Megosztás 2016. February 22. A Munkásőrséget, az MSZMP fegyveres milíciáját, 1957-ben hozták létre csehszlovák mintára. Az 1956-os forradalom és szabadságharc tapasztalata alapján a hatalom bizalma megrendült a Magyar Néphadseregben, a határőrségben és a rendőrségben, az „ellenforradalmárokkal” szembeni fellépésük ugyanis messze elmaradt a kívánalmaktól, sőt egyes helyeken az egységek felbomlottak, vagy egyenesen átálltak a forradalmárok oldalára. A Munkásőrség felállításával az volt a Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány célja, hogy megakadályozzák az „ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteit”, tehát a rendszerrel szembeni – akár az 1956-os forradalom és szabadságharchoz hasonló – bármilyen támadásnak elejét akarták venni. A fegyveres testület felügyeletét a kormány a belügyminiszter útján gyakorolta. Az ország igazgatási felosztásának megfelelően megyei (budapesti), járási, városi és üzemi munkásőregységekre tagozódott. A szervezet egészen 1989-ig működött, ekkor jogutód nélkül feloszlatták. A Munkásőrséget 1957. évi megalakulásakor az alábbi országos és megyei parancsnokok irányították. Személyük eddig többnyire ismeretlen volt a szakma és a közvélemény számára. Rövid életrajzaikat Illésfalvi Péter A Munkásőrség legfelső vezetői 1957-ben című tanulmánya alapján közöljük, amely a NEB katonai munkacsoportjának gondozásában fog megjelenni. Rajtuk kívül a Munkásőrség első országos parancsnokának, Halas Lajosnak az életrajza, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a tagja is volt, szintén elolvasható itt, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága honlapján. Ábrahám Zoltán Ács Győző Ág János Ágel Vilmos Arató István Ármán Aurél Árvai Mihály Avar György, dr. Bagyinszki János Ballai István Balogh Zoltán Balogh Zoltán Bán László Bódi Lajos Bógyin József Borbély Sándor Budai György Czigány János Csányi Dezső Csernohorszki Gyula Cseszák Sándor Csomor Ferenc Csukárdi Miklós Csulák János Dancs Péter Dancsó Tamás Deák Ferenc Deák László Pál Dénes Ferenc Dittrich Antal Duga József Eisner József Fajszi Lajos Faragó Elek, dr. Farkas Lajos Farkas Sándor Fehér Béla Fekete Gábor Florek Gyula Florkievitz József Pál Forró Dezső Fövényesi Károly Gabnai István Garai Sándor Gáti József Gila Pál Gődér Ferenc Grnyó József Gyimesi Sándor Hajdú Alfréd, dr. Harkai Sándor Haypál Tibor Herczeg Ferenc Hugyik András Ispánovits Imre, dr. Jelinek Jenő Józsa György Kállai László, dr. Kaposi Miklós Kelemen Győző Kemény József Kiss József Koczkás Ferenc Kolláth Ernő Koronczai Géza Kovács József Kőhegyi Béla Kőszegi Ferenc Kruppa Károly Kulcsár László Laczkó M. György Lázár István Leller Kálmán Lintallér László Mákos István Mályi Imre Marincsák István Mátrai István Mázi József Mokánszki János Nagy György Nagy György Nagy István Sándor Nagy Sándor Nagy Sándor Németh Győző Németh László Oravecz Ferenc Ökrös László Palkovics István Papp Árpád Pázmándi Károly Polonkai András Posta Mihály Pusztai Kálmán Putics József Rajnai József Redeczky Miklós Rigó József Rózsás István Ruzsbatzky László Sári Sándor Soós Kálmán Sörfőző István, dr. Szabó Antal Szabó Géza Szekeres István Szőke András Szűcs Sándor Takács István Takács József Tatár Lajos Tóth Gyula Tóth József Tóth Pál Turzó Károly Váradi Péter Vass Ferenc Vörös Géza Zseli Miklós Zsovák László