Rákosit megbírálják a szovjet vezetők

Az alább közölt anyag ITT letölthető

Jegyzőkönyv a szovjet és a magyar párt- és állami vezetők tárgyalásairól

Ezerkilencszázötvenhárom június 13.

.

(…) Molotov elvtárs: (…) A bírálat éles, de az elvtársaknak hozzá kell szokni az éles bírálathoz. (…) [A] Szovjetunióból indult ki az az irányvonal a vezérkedésre, amiben Rákosi elvtárs is szenved. Minél előbb ki kell javítani ezt a hibát. (…) A lakosság ellen valóságos repressziós hullám van. 4,5 milliós felnőtt lakosságból 1 500 000 személy ellen indítottak eljárást 3 és 1/2 év alatt. 1 500 000 kihágási ügy volt ez idő alatt. Mindenért büntetnek, lényegtelen dolgokért önkényesen büntetnek. (…)

Bulganyin elvtárs: (…) katasztrófa fog bekövetkezni, ha nem javítunk ezen a helyzeten. Lehet, hogy egészen más volna a helyzet, ha nem volna ott a szovjet hadsereg. Tény, hogy Magyarországon megvannak az önkényeskedések elemei, a lakosság életszínvonala csökkent. Ez nem a szocializmushoz vezető út, hanem a katasztrófához vezető út. (…)

Hruscsov elvtárs: (…) A hibákért elsősorban Rákosi elvtárs felelős. (…) Lehet, hogy Rákosi elvtárs azért gyakorolt önkritikát, mert látta, hogy rosszul mennek a dolgok és így elkerülheti a kritikát. (…)

(Megjelent: Múltunk, 1992. évf. 2–3. szám, 234–270. l.)

Hasznos információk

1. Sztálin halála után Nyikita Hruscsov, (az SZKP első titkára), Georgij Malenkov (miniszterelnök), Vjacseszlav Molotov (külügyminiszter), Lavrentyij Berija (miniszterelnök helyettes, állambiztonsági miniszter) átmenetileg közösen határozták meg a Szovjetunió új politikai irányvonalát. Ennek lényege: a sztálini terror légkörének megszüntetése, könnyítésekkel és engedményekkel elejét venni annak, hogy bármelyik csatlós országban a társadalmi elégedetlenség felszínre törjön.

2. A magyar delegáció összetételét a szovjet vezetőkkel történő egyeztetés alapján határozták meg. A változások előszelét jelentette, hogy a meghívottak közül hiányzott Farkas Mihály és Révai József, ugyanakkor ott volt az addig mellőzött Nagy Imre.

Információkeresés

Miket kifogásoltak a szovjet vezetők Rákosi politikájával kapcsolatban?

Mivel magyarázták ezeket a hibákat?

Hogyan értékelték a Magyarországon kialakult helyzetet?

Mit javasoltak a hibák kijavítására?

Elemzés és értékelés

Milyen a szovjet vezetők megnyilatkozásainak hangneme?

Milyen következtetéseket vonhatott le a tárgyalásból Rákosi Mátyás? Saját hatalma megőrzése érdekében milyen megoldási lehetőségek között választhatott?

Hosszabb változat

Kreml, 1953. június 13.

(…) Berija elvtárs: Az ÁVH-nál két embert úgy megvertek, hogy belehaltak. Ez súlyos hiba. Rákosi elvtárs, mint nagy ember szerepel. Nem helyes, hogy mindent ő csinál. Még az sem volt helyes, hogy Sztálin elvtárs minden volt egy személyben. Egy ember az csak egy ember. Amikor Rákosi elvtárs azt mondja, hogy a nép nem fogja megérteni, ha őt felmentik a főtitkári funkció alól, túlbecsüli önmagát. Azok az elvtársak, akik itt vannak és a többiek, akik otthon vannak, szintén nem véletlen [sic!] emberek. Helyesebb volna, ha a Minisztertanács elnöke magyar volna. Sztálin elvtárs többször mondta Rákosi elvtársnak, hogy a magyarokat jobban kell előrevinni. Mondják, hogy sokan kiszolgálták Horthyt. Ha becsületes emberek, és most minket szolgálnak, akkor támogatni kell őket. Ma még ott van Magyarországon a szovjet hadsereg, de nem mindig lesz ott. Ezért fel kell készülni, és meg kell erősödni, hogy senki ne tudjon nekünk kárt okozni. Ha Nagy elvtárs lesz a Minisztertanács elnöke, Rákosi elvtárs maradjon a párt élén, mint gazdag tapasztalatokkal rendelkező és a párt ügyéhez hű elvtárs. Nagy elvtárs megfelelő lenne a Minisztertanács elnökének (párthű, magyar, ismeri a mezőgazdaságot).

Molotov elvtárs: Az elvtársak meggyőződhettek arról, hogy bár Magyarországról beszélünk, nemcsak Magyarországról van szó, hanem az összes népi demokráciákról. A bírálat éles, de az elvtársaknak hozzá kell szokni az éles bírálathoz. Egyetért Malenkov és Berija elvtárs felszólalásával. Egyetért a Rákosi elvtárssal kapcsolatban mondottakkal is. [A] Szovjetunióból indult ki az az irányvonal a vezérkedésre, amiben Rákosi elvtárs is szenved. Minél előbb ki kell javítani ezt a hibát. Helyes-e az MDP politikai vonala? Véleményem szerint nem teljesen helyes. Gazdasági téren sok hiba történt, amit a leggyorsabban ki kell javítani. Az iparosítás üteme túlzott, erőnkön felül van. (…)

A lakosság ellen valóságos repressziós hullám van. 4,5 milliós felnőtt lakosságból 1 500 000 személy ellen indítottak eljárást 3 és 1/2 év alatt. 1 500 000 kihágási ügy volt ez idő alatt. Mindenért büntetnek, lényegtelen dolgokért önkényesen büntetnek. 1949-ben fogadták el az Alkotmányt, mely szerint fel kell állítani az államügyészi szervezetet. Még mindig nem állították fel. Nem tűrhetők ilyen viszonyok. (…)

Bulganyin elvtárs: Mi előre nem beszéltünk össze, nálunk ilyen szokás nincs. Sok olyan tény van, amit most először hallottam Berija elvtárs felszólalásában. Mindazok, melyeket [sic!] az elvtársak elmondtak, feljogosítanak annak megállapítására, hogy katasztrófa fog bekövetkezni, ha nem javítunk ezen a helyzeten. Lehet, hogy egészen más volna a helyzet, ha nem volna ott a szovjet hadsereg. Tény, hogy Magyarországon megvannak az önkényeskedések elemei, a lakosság életszínvonala csökkent. Ez nem a szocializmushoz vezető út, hanem a katasztrófához vezető út. (…)

Mikojan elvtárs: Olyan túlfeszített terveket csinálnak, melyeket nem tudnak végrehajtani. Ami áru van Magyarországon a lakosság számára, az rossz minőségű és drága. Jó minőségű áru nincs, mert azt exportálják, hogy valamiképpen egyensúlyba hozzák külkereskedelmi mérlegüket. A helyzet nem javul, hanem romlik. Minden nő Magyarországon, de a lakosság részére kiadott árumennyiség csökken. (Példák a csökkenésre: szövet, szappan stb.) Magyarországnak minden lehetősége megvan arra, hogy felvirágozzék. 1951-ig általában fejlődött, amíg nem szállt a vezetők fejébe a dicsőség és nem kezdtek kalandor terveket készíteni. Sürgősen ki kell javítani a hibákat.

Hruscsov elvtárs: Egyetért azzal a bírálattal, amit az elvtársak kifejtettek. Berija elvtárs szenvedélyes bírálata arra irányult, hogy segítsen kijavítani a hibákat. Egyes elvtársak úgy gondolják, hogy nem egészen helyes vélemény alakult ki az orosz elvtársaknál, amiért a kritikát Rákosi elvtárs ellen irányították. A hibákért elsősorban Rákosi elvtárs felelős. Rákosi elvtárs megállapította, hogy 25 %-kal emelkedett a széntermelés és ennek ellenére nem volt tüntetés egyes iskolákban és kórházakban [noha nem fűtöttek]. Bár Rákosi elvtárs ezt önkritikailag állapította meg, mégis ő felelős érte. Lehet, hogy Rákosi elvtárs azért gyakorolt önkritikát, mert látta, hogy rosszul mennek a dolgok és így elkerülheti a kritikát. (…) Az a benyomásom, hogy igazi kollektív vezetés nincs, igazi vezető kollektíva nem alakult ki. Nagy elvtárs bírálta a vezetést, ezért kizárták a Politikai Bizottságból. Milyen tiszteletben tartása ez a véleményeknek? Rákosi elvtársnak a bírálatból mélyreható következtetéseket kell levonni. (…)

Malenkov elvtárs: Az elvtársak, akik felszólaltak, maguk is elmondták, hogy a dolgok nem nagyon jól mennek Magyarországon. Nem egyes részletkérdésekről van szó, hanem a politikai vonal kiigazítása vált szükségessé, mert alapvető kérdésekben vannak hibák, és a vezetés kérdéséről is szó van. (…) úgy láttuk, hogy az elvtársaknak segíteni kell és nyíltan kell beszélni erről a kérdésről. Nem véletlen, hogy felmerült a vezérkedés kérdése. Egy dolog a moziban nagyon szépen megfesteni a dolgot, és más dolog a valóság. Miért ilyen élesen vetettük fel a kérdéseket? Mi mint kommunisták, együtt valamennyien felelősek vagyunk a magyarországi dolgokért. A Szovjetunió is felelős azért, hogy milyen a hatalom Magyarországon. Ha azt mondják, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja bizonyos helytelen dolgokat javasolt, ezt elismerjük, és a hibákat mi is kijavítjuk. Elismerjük a túlzó katonai követeléseket, de ezeket a követeléseket az elvtársak még túlteljesítették. Minek kell akkora hadsereget tartani, ami tönkreteszi az államot. Arról van szó, hogy ki kell dolgozni együtt olyan rendszabályokat, amelyek alkalmasak a hibák kijavítására és ezeket írásba kell foglalni. Meg kell határozni, hogyan lehet megfelelő helyre állítani és jól elosztani az erőket. Olyan vélemény alakult ki, hogy a Minisztertanács elnöke magyar legyen. Rákosi elvtárs mint a párt [fő]titkára, megtalálja a maga fontos helyét. Belügyminiszternek egy tekintélyes embert kell javasolni, Gerő elvtárs vegye át a Belügyminisztérium vezetését. (…)