Középiskola Megosztás 2024. January 31. Az alább közölt anyag ITT letölthető Jegyzőkönyv a szovjet és a magyar párt- és állami vezetők tárgyalásairól (1953. június 13.) (…) Molotov elvtárs: Az elvtársak meggyőződhettek arról, hogy bár Magyarországról beszélünk, nemcsak Magyarországról van szó, hanem az összes népi demokráciákról. A bírálat éles, de az elvtársaknak hozzá kell szokni az éles bírálathoz. (…) [A] Szovjetunióból indult ki az az irányvonal a vezérkedésre, amiben Rákosi elvtárs is szenved. Minél előbb ki kell javítani ezt a hibát. (…) A lakosság ellen valóságos repressziós hullám van. 4,5 milliós felnőtt lakosságból 1 500 000 személy ellen indítottak eljárást 3 és 1/2 év alatt. 1 500 000 kihágási ügy volt ez idő alatt. Mindenért büntetnek, lényegtelen dolgokért önkényesen büntetnek. (…) Bulganyin elvtárs: (…)katasztrófa fog bekövetkezni, ha nem javítunk ezen a helyzeten. Lehet, hogy egészen más volna a helyzet, ha nem volna ott a szovjet hadsereg. Tény, hogy Magyarországon megvannak az önkényeskedések elemei, a lakosság életszínvonala csökkent. Ez nem a szocializmushoz vezető út, hanem a katasztrófához vezető út. (…) Hruscsov elvtárs: (…) A hibákért elsősorban Rákosi elvtárs felelős. (…) Lehet, hogy Rákosi elvtárs azért gyakorolt önkritikát, mert látta, hogy rosszul mennek a dolgok és így elkerülheti a kritikát. (…) Malenkov elvtárs: Az elvtársak, akik felszólaltak, maguk is elmondták, hogy a dolgok nem nagyon jól mennek Magyarországon. Nem egyes részletkérdésekről van szó, hanem a politikai vonal kiigazítása vált szükségessé, mert alapvető kérdésekben vannak hibák, és a vezetés kérdéséről is szó van. (…) Miért ilyen élesen vetettük fel a kérdéseket? Mi mint kommunisták, együtt valamennyien felelősek vagyunk a magyarországi dolgokért. A Szovjetunió is felelős azért, hogy milyen a hatalom Magyarországon. (…) Meg kell határozni, hogyan lehet megfelelő helyre állítani és jól elosztani az erőket. Olyan vélemény alakult ki, hogy a Minisztertanács elnöke magyar legyen. Rákosi elvtárs mint a párt [fő]titkára, megtalálja a maga fontos helyét. Belügyminiszternek egy tekintélyes embert kell javasolni, Gerő elvtárs vegye át a Belügyminisztérium vezetését. (…) (Megjelent: Múltunk, 1992. évf. 2–3. szám, 234–270. l.) Hasznos információk Sztálin halála után a szovjet pártvezetésben elhúzódó hatalmi harc kezdődött az utódlásért Nyikita Hruscsov, (az SZKP első titkára), Georgij Malenkov (miniszterelnök), Vjacseszlav Molotov (külügyminiszter), Lavrentyij Berija (miniszterelnök helyettes, állambiztonsági miniszter) között. Átmenetileg közösen határozták meg a Szovjetunió új politikai irányvonalát. Ennek lényege: a sztálini terror légkörének megszüntetése; óvatos külpolitikai nyitás a nyugat felé; a kapcsolatok normalizálása Jugoszláviával; a szovjet tábort fenyegető gazdasági csőd elkerülése; bizonyos könnyítésekkel és engedményekkel elejét venni annak, hogy bármelyik csatlós országban a társadalmi elégedetlenség felszínre törjön. A szovjet vezetés a Magyarországon dolgozó szovjet tanácsadók által készített átfogó jelentés és értékelés alapján részletes információkkal rendelkezett a magyar helyzetről. Ellentétben a Rákosiéktól kapott hivatalos helyzetjelentésektől, ezek kritikusan és kezdőzetlenül tárták a valóságot a szovjet vezetők elé. A magyar delegáció összetételét a szovjet vezetőkkel történő egyeztetés alapján határozták meg. A változások előszelét jelentette, hogy a meghívottak közül hiányzott Farkas Mihály és Révai József, ugyanakkor ott volt az addig mellőzött Nagy Imre. A szovjet vezetők már korábban nehezményezték, hogy a magyar kommunista párt legfőbb vezetői (pl. Rákosi, Gerő, Révai, Farkas) szinte mind zsidó származásúak. Véleményük szerint ez a körülmény is közrejátszhatott a politikai feszültség kialakulásában Magyarországon. A szovjet vezetők terminológiájában a „magyar” jelző a nem zsidó származást jelentette. Információkeresés Miket kifogásoltak a szovjet vezetők Rákosi politikájával kapcsolatban? Mivel magyarázták ezeket a hibákat? Hogyan értékelték a Magyarországon kialakult helyzetet? Mit javasoltak a hibák kijavítására? Elemzés és értékelés Milyen a szovjet vezetők megnyilatkozásainak hangneme? Tanácsoknak vagy utasításoknak tűnnek-e inkább a szovjet vezetők által megfogalmaztak? Milyen következtetéseket vonhatott le a tárgyalásból Rákosi Mátyás? Saját hatalma megőrzése érdekében milyen megoldási lehetőségek között választhatott? Hosszabb változat Kreml, 1953. június 13. (…) Berija elvtárs: Az ÁVH-nál két embert úgy megvertek, hogy belehaltak. Ez súlyos hiba. Rákosi elvtárs, mint nagy ember szerepel. Nem helyes, hogy mindent ő csinál. Még az sem volt helyes, hogy Sztálin elvtárs minden volt egy személyben. Egy ember az csak egy ember. Amikor Rákosi elvtárs azt mondja, hogy a nép nem fogja megérteni, ha őt felmentik a főtitkári funkció alól, túlbecsüli önmagát. Azok az elvtársak, akik itt vannak és a többiek, akik otthon vannak, szintén nem véletlen [sic!] emberek. Helyesebb volna, ha a Minisztertanács elnöke magyar volna. Sztálin elvtárs többször mondta Rákosi elvtársnak, hogy a magyarokat jobban kell előrevinni. Mondják, hogy sokan kiszolgálták Horthyt. Ha becsületes emberek, és most minket szolgálnak, akkor támogatni kell őket. Ma még ott van Magyarországon a szovjet hadsereg, de nem mindig lesz ott. Ezért fel kell készülni, és meg kell erősödni, hogy senki ne tudjon nekünk kárt okozni. Ha Nagy elvtárs lesz a Minisztertanács elnöke, Rákosi elvtárs maradjon a párt élén, mint gazdag tapasztalatokkal rendelkező és a párt ügyéhez hű elvtárs. Nagy elvtárs megfelelő lenne a Minisztertanács elnökének (párthű, magyar, ismeri a mezőgazdaságot). Molotov elvtárs: Az elvtársak meggyőződhettek arról, hogy bár Magyarországról beszélünk, nemcsak Magyarországról van szó, hanem az összes népi demokráciákról. A bírálat éles, de az elvtársaknak hozzá kell szokni az éles bírálathoz. Egyetért Malenkov és Berija elvtárs felszólalásával. Egyetért a Rákosi elvtárssal kapcsolatban mondottakkal is. [A] Szovjetunióból indult ki az az irányvonal a vezérkedésre, amiben Rákosi elvtárs is szenved. Minél előbb ki kell javítani ezt a hibát. Helyes-e az MDP politikai vonala? Véleményem szerint nem teljesen helyes. Gazdasági téren sok hiba történt, amit a leggyorsabban ki kell javítani. Az iparosítás üteme túlzott, erőnkön felül van. (…) A lakosság ellen valóságos repressziós hullám van. 4,5 milliós felnőtt lakosságból 1 500 000 személy ellen indítottak eljárást 3 és 1/2 év alatt. 1 500 000 kihágási ügy volt ez idő alatt. Mindenért büntetnek, lényegtelen dolgokért önkényesen büntetnek. 1949-ben fogadták el az Alkotmányt, mely szerint fel kell állítani az államügyészi szervezetet. Még mindig nem állították fel. Nem tűrhetők ilyen viszonyok. (…) Bulganyin elvtárs: Mi előre nem beszéltünk össze, nálunk ilyen szokás nincs. Sok olyan tény van, amit most először hallottam Berija elvtárs felszólalásában. Mindazok, melyeket [sic!] az elvtársak elmondtak, feljogosítanak annak megállapítására, hogy katasztrófa fog bekövetkezni, ha nem javítunk ezen a helyzeten. Lehet, hogy egészen más volna a helyzet, ha nem volna ott a szovjet hadsereg. Tény, hogy Magyarországon megvannak az önkényeskedések elemei, a lakosság életszínvonala csökkent. Ez nem a szocializmushoz vezető út, hanem a katasztrófához vezető út. (…) Mikojan elvtárs: Olyan túlfeszített terveket csinálnak, melyeket nem tudnak végrehajtani. Ami áru van Magyarországon a lakosság számára, az rossz minőségű és drága. Jó minőségű áru nincs, mert azt exportálják, hogy valamiképpen egyensúlyba hozzák külkereskedelmi mérlegüket. A helyzet nem javul, hanem romlik. Minden nő Magyarországon, de a lakosság részére kiadott árumennyiség csökken. (Példák a csökkenésre: szövet, szappan stb.) Magyarországnak minden lehetősége megvan arra, hogy felvirágozzék. 1951-ig általában fejlődött, amíg nem szállt a vezetők fejébe a dicsőség és nem kezdtek kalandor terveket készíteni. Sürgősen ki kell javítani a hibákat. Hruscsov elvtárs: Egyetért azzal a bírálattal, amit az elvtársak kifejtettek. Berija elvtárs szenvedélyes bírálata arra irányult, hogy segítsen kijavítani a hibákat. Egyes elvtársak úgy gondolják, hogy nem egészen helyes vélemény alakult ki az orosz elvtársaknál, amiért a kritikát Rákosi elvtárs ellen irányították. A hibákért elsősorban Rákosi elvtárs felelős. Rákosi elvtárs megállapította, hogy 25 %-kal emelkedett a széntermelés és ennek ellenére nem volt tüntetés egyes iskolákban és kórházakban [noha nem fűtöttek]. Bár Rákosi elvtárs ezt önkritikailag állapította meg, mégis ő felelős érte. Lehet, hogy Rákosi elvtárs azért gyakorolt önkritikát, mert látta, hogy rosszul mennek a dolgok és így elkerülheti a kritikát. (…) Az a benyomásom, hogy igazi kollektív vezetés nincs, igazi vezető kollektíva nem alakult ki. Nagy elvtárs bírálta a vezetést, ezért kizárták a Politikai Bizottságból. Milyen tiszteletben tartása ez a véleményeknek? Rákosi elvtársnak a bírálatból mélyreható következtetéseket kell levonni. (…) Malenkov elvtárs: Az elvtársak, akik felszólaltak, maguk is elmondták, hogy a dolgok nem nagyon jól mennek Magyarországon. Nem egyes részletkérdésekről van szó, hanem a politikai vonal kiigazítása vált szükségessé, mert alapvető kérdésekben vannak hibák, és a vezetés kérdéséről is szó van. (…) úgy láttuk, hogy az elvtársaknak segíteni kell és nyíltan kell beszélni erről a kérdésről. Nem véletlen, hogy felmerült a vezérkedés kérdése. Egy dolog a moziban nagyon szépen megfesteni a dolgot, és más dolog a valóság. Miért ilyen élesen vetettük fel a kérdéseket? Mi mint kommunisták, együtt valamennyien felelősek vagyunk a magyarországi dolgokért. A Szovjetunió is felelős azért, hogy milyen a hatalom Magyarországon. Ha azt mondják, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja bizonyos helytelen dolgokat javasolt, ezt elismerjük, és a hibákat mi is kijavítjuk. Elismerjük a túlzó katonai követeléseket, de ezeket a követeléseket az elvtársak még túlteljesítették. Minek kell akkora hadsereget tartani, ami tönkreteszi az államot. Arról van szó, hogy ki kell dolgozni együtt olyan rendszabályokat, amelyek alkalmasak a hibák kijavítására és ezeket írásba kell foglalni. Meg kell határozni, hogyan lehet megfelelő helyre állítani és jól elosztani az erőket. Olyan vélemény alakult ki, hogy a Minisztertanács elnöke magyar legyen. Rákosi elvtárs mint a párt [fő]titkára, megtalálja a maga fontos helyét. Belügyminiszternek egy tekintélyes embert kell javasolni, Gerő elvtárs vegye át a Belügyminisztérium vezetését. (…)
