Megkezdődik 1945–'56 közötti időszak törvénysértő pereinek feltárása

NEB, MTI- 2019.09.17.

  • Megosztás
  • 2019. September 18.

A Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) vezetői közös szándéknyilatkozatot írtak alá: az Emlékezés és emlékeztetés kutatási program résztvevőiként megerősítik elkötelezettségüket a program folytatására, egyúttal kifejezik szándékukat, hogy feltárják az 1945–1956 közötti időszak törvénysértő pereit. Az ünnepélyes aláírásra tudományos ülés keretében került sor a Kúria épületében, 2019. szeptember 17-én. (A tartalmat további fotókkal frissítjük.)


Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész és Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke a 2014-ben indult kutatómunka folytatásáról állapodott meg. A szándéknyilatkozat rögzíti, hogy a kutatás a forradalmat követő büntetőperek rendszerezett feltárására, az igazságszolgáltatást felhasználó megtorlás irányítóinak, végrehajtóinak, illetve mártírjainak bemutatására irányul. A kutatás célja az áldozatok előtti tisztelgés és a kommunista diktatúra bemutatása, a múlttal való őszinte szembenézés. A szándéknyilatkozat aláírásához kapcsolódó tudományos konferencia köszöntőjében Darák Péter méltatta az intézmények közti sikeres együttműködést, és kiemelte a kommunista idők feltárásának fontosságát, illetve a kutatás nehézségeit.

Polt Péter rámutatott: három évtized telt el a rendszerváltás óta, de még mindig nincs kiegyenlítve minden adósság. Amíg ki nem derül, mi hogyan történt, és nem kapnak elégtételt az áldozatok, „nem dőlhetünk hátra” - jegyezte meg. A legfőbb ügyész emlékeztetett: a rendszerváltás után nyomban felmerült az igény a törvénytelenségek orvoslására, de a jog akkor még nem volt erre mindenben alkalmas. Az 1945 utáni törvénysértő perekben a vádak és ítéletek államvédelmi kontroll alatt álltak, a védelem pedig formális volt. Azok a perek nem voltak valós eljárások, a jog alapvető értékeit sértették. Az elfogulatlan, pártatlan ítélkezés feltételei hiányoztak. Volt olyan gyilkosság miatti elítélés, ahol még azt sem rögzítették, kit, hol, mikor öltek meg. Akkoriban filmgyári dolgozókat ítéltek el, mert tudósítottak az '56-os eseményekről. S volt olyan orvos, akit azért ítéltek el, mert gyermekbénulás elleni oltást követelt a gyerekeknek, és büntetésének letöltése után sem helyezkedhetett el orvosként - idézte fel Polt Péter. A NEB által vizsgált, kivégzéssel zárult '56 utáni megtorló perek mintegy felében még hátra van a semmisségi eljárás - fűzte hozzá a legfőbb ügyész.

Földváryné Kiss Réka előadásában elmondta: 2014 és 2018 között az 1956 utáni kivégzéssel zárult megtorló pereket dolgozták fel. Összesen 126 ilyen perben 231 halálos ítéletet hajtottak végre. A kutatások a megtorlás rendszerére, az irányítók, végrehajtók, illetve áldozatok bemutatására irányultak. Negyven kutató 12 levéltárban és törvényszékek irattáraiban mintegy 110 ezer oldalnyi peranyagot tekintett át. Kutatták 865 vádlott, mintegy 750 nyomozó, 166 ügyész, 60 tanácsvezető bíró, 207 népbíró, népi ülnök életpályáját. Akik az '56 utáni megtorlásokban részt vettek, azok sokszor a puhuló diktatúra biztos támaszai maradtak akár az 1980-as évekig is - jegyezte meg a szakember. A kutatás következő fázisában a tíz éves vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel záruló 1956 utáni megtorló perek vizsgálata következik - mondta a NEB elnöke.

„1948. december 1-jén az esztergomi prímási palota fényűzően berendezett lakosztályában két papiruhás gonosztevő hajolt össze. […] Mindszenty József […] a rangban utána következő, de hitványságban vele egyenrangú kalocsai érseknek, Grősz Józsefnek mondta fülbe politikai végrendeletét. […] Mindszenty József ebben az esztendőben megbízást adott egy hírhedt és körmönfont ellenforradalmárnak, dr. Bozsik Pál remetekertvárosi plébánosnak, hogy szervezzen összeesküvést népi demokráciánk ellen, s egyben dolgozza ki az összeesküvés gyakorlati programját. […] Mindszenty azonban rosszat sejtett. Sejtette, hogy egyre erősödő népi államunk nem tűri már sokáig, hogy az ország első papi méltósága talárjával takarózva uszítson ellene, s közeli letartóztatásával számolt. Ezért hívatta magához Grősz Józsefet, és ezért kötötte a lelkére, hogy letartóztatása esetén vegye át az általa irányított összeesküvés vezetését” – idézett előadása kezdetén Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) tagja az Összeesküvés a nép ellen. A Grősz-per és annak tanulságai című, 1951-ben az Országos Béketanács gondozásában megjelent kiadványból. Ez a néhány mondat remekül érzékelteti azt a hangulatot, amely a kommunista diktatúra politikai pereit övezte. A hatalom birtokosai a jogot teljes mértékben a politikai érdekek kiszolgálásának eszközévé silányították. Többek között erről szólt a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös, Törvénysértő perek 1945 után – a kutatás lehetőségei címmel megrendezett konferenciája. Részlet a Kiegyenlítetlen adósságok: törvénysértő perek 1945 után című, Mandinerben megjelent írásból ( https://mandiner.hu/cikk/20190920_kiegyenlitetlen_adossagok_torvenyserto_perek_1945_utan )

A füzesgyarmati Molnár Sándor 1950-es kivégzésén keresztül mutatta be a kuláküldözések, illetve a parasztságot ért retorziók sajátosságait és a mindenre kiterjedő pártirányítás működését Galambos István előadása. Az egyszerű gazdálkodó mai szemmel nézve banális ügyében kiszabott halálos ítélet, valamint az ez esetben dokumentumokkal közvetlenül is bizonyítható ávós „ráhatás” ereje és módja még a „harcedzett” hallgatóságot is láthatóan megdöbbentette. Molnár 1950. június 30-án saját földjén dolgozott egy kiskorú fiúval, aki rendszeresen segített a gazdának, és családjaik is jóban voltak. Molnár ebédfőzéshez egy vödörben tüzet rakott, és egy kipattanó szikra felgyújtotta a cigánybúzát. A lángokat a helyszínre siető rokonság segítségével gyorsan megfékezték, de a biztonság kedvéért körbeszántották a téesz szomszédos parcelláit is, nehogy átterjedjen a tűz. Ennek ellenére Molnárt még aznap őrizetbe vették, majd július 15-én statáriális bíróság (Magyarországon 1945 és 1954 között statárium volt érvényben, amelyet azután az 1956-os forradalom alatt és utána is visszaállítottak) halálra ítélte, és még aznap kivégezték. Az ítéletben Molnárt kuláknak minősítették (ez egy gumiszabály alapján működött, lásd a keretes írást), aki „osztályhelyzetéből folyóan kívánta is cselekménye bekövetkezett, részben mások által elhárított eredményeit – vagyis az egész határ lángba borítását.” Részlet a Magyar Nemzet Online felületen megjelent Embertelen kommunista perek – Így számoltak le a „kulákokkal” és más ellenségekkel című írásból ( https://magyarnemzet.hu/belfold/embertelen-kommunista-perek-igy-szamoltak-le-a-kulakokkal-es-mas-ellensegekkel-7318844/ )

Kapcsolódó tartalom:

Sajtómegjelenéseinkből:

Aláírt szándéknyilatkozat (NEB, Kúria, Legfőbb Ügyészség)


Képek

Darák Péter, a Kúria elnöke
Polt Péter legfőbb ügyész
Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke
Aláírt szándéknyilatkozat (NEB, Kúria, Legfőbb Ügyészség)

Címkék

konferencia hazai kapcsolatok kúria ügyészség Földváryné Kiss Réka