Rendezvényen emlékeztek a recski munkatábor hetven évvel ezelőtti megnyitására

M1 Híradó - 2020.09.16.

  • Megosztás
  • 2020. September 22.

Mv: 1950 második félévében, vagyis hetven éve nyitotta meg a kommunista hatalom Recsken a kényszermunkatábort. Erre emlékeztek egy budapesti konferencián. A szovjet gulágok mintájára működtették Recsket, embertelen körülmények között tartottak fogva, és kínozták a rendszer ellenségeit. A mai napig nem tudni, hogy hányan haltak meg a táborban.

Megszólaló: 1950 nyarán szovjet minta alapján hozták létre teljes titokban a recski kényszermunkatábort.

R: A recski kényszermunkatábort a Heves megyei község mellett emelkedő Csákánykő hegy kőbányája közelében 1950. július 19-én nyitották meg.

Megszólaló: Az elhurcoltakat, köztük nőket, időseket és gyerekeket...

R: A recski kényszermunkatábor létesítésének hetvenedik évfordulóján a Nemzeti Emlékezet Bizottság konferenciasorozatot indított, amelynek célja a magyar gulágok világának bemutatása. A járvány miatt elmaradt konferenciát most kétnapos rendezvény keretében tartják meg. Az eseményen a bizottság tagjai, valamint történészek tartanak előadásokat. Bank Barbara történész arról beszélt, a megemlékezéssorozat azért is fontos, hogy például a fiatalok jobban megismerjék, és jobban megértsék a történelmünk egy fontos darabját, az ország megtörését.

Bank Barbara, történész: Ha nem beszélünk róla, akkor nincsen, és akkor elveszik a homályba, és mindenképpen szerettük volna ezt tudatosítani, illetve olyan alternatívákat adni diákoknak, tanároknak is, amelyeket tudnának használni, illetve tudnak belőle informálódni, és a tanárok meg tudják használni őket az órákon, vagy órákon kívül, de mindenképpen az oktatásba is valamilyen módon bekerüljön a téma.

R: A MI, a rendszer ellenségei című kétnapos konferencián a bizottság elnöke azt mondta, a recski kényszermunkatábor megnyitásának hetvenedik évfordulója jó alkalom, hogy felidézzék, a törvényes lehetőségeken túl milyen eszközei voltak a hatalomnak a társadalom megfélemlítésére.

Földváryné Kiss Réka, elnök, Nemzeti Emlékezet Bizottság: Egy bírói ítélet sem, egy bírói jogi eljárás sem kellett ahhoz, hogy valakit elzárjanak, internáljanak, zárt táborba hurcoljanak, vagy pedig Budapestről és vidéki nagyvárosokból kitelepítsenek. No, ezekkel a kényszerintézkedésekkel, a kommunista diktatúra, állami erőszak eszközeinek ezekkel a formáival foglalkozunk.

R: A magyar gulág a szovjet gulágok mintájára szervezett tábor volt, ahova bírósági ítélet nélkül, embertelen körülmények között tartottak fogva, és dolgoztattak csaknem 1500 embert.