténeti Témacsoportja 2017. október 10-én. Köszöntőt mond Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke és Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója. A köszöntők után a konferencia szekcióülésekkel folytatódott; az előadók az eddigi kutatási eredményeikről számoltak be az érdeklődőknek. A tudományos ülés folytatása volt az elmúlt esztendőben megtartott tanácskozásnak ( [Konferencia a „szocializmus alapjainak lerakásáról” a vidéki Magyarországon](https://www.neb.hu/hu/konferencia-a-szocializmus-alapjainak-lerakasarol-a-videki-magyarorszagon) ).

Vakvágány. A pártállam a vidék ellen a hosszú ötvenes években, 1948-1963

__________________________________________________________________________________

„>>Az nem lehet, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető<<. Az igazságtételi törvények negyedszázad távlatából” című konferencia
Budapest, 2017. szeptember 12.
A tanácskozást a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és a Konrad-Adenauer-Stiftung által rendezte. A meghívóban a következő olvasható: „1991 májusában nyújtották be a magyar Országgyűlésben az igazságtételi törvényjavaslat első változatát. Konferenciánkkal erre az eseményre emlékezünk, valamint áttekintjük, mit végeztünk el azóta, milyen adósságok terhelnek, és milyen lehetőségeink vannak még. Negyedszázad távlatából fontosnak tartjuk a korabeli németországi helyzettel való összehasonlítást, hiszen a vonatkozó német törvény és a magyar törvényjavaslat hasonló elvek mentén készült." Helyszín

Az igazságtételi törvények negyedszázad távlatából

__________________________________________________________________________________

„A DOLGOZÓ NÉPET SZOLGÁLTÁK? Fegyveres testületek és pártirányításuk a szocializmusban” című konferencia
Budapest, 2017. március 13.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott ülésen szó volt a Kádár-rendszerben létrehozott karhatalmi erők és a pártállam kapcsolatáról. A hazai előadók mellett Erdélyből és Lengyelországból is érkeztek kutató történészek.

Fegyveres testületek és pártirányításuk a szocializmusban” című konferencia

__________________________________________________________________________________

Kovács Béla nemzetgyűlési képviselő elhurcolásának hetvenedik évfordulóján megtartott emlékkonferenca
Budapest, 2017. március 2.
Nincs emberarcú kommunizmus, a magyarországi kommunista hatalomátvétel az ország történelmének egyik legtragikusabb időszaka volt - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke a megszálló szovjet hatóságok által 1947. február 25-én törvénytelenül letartóztatott Kovács Béla kisgazda politikus emlékére rendezett konferencián a Parlamentben. Az emlékülést az Országgyűlés és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezte.

Kovács Béla nemzetgyűlési képviselő elhurcolásának hetvenedik évfordulóján megtartott emlékkonferenca

__________________________________________________________________________________

Konferencia Ikerválságok – Szuez és a magyar forradalom 1956-ban címmel
Budapest, 2016. november 18.
A szuezi válság és Magyarország 1956 címmel nemzetközi konferenciát rendeztek a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tanácskozáson a szakértők a magyar forradalom és szabadságharc, valamint a szuezi válság összefüggéseit vizsgálták.

Konferencia Ikerválságok – Szuez és a magyar forradalom 1956-ban címmel

__________________________________________________________________________________

Szakmai konferencia az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak tiszteletére
Budapest, 2016. október 25.
Az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak tiszteletére rendezett szakmai konferenciát az Országgyűlés Hivatala és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága. Szabad, független Magyarországot és jelző nélküli demokráciát akartak a forradalmárok 1956-ban - mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a 60 évvel ezelőtti esemény áldozatainak tiszteletére rendezett ülés megnyitóján az Országházban.

Szakmai konferencia az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak tiszteletére

__________________________________________________________________________________

A vidék harca a kommunista diktatúrával szemben Lengyelországban és Magyarországon című konferencia
Szeged, 2016. szeptember 29.
A vidék harca a kommunista diktatúrával szemben Lengyelországban és Magyarországon címmel konferenciát tartottak Szegeden, amelyet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) és a Lengyel–Magyar Kulturális Egyesület szervezett. A Szegedi Dóm Látogatóközpontban szeptember 29-én megtartott tanácskozás célja az volt, hogy képet adjon az 1945 utáni vidék-és agrárpolitika főbb sajátosságairól Lengyelország és Magyarország példáján keresztül. A konferencia alapvetően a kommunista vidékpolitika jellemző vonásait mutatta be: az érdeklődők előadásokat hallgattak meg többek között az agitáció és a propaganda Rákosi- korszakban betöltött szerepéről, a parasztpártok és a katolikus egyház viszonyáról, a lengyel és a magyar ’56-os vidéki eseményekről, valamint a kollektivizálásról és az agrárértelmiség szerepéről. Az előadók között volt többek között DR. MATEUSZ SZPYTMA, az IPN elnökhelyettese, DR.Ö.KOVÁCS JÓZSEF, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, DR. HAB. MIROSŁAW SZUMIŁO, az IPN Történeti Kutató Iroda igazgatója, DR. VARGA ZSUZSANNA, az ELTE BTK tanszékvezető egyetemi docense.

A vidék harca a kommunista diktatúrával szemben Lengyelországban és Magyarországon című konferenciav

__________________________________________________________________________________

A „szocializmus alapjainak lerakása” Magyarországon című konferencia a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Vidéktörténeti Témacsoportja szervezésében
Budapest, 2016. szeptember 27.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti Témacsoportja 2014 szeptemberében kezdte meg munkáját, amelynek keretében alapkutatások indultak a vidéki Magyarország életében a kommunista hatalomátvétel folyamatában történt gyökeres változások átfogó vizsgálatára. A köszöntők után a konferencia szekcióülésekkel folytatódott; az előadók az eddigi kutatási eredményeikről számoltak be az érdeklődőknek.

A „szocializmus alapjainak lerakása” Magyarországon című konferencia

__________________________________________________________________________________

Európa emlékezete című, a 20. század történetével foglalkozó intézetek ötödik, az 1956-os magyar forradalmat körbejáró szimpóziuma
Budapest, 2016. május 24.
A szimpóziumot huszonöt ország több mint kétszáz - a 20. század történetével foglalkozó intézetének - képviselőjével tartották. A háromnapos rendezvényen előadások hangoztak el, de voltak pódiumbeszélgetések, valamint plakátkiállítás színesítette a programot. Az eseményt az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja szervezte. Az európai hálózat által évente megrendezett szimpózium célja, hogy elősegítse és elmélyítse a 20. század történetének kutatásával és oktatásával foglalkozó intézmények és szervezetek közötti együttműködést.

Európa emlékezete című, a 20. század történetével foglalkozó intézetek ötödik, az 1956-os magyar forradalmat körbejáró szimpóziuma

__________________________________________________________________________________

Diktatúrák sortüzei- Fegyveres erőszak a hatalom eszköztárában című tudományos konferencia
Budapest, 2015. december 3.
A lengyel és magyar történészek előadásaikban az 1956-os poznańi és az 1970-es tengermelléki eseményeket, illetve az 1956-os magyarországi forradalom alatt és után eldördült sortüzeket elemezték, rámutatva a diktatúrák civilekkel szemben alkalmazott hatalmi eszköztárának hasonlóságaira.

Diktatúrák sortüzei- Fegyveres erőszak a hatalom eszköztárában című tudományos konferencia

__________________________________________________________________________________

Gulag-GUPVI; A szovjet fogság Európában című nemzetközi konferencia
Budapest, 2015. november 15.
A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások magyarországi emlékévében megrendezett nemzetközi tanácskozás célja az volt, hogy méltó módon emlékezzen meg a GULAG-GUPVI táborokba hurcolt emberek szenvedéseiről, és rávilágítson a kelet-európai népek sorsközösségére.

Gulag-GUPVI; A szovjet fogság Európában című nemzetközi konferencia

__________________________________________________________________________________

Emlékezés és emlékeztetés; kutatási program az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás feltárására című tudományos konferencia a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezésében
Budapest, 2015. október 19.
A Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös kutatási programot indított az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások igazságügyi dokumentumainak rendszerezett feltárására, a forradalmat követő büntetőperek hiánypótló áttekintésére; a megtorlás irányító és végrehajtó testületeinek és az abban közreműködő személyek körének feltárására; valamint a megtorlás emblematikus mártírjainak bemutatására.

Emlékezés és emlékeztetés; kutatási program az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás feltárására című tudományos konferencia a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezésében

__________________________________________________________________________________

Váltóállítás – Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben című tudományos konferencia
Budapest, 2015. szeptember 29.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti Témacsoportja 2014 szeptemberében kezdte meg munkáját, amelynek keretében alapkutatások indultak a vidéki Magyarország életében a kommunista hatalomátvétel folyamatában történt gyökeres változások átfogó vizsgálatára. A tanácskozás az első eredmények bemutatására szolgált.

__________________________________________________________________________________

Kádár, Biszku, …? Megtorlás 1956 után című tudományos konferencia
Budapest, 2015. június 16.
Az 1956-os forradalom mártír miniszterelnöke kivégzésének évfordulóján rendezett konferencia célja a forradalom leverését követő megtorlással és az egykori kommunista vezetőknek a megtorlásban játszott szerepével kapcsolatos ismeretek összegzése volt.

Kádár, Biszku, …? Megtorlás 1956 után című tudományos konferencia

__________________________________________________________________________________

A vasfüggöny - a második világháború következményei című nemzetközi tudományos konferencia
Budapest, 2015. május 5-6.
Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja, valamint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága konferenciáján az előadók azt vizsgálták, hogy a nemzetiszocialista Németország veresége a közép- és kelet-európai országok polgárai számára hogyan vezetett a szovjet térfoglaláshoz, a totalitárius kommunista diktatúra kiépítéséhez.

__________________________________________________________________________________

PROFESSIONAL FRATERNITY. COOPERATION AND CONFLICTS AMONG THE SECURITY SERVICES IN THE SOVIET BLOC Szakmai testvériség. Együttműködés és konfliktusok a szovjet blokk biztonsági szolgálatai között című nemzetközi tudományos konferencia
Budapest, 2015. február 13.
A konferencia a kommunista diktatúrák fenntartásának és működtetésének kulcsszereplőit, az egykori keleti blokk titkosszolgálatait vizsgálta kilenc ország kutatóinak részvételével.

Szakmai testvériség. Együttműködés és konfliktusok a szovjet blokk biztonsági szolgálatai között című nemzetközi tudományos konferencia

__________________________________________________________________________________

Remény és Realitás. Magyarország 1945 című tudományos konferencia
Budapest, 2014. december 11.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos konferenciája az Ideiglenes Nemzetgyűlés, az új államiság jogintézménye megalakulásának hetvenedik évfordulójához kapcsolódott. Az előadások az 1944– 45-ös sorsfordító változás általános, az egész magyar nemzetet érintő kérdéseit, a többpárti, demokratikus jogállam kiépítése kísérletének kudarcát, ezzel párhuzamosan a II. világháborút követő szovjet megszállás, a kommunista térfoglalás folyamatait mutatták be.

Remény és Realitás Magyarország 1945 című tudományos konferencia

__________________________________________________________________________________


Címkék

konferencia