Középiskola Megosztás 2024. February 05. Az alább közölt anyag ITT letölthető Szász Béla beszéde Rajk László és társai temetésén 1956. október 6-án Koholt vád, bitó vetette hét évre jeltelen sírba Rajk Lászlót, de halála ma a magyar nép és a világ előtt figyelmeztető jelképpé magasodik. Mert amikor százezrek vonulnak el a koporsók előtt, nemcsak az áldozatoknak adják meg a végső tisztességet, de szenvedélyes vágyuk, megmásíthatatlan elhatározásuk, hogy egy korszakot temessenek el, örökre eltemessék el a törvénytelenséget, az önkényt és a szégyenletes esztendők erkölcsi halottait, örökre veszélytelenné tegyék az ököljog és a személyi kultusz magyar tanítványait. Hisszük, hogy okulva a múltból, máris új útra lépünk, s ezt az utat soha többé nem sötétítheti el ártatlan áldozatok árnyéka. Ezt fogadjuk Rajk László, Pálffy György; Szőnyi Tibor, Szalai András, s ebben a bizodalomban búcsúzom én is tőletek. Nem felejtünk! Szabad Nép, 1956. október 7. (Megjelent: Kortárs Krónika, 1956. Válogatta és szerkesztette: Nóvé Béla. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001. 14.l) ________________________________________________--- Hasznos információk 1956 október 6-án Budapesten kivégzett társaival együtt ünnepélyes körülmények között eltemették Rajk Lászlót. A szertartáson a pártvezetőkön (Apró Antal, Münnich Ferenc) kívül beszédet mondott az egykori pertárs, Szász Béla is. A temetésén feleségével megjelent Nagy Imre is. A róluk készült képek bekerültek a képes újságokba, s 1954 ősze óta első ízben Nagy Imre alakja feltűnt a filmhíradó képsorain is. A temetést követően diákok antisztálinista jelszavakat skandálva tüntettek Budapest belvárosában. Október 13-án ünnepélyesen újratemették az 1950-ben kivégzett hét magyar tábornokot is. A szertartáson a Magyar Néphadsereg több ezer katonája és tisztje vett részt. Információkeresés Miért csak hét évvel a kivégzések után lehetett megadni a végtisztességet e halottaknak? A szónok miért tartotta fontosnak, hogy tömegek vettek részt Rajk László és társainak újratemetésén? Elemzés és értékelés A temetés engedélyezésével mi lehetett a célja a Gerő-féle új vezetőségnek? Hogyan készülhettek az eseményre Nagy Imre hívei? Szász Béla beszéde miért volt rendkívül kellemetlen a hivatalos pártvezetésnek? A temetés jelképes időpontja (október 6. az aradi vértanúk napja) milyen hatással lehetett a résztvevőkre? Mi lehet a magyarázata, hogy hatalmas tömeg vett részt a temetésen? Hosszabb változat Vértanúk ravatalánál állunk őrséget, hogy emléküket megtartsuk az eljövendő idők számára. Rajk László vádlott-társaként búcsúzom a tisztaszívű hű bajtárstól, a mindhalálig rendíthetetlen harcostól, aki már kora ifjúságában, egyetemi éveinkben az emberi együttélés magasabb, nemesebb formáit kereste és minden rezdülésével, egész életével, hitével csak az elnyomottak, csak a magyar nép ügyét szolgálta. Koholt vád, bitó vetette hét évre jeltelen sírba Rajk Lászlót, de halála ma a magyar nép és a világ előtt figyelmeztető jelképpé magasodik. Mert amikor százezrek vonulnak el a koporsók előtt, nemcsak az áldozatoknak adják meg a végső tisztességet, de szenvedélyes vágyuk, megmásíthatatlan elhatározásuk, hogy egy korszakot temessenek el, örökre eltemessék el a törvénytelenséget, az önkényt és a szégyenletes esztendők erkölcsi halottait, örökre veszélytelenné tegyék az ököljog és a személyi kultusz magyar tanítványait. Hisszük, hogy okulva a múltból, máris új útra lépünk, s ezt az utat soha többé nem sötétítheti el ártatlan áldozatok árnyéka. Ezt fogadjuk Rajk László, Pálffy György; Szőnyi Tibor, Szalai András, s ebben a bizodalomban búcsúzom én is tőletek. Nem felejtünk! (Szabad Nép, 1956. október 7.) (Megjelent: Kortárs Krónia, 1956. Válogatta és szerkesztette: Nóvé Béla. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001. 14.l) Fotó: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / Mező Sándor