Magyarok a kommunista világpártban

  • Megosztás
  • 2021. May 18.

Az 1919 és 1943 között működött Kommunista Internacionálé (Komintern) nem egyszerűen a kommunista pártokat tömörítő világszervezet, hanem a várt és tervezett világforradalom „had­serege” volt. Vezető testületei kiterjedt illegális hálózattal segítették a proletár inter­nacionalizmus helyi letéteményeseit céljaik elérésében, ügynökei szorosan együttműködtek a szovjet politikai rendőrséggel. A szervezet létrehozásánál a Kommunisták Magyarországi Pártjának (KMP) képviselői is jelen voltak, vezetésében és funkcionáriusai között végig ott találjuk a magyar kommunistákat is. Az ő történetükkel kapcsolatos iratanyag nagy részét a Komintern más dokumentumaival együtt az Orosz Állami Társadalom- és Politikatörténeti Levéltár (RGASZPI) őrzi.
     Az alábbiakban – a Komintern és a magyar emigráció kapcsolatrendszerét középpontba állítva – ezekből a nehezen hozzáférhető, Magyarországon eddig zömében nem publikált iratokból és képi dokumentumokból nyújtunk át egy válogatást az érdeklődőknek. A főként Magyarország 1945 utáni szovjetizálásában és a rendszer fenntartásában szerepet játszott személyekhez köthető anyagokra építő kiállításból többek között kiderül:

  • milyen illegális eszközökkel igyekezett sürgetni a Komintern a világforradalmat,
  • miért szedett túszokat a szovjet vezetés az első világháború idején fogságba esett magyar tisztek közül,
  • miként zajlott a pártmunkások útleveleinek hamisítása,
  • hogyan igyekeztek Moszkvában kimagyarázni korábbi botlásaikat a legbefolyásosabb magyar emigráns kommunista vezetők,
  • milyen volt egy feljelentő levél a nagy terror idején,
  • hogyan köthetők Franciaországban felállított internálótáborokhoz a Rákosi köré épített vezérkultusz kezdeti lépései,
  • hogyan éltek a második világháború idején Moszkvából a mai Üzbegisztán területére menekített pártvezetők,
  • milyen képtelen ígéretekkel igyekeztek a propagandisták megadásra bírni a keleti fronton harcoló magyar katonákat.

A kiállítás az Orosz–Magyar Levéltári Vegyesbizottság együttműködése révén, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a RGASZPI közös kutatási programja keretében készült.

A levéltári dokumentumokat válogatták: Marina Asztahova, Nyikolaj Liszenkov, Szvetlana Rozental, Natalija Volhonszkaja

A kiállítást összeállították: Horváth Zsolt, Kolontári Attila, Simon István

Közreműködtek: Czókos Gergely, Gerály Zoltán, Hollósi Dániel, Müller Gabriella, Szilágyi Gábor, Varga Júlia