Középiskola Megosztás 2025. February 09. Az alább közölt anyag ITT letölthető Mikoján és Szuszlov jelentése az SZKP Központi Bizottságának (1956. október 30.) Az SZKP Központi Bizottságának! (...) A politikai helyzet az országban és Budapesten nem javul, ellenkezőleg, romlik. Ez a következőkben fejeződik ki: a párt vezető szerveiben tehetetlenség érződik, a pártszervezetekben bomlási folyamatok játszódnak le. A garázdálkodó elemek egyre arcátlanabbul viselkednek, elfoglalják a kerületi pártbizottságokat, ölik a kommunistákat. A párt fegyveres osztagainak szervezése lassan folyik. (…) (…) A felkelők kijelentették, hogy csak akkor adják le [fegyvereiket], ha a szovjet csapatok elhagyták Budapestet, egyesek pedig egyenest azt mondják: ha a szovjet csapatok elhagyták Magyarországot. Ily módon ennek a gócnak a felszámolása békés úton szinte kizárt. Arra törekszünk, hogy a góc felszámolását a magyar erők hajtsák végre. Van azonban egy nagy veszély: a magyar hadsereg mindeddig várakozó álláspontot foglalt el. (…) Előfordulhat, hogy a felkelők ellen bevetendő magyar egységek átállnak a felkelőkhöz, és akkor ismét a szovjet csapatok hadműveleteire lesz szükség. (...) Tegnap éjjel Nagy Imre magához kérette Andropovot, és megkérdezte tőle, igaz-e, hogy a Szovjetunióból továbbra is újabb katonai egységek érkeznek Magyarországra, és ha igen, akkor milyen céllal. Erről nem állapodtunk meg – mondta. (…) Azt javasoljuk, utasítsák a [szovjet] honvédelmi minisztert, hogy állítsa le a csapatok küldését Magyarországra, és folytassa összpontosításukat szovjet területen. Amíg a magyar csapatok nem tanúsítanak ellenséges magatartást, a jelenleg itt tartózkodó csapatok elégségesek. Ha a helyzet tovább romlik, akkor persze újból át kell tekinteni ezt a kérdést a maga egészében. (…) Úgy gondoljuk, Konyev elvtársnak haladéktalanul Magyarországra kell jönnie. Közli: Hiányzó lapok 1956 történetéből. Dokumentumok a volt SZKP KB levéltárából. Válogatta, az előszót és a jegyzeteket írta: Vjacseszlav Szereda és Alekszandr Sztikalin. Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp., 1993. 125-126. Zenit könyvek Hasznos információk Fontosabb események Október 28. – Sikertelen szovjet támadás a Corvin köz felkelői ellen. Nagy Imre este a rádióban a nemzeti kormány nevében bejelentette a szovjet csapatok azonnali kivonását Budapestről, az ÁVH megszüntetését, általános amnesztiát, a Kossuth-címer bevezetését és március 15. nemzeti ünneppé nyilvánítását. Október 29. – Fegyverszüneti tárgyalást kezdtek a rendőrség, a katonaság és a felkelők képviselői. A civil szervezetekben, oktatási intézményekben forradalmi bizottságok alakultak. Október 30. – A párt budapesti bizottságának Köztársaság téri épületét megostromolták. Sok volt a halott mindkét részről. A felkelők, a honvédség, a rendőrség, valamint a munkás és ifjúsági fegyveres egységek képviselőiből megalakult a Forradalmi Karhatalmi Bizottság, amelynek célja a nemzetőrség megszervezésével a békés rend helyreállítása és fenntartása volt. Mikojan (1895-1978) és Szuszlov (1902-1982) a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottsági Elnökségének tagjai. 1956 októberében őket küldték Magyarországra a kialakult helyzet felmérésére és rendezésére. Andropov (1914-1984): 1954 és 1957 között a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Konyev (1897–1973): szovjet marsall, 1955-től 1960-ig a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. Információkeresés A jelentés miként mutatta be a helyzetet? Rangsorold az ebben leírt problémákat a szovjet vezetés céljai és érdekei szempontjából! Miért nem tartották lehetségesnek Mikojánék a megegyezést a Corvin köziekkel? Mi nyugtalanította Nagy Imrét? Milyen megoldást javasoltak e probléma kezelésére Mikojánék? Elemzés és értékelés Mennyire tekinthető objektívnek ez a jelentés? Miként jellemezhető a szovjet küldöttek lelki állapota? Mi lehetett a célja a jelentés készítőinek? Mit sugall a jelentés hangneme és szóhasználata (pl. „garázdálkodó elemek”, „tehetetlenség”)? A jelentésben miként érzékelhető a szovjet vezetés dilemmája a katonai beavatkozásról? Miért tarthatták fontosnak Konyev Magyarországra küldését? E jelentés Moszkvában a tárgyalásos megoldás vagy a fegyveres beavatkozás szorgalmazóit erősíthette-e inkább? Véleményedet indokold is meg! A forrás hosszabb változata Fotó: Tüntetők a szegedi Klauzál téri Kossuth-szobor előtt 1956. október 25-én. Fotó: Liebmann Béla / Forrás: Móra Ferenc Múzeum Helytörténeti Gyűjtemény
