Könyv jelent meg Boldog Stefan Wyszyński bíborosról

Magyar Kurír - 2022.06.21. (Bodnár Dániel)

  • Megosztás
  • 2022. June 22.

Június 20-án a Nemzeti Emlékezet Bizottsága budapesti székházában mutatták be Rafał Łatka, Beata Mackiewicz és Dominik Zamiatala Stefan Wyszyński – Életrajz című könyvét, amelyet 2021-ben adtak ki lengyelül. A magyar fordítás a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Lengyel Intézet gondozásában, a Nemzeti Emlékezet Intézete és a SOLI DEO Stefan Wyszyński Kiadó közreműködésével jelent meg.

A megjelenteket Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Joanna Urbańska, a Lengyel Intézet igazgatója köszöntötte. Mindketten kiemelték a két intézmény közötti példamutató együttműködést, amelynek gyümölcse többek között ez a kötet is.

Joanna Urbańska emlékeztetett: a 2021 szeptemberében Varsóban boldoggá avatott Stefan Wyszyński bíborost Lengyelországban már életében az évezred prímásának, Lengyelország koronázatlan királyának nevezték.

A Lengyel Intézet igazgatója szerint Stefan Wyszyński bíboros lelkipásztori, egyházvezetői feladatának elvégzése mellett egy konkrét feladatot is hagyott nekünk, amelyet a társadalmi szeretet hadjáratának nevezett. Ennek főbb pontjai: „Tisztelj minden embert, mert Krisztus él benne. Légy meghitt másokkal, ők a te testvéreid. Mindenkiről jót feltételezz, senkiről ne feltételezz rosszat, gonoszat; törekedj arra, hogy még a legrosszabb személyben is találj valami jót. Mindig jót beszélj másokról, ne mondj rosszat felebarátaidról, ne kelts viszályt az emberek között. Beszélj mindenkivel a szeretet nyelvén; ne emeld fel a hangodat, ne káromkodj, ne okozz szomorúságot, ne fakassz könnyeket, nyugtass meg másokat. Bocsáss meg embertársaidnak, mindent, mindenkinek; ne légy haragtartó, mindig te nyújts békejobbot elsőként. Mindig felebarátod jogát tartsd szem előtt; tégy jót másokkal, miként szeretnéd, hogy veled bánjanak. Sose gondolj arra, hogy mások mivel tartoznak neked, hanem arra, hogy te mivel tartozol nekik. Tevékenyen érezz együtt a szenvedőkkel, készségesen légy segítségükre, vigasszal, tanáccsal, kedvességgel. Dolgozz lelkiismeretesen, mivel mások a te munkád gyümölcseit élvezik, ahogyan te is élvezed mások munkájának a gyümölcsét. Vegyél részt felebarátaid megsegítésében, légy irgalmas a betegekkel és szegényekkel, igyekezz megtalálni a környezetedben élő rászorulókat. Imádkozz mindenkiért, még ellenségeidért is.”

Boldog Stefan Wyszyńksi szellemi öröksége nem veszítette el aktualitását, így kiváló erkölcsi útmutatást jelenthet a lengyelek és magyarok mai generációjának is – hangsúlyozta Joanna Urbańska.

Csaba Gábor, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) helyettes államtitkára beszédében hiánypótlónak nevezte a kötetet, amelyből részleteiben is megismerhetjük egy kiemelkedő vallási vezető hite és nemzete iránt elkötelezett, példamutató életét.

A kötetről Illés Pál Attila, Magyarország gdanski főkonzulja beszélgetett az egyik szerzővel, Rafał Łatka történésszel, akinek szavait Schaffler Ágnes fordította magyarra.

Azzal kapcsolatban, hogy Wyszyńskit hazájában már életében Lengyelország koronázatlan királyának nevezték, a gdanski főkonzul, egyháztörténész és irodalomtudós megjegyezte, a múlt század hetvenes–nyolcvanas éveiben még két lengyel személyről is el lehetett volna mondani ezt: Karol Wojtyła krakkói bíborosról, érsekről, akit a konklávé 1978. október 16-án pápává választott, valamint Lech Wałesáról, aki egy olyan mozgalmat vezetett, a Szolidaritást, amelynek tízmillió tagja volt a harmincmilliós Lengyelországban.

Rafał Łatka leszögezte, hogy a lengyelek számára nem volt kérdéses, hogy Stefan Wyszyński Lengyelország koronázatlan királya, állhatott bárki is az Egyesült Lengyel Munkáspárt (LEMP) élén. A bíboros nagyon jól értette, mi az a kommunizmus, hogyan működik a totalitárius rendszer, mivel már a harmincas években is foglalkozott ezzel a kérdéssel, és a Lublini Egyetemen, ahol tanult, elmélyült ebben a témában. A II. világháborúban a náci megszállás borzalmaival szembesült. Włocławekben tanított, a papi szemináriumban, de felsőbb egyházi utasításra elhagyta a várost, és bujkált a németek elől. Ha nem ezt teszi, a Gestapo letartóztatta volna, így nem lehetett volna az évezred prímása. August Hlondl bíboros, varsó-gnieznói metropolita érsek ismerte fel még a harmincas években Wyszyński különleges képességeit. Később ő kérte a Szentatyát, XII. Piuszt, hogy lublini püspökké, majd Lengyelország prímásává nevezze ki. 1948 novemberében szentelték Gniezno és Varsó érsekévé. Ez már a kommunista elnyomás időszaka volt. Az érsek tisztában volt azzal, mivel jár ez, ezért kidolgozott egy programot, a modus vivendi szellemében, hogyan lehet együtt élni a diktatúrával, miképpen lehetséges túlélni ezt az időszakot. Ennek köszönhetően 1950-ben megszületett az egyezség az állam és a lengyel egyház között.

A történészek egy része kritizálja ezt a megállapodást, mivel Wyszyński bíboros valamilyen szinten elítélte a földalatti mozgalmat, a gazdák kollektivizációját pedig támogatta; ám a prímás úgy gondolta: szükség van az állammal kötött megállapodásra, mert ez biztosíték a Rómával való állandó kapcsolattartásra és arra, hogy folytatódhasson az Egyház missziója. Sajnos azonban a kommunisták továbbra is elnyomták az Egyházat, bevezették a dekrétumot, hogy az egyházi tisztségek elfogadását jóvá kell hagynia a hatalomnak. Ez ellen természetesen mind a prímás, mind pedig a püspökök tiltakoztak. Mivel Wyszyński nem egyezett bele abba, hogy a hatalom elítélje Czesław Kaczmarek kielcei püspököt, a bíborost kémkedés vádjával letartóztatták, és 1953–56 között törvénytelenül fogva tartották.

Börtönévei alatt Wyszyński bíboros hősiesen viselkedett, nem írt alá semmit; semmiféle, az Egyházat hátrányosan érintő engedményre nem volt hajlandó, megtartotta a függetlenségét. Tekintélye hatalmasra nőtt ezen idő alatt a társadalom szemében, a kommunizmus mártírjaként tekintettek rá. Ez volt az egyik tényezője annak, hogy a lengyel nép az ország koronázatlan királyának tekintette.

A másik ugyancsak nagyon lényeges elem az a program, amelyet Wyszyński bíboros 1957-ben kezdeményezett, és ez szintén rendíthetetlenségének tanúbizonysága. Ebben lelkipásztori iránymutatást adott, hogy felkészítse a lengyeleket a kereszténység felvételének ezredik évfordulójára (az első lengyel fejedelem, I. Mieszko 966-ban vette fel a kereszténységet – B. D.). A nagykilenced során nagy hangsúlyt fektetett a hit elmélyítésére és a nemzet vallási-erkölcsi megújulására, mivel tudatában volt a lengyel társadalomban a II. világháború és a sztálinizmus éveiben végbement lelki-morális pusztításnak. Ez vallásos és hazafias program volt az egész országban, a főbb keresztény és emberi értékeket fogalmazták meg és tettek mellettük esküt a polgárok. A program csodálatosan előkészítette az 1966-os nagy millenniumi ünnepségeket; emberek milliói vettek részt a megemlékezéseken, annak ellenére, hogy állandóan fenyegette őket a hatalom megtorlása, elveszthették a munkájukat, börtönbe is kerülhettek. Rendkívül fontos volt ez az időszak a vallásos élet megalapozása szempontjából Lengyelországban. Mindebben kiemelkedő szerepe volt Wyszyński bíborosnak – hangzott el a Nemzeti Emlékezet Bizottságának budapesti, Vas utcai székházában június 20-án tartott könyvbemutatón.

Forrás: Lengyelország koronázatlan királya volt – Könyv jelent meg Boldog Stefan Wyszyński bíborosról (Magyar Kurír, 2022.06.21.)

Kapcsolódó tartalom:


Címkék

könyvbemutató nemzetközi kapcsolatok Földváryné Kiss Réka egyházüldözés