Legendák helyett tények Rákosi bunkeréről

Szabó Balázs levéltári kutatásaiból kiderült, hogy a létesítmény építésére a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség (MDP KV) Pártgazdasági Osztálya adott utasítást, 1951. december 28-án. A párt székhelye akkor a közelben lévő Akadémia utca 17-ben volt, amelyhez hozzá tartozott az egész háztömb (10 épület), többek között a Steindl utca 12. épület is. A cél az volt, hogy a pártvezetésnek – köztük Rákosi Mátyásnak is - háborús helyzetben védelmet nyújtson, menekülési utat biztosítson. Budapesten maradó állományuk részére biztonságos óvóhelyi és egyben irodai funkciót akartak kialakítani, mélyen a föld alatt, ahonnan az ország és a párt irányítása mindenkor (akár atomtámadás alatt is) megoldott lehetett.(...)

Az iratok alapján az építkezést 1952. május 1-én kezdték el. A kivitelező a Földalatti Vasútépítő Vállalat volt. Mivel az építés sürgős volt, így a kivitelezés a tervezéssel egy időben zajlott, folyamatos tervszállítás mellett. A tervezők külön irodában, elzártan, titokban dolgoztak és csak külön engedéllyel lehetett hozzájuk belépni. Csak alaposan ellenőrzött, megbízható emberek dolgozhattak a terveken. A tervezők közül többen nem is voltak lent az objektumban, s mivel a kíváncsiskodás nem lett volna kifizetődő, nem firtatták a dolgot és ráadásul a kiscelli agyagban lévő túlnyomásos keszonba is nehézkes volt a lejutás. A tervek a TÜK irattárba kerültek. A FÖVA-t 1954-ben az UVATERV vette át, minden tervvel együtt.(...)

Az iratok alapján az építkezést 1952. május 1-én kezdték el. A kivitelező a Földalatti Vasútépítő Vállalat volt. Mivel az építés sürgős volt, így a kivitelezés a tervezéssel egy időben zajlott, folyamatos tervszállítás mellett. A tervezők külön irodában, elzártan, titokban dolgoztak és csak külön engedéllyel lehetett hozzájuk belépni. Csak alaposan ellenőrzött, megbízható emberek dolgozhattak a terveken. A tervezők közül többen nem is voltak lent az objektumban, s mivel a kíváncsiskodás nem lett volna kifizetődő, nem firtatták a dolgot és ráadásul a kiscelli agyagban lévő túlnyomásos keszonba is nehézkes volt a lejutás. A tervek a TÜK irattárba kerültek. A FÖVA-t 1954-ben az UVATERV vette át, minden tervvel együtt.

Érdekes és figyelemfelkeltő, hogy - levéltári kutatásaim alapján - napfényre kerültek olyan dokumentumok, miszerint 1952 nyarán az ÁVH saját személyi állománya védelmére hasonló létesítmény építését látta volna szükségesnek. Ezek a leírások részletesen taglalják azokat a tanulmányokat, mely a terrorszervezet új székházának és ahhoz kapcsolódó óvóhely helyének a kijelöléséről szóltak. Ezekből egyértelműen körvonalazódik egy, szinte teljesen az F-4 objektummal technikailag és konstrukciósan megegyező, azonos méretű és alaprajzi kialakítású, a metróhoz ugyanúgy csatlakozó mélyépítésű bunker. Arról nincs információnk, hogy épült e hasonló létesítmény a részükre. Az MDP számára tervezett és megépült létesítmény védelméért és biztonságáért mindenképpen az ÁVH felelt volna. A megépült objektum a Kossuth tér és a Szabadság tér között H betű alakban helyezkedik el, az Országházhoz nem csatlakozik. Főbejárata, a Steindl Imre utca 12. és a mögötte lévő Zoltán (volt Beloiannisz) utca 13-ból nyílik. Vészkijárata a 2-es metró vonali alagútjához, ill. a metró Szabadság térre vezető alagúti főszellőzőjébe vezet, melyben egy acél csigalépcsőn lehet feljutni a térre. A Steindl utcai ház udvarában található légvédelmi vasbeton hengerből lehetett megközelíteni, két ún. duplakarú, 283 lépcsőfokot magában foglaló lépcsőn keresztül, ill. egy lifttel, mely korában az egyik leggyorsabb lift volt az országban. (A légvédelmi vasbeton hengert nemrég elbontották.)

A Steindl utcai épület a kivitelezés megkezdésekor már ki volt ürítve. Az építkezés elején a Zoltán utcai házban egy földszinti lakást megszüntettek, és a két ház között kapuátjárót nyitottak, azon keresztül oldották meg az anyagszállítást. A metró felé eső kijárat csak vészkijáratként funkcionált volna és a Szabadság téri aknában sem lett volna kijutási lehetőség, mivel abba lépcsőt nem terveztek, csak levegőszállításra szolgált.

Az építkezés (Nagy Imre 1953-as intézkedései miatt) a metró építésével egy időben, megszakításokkal folyt, néha csak állagmegóvási szinten, néha nagy anyagi és személyi ráfordítással. Mivel a metróalagutak akkor még csak a Szent István térig (Bazilikáig) épültek ki, az F-4 létesítménynek a metróépítés folytatásáig, 1966-ig nem volt kapcsolata azzal. A metróépítkezés leállításakor már szerkezetkész volt, ami még 1956-ban is így volt. A Szabadság téri akna még nem volt kész, amikor a vészkijárati kis átmérőjű "G" cső épült. A Szabadság téri akna felső részén legalább 3 méter vastag vasbeton lepény épült, ami kontakt bombatalálatra lett méretezve. Tetején robbantóréteg is létesült bazaltbetonból.

(..)

Forrás:

• Legendák helyett tények az F4-ről, Rákosi bunkeréről - epiteszforum.hu (2011.06.02.)