Könyv jelent meg a fegyveres testületekről és pártirányításukról a szocializmusban

„A dolgozó népet szolgálták? Fegyveres testületek és pártirányításuk a szocializmusban” címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottságának új kötete, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mutattak be november 9-én.

„Az emberi elme mind vitézi mesterségre, mind más dologra sehonnan annyi segítséget nem vészen, mint a tanulásbul és a história-olvasásból.” Zrínyi Miklós költő, író, katona politikus hadtudományi elképzelésit őrző prózai munkái között szerepel a „Vitéz hadnagy” kézirat, amelynek sorait Pohl Árpád dandártábornok idézte a november 9-i, Zrínyi teremben megtartott könyvbemutatón. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának dékánja úgy látja, e célt szolgálja a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) most megjelent kötete is.

„A dolgozó népet szolgálták? Fegyveres testületek és pártirányításuk a szocializmusban” című kiadványt Markó György történész, nyugalmazott ezredes mutatta be az érdeklődőknek. Bevezetőjében leszögezte, hogy a cím tökéletes választás: még annak a figyelmét is megragadja, aki nem érdeklődik különösen a magyar hadtörténelem részletkérdései iránt. 2017 márciusában a kötettel megegyező címmel rendezett nemzetközi konferenciát a NEB, amelyen három szekcióban tizenegy előadás hangzott el. Ezek válogatását veheti kézbe most az olvasó Ötvös István és Trieber Péter szerkesztése nyomán.

Markó György szerint Ötvös István e könyv szerkesztőjeként - s a tavalyi tudományos ülés szervezőjeként – maga jelölte ki a kötet kereteit a „Szervezés ̶ újjászervezés. Hadsereg és fegyveres erők a kommunista Magyarországon 1945-1958” című tanulmányában. Ebben a NEB tagja rámutat arra a jelenségre, ahogyan az állami erőszak monopóliuma kialakult a modern Európában. Bemutatja, hogy egyik diktatúra sem épített ki olyan – a társadalom minden szegmensét átfogó és rendező – erőszakszervezet-rendszert, mint a bolsevik. Ötvös ezt a folyamatot elemzi, hogyan lett szovjet mintára Magyarországon ez az erőszakmonopólium a pártállam zsákmánya.

Okváth Imre „A párt- és a politikai tiszti apparátus újjászervezése a Magyar Néphadseregben, 1956–1958” című tanulmányában alapvetően a pártszervezetet, és a politikai tiszti intézmény kiépítését elemzi konkrét adatok alapján. Ez az újjászervezési folyamat ’56 nyarán lezárult ugyan, de a végeredmény nem mindenben nyerte el az akkori politikai tisztek tetszését. A pártszerveknek fontosabb szerep jutott a néphadsereg életében, mint az egykori társparancsnokoknak- utalt a tanulmányra Markó.

Trieber Péterrel, a következő szerzővel kapcsolatban úgy látja, nehéz feladatra vállalkozott akkor, amikor „A Magyar Néphadsereg újjászervezése 1957-ben” című tanulmányában a karhatalom megszervezésének okairól, körülményeiről, tevékenységéről írt. Megjegyezte: Trieber külön elemezte a tiszti nyilatkozat szerepét a régi-új tiszti állomány kialakulási folyamatában, s kitért arra, hogyan jutalmazta a kormányzat a mellette „tűzön-vízen kitartó” kádereket.

Illésfalvi Péter a Munkásőrség 1957-es legfelső vezetőiről értekezett tanulmányában, amely a könyvet bemutató történész szerint alapvetően szociológiai megközelítésben, kitűnő stílusban íródott. Jó rálátást ad a felsővezetők előéletére, iskolázottságára, pályafutására, rádöbbentve az olvasót arra, kik lehettek az élet-halál urai „a maguk szemétdombján”. Maruzs Roland „A kommunista szülők gyermekeinek felhasználásáról”, valamint a „munkásálarcot öltött osztáyidegenek” felkutatásáról írt, amely esetben többek között a kitűnő témaválasztást emelte ki a kötetet bemutató történész. Gulyás Martin „A karhatalom nem más, mint az MSZMP védőhadserege.” A honvédtiszti karhatalom és a forradalmi üzemőrségek fővárosi konfliktusai, Lönhárt Tamás „Forradalmi éberség…” A néphadseregtől függetlenített pártállami fegyveres erőszakszervek a kommunista Romániában, Sanda Borsa – Mihai Croitor A mezőgazdaság kollektivizálását kísérő megtorló akciókról szóló döntések és eszközök Romániában, 1949–1962, Wladislaw Bulhak Közelebbi és távolabbi szomszédok. Kapcsolatok a katonai és a polgári hírszerzés között Lengyelországban a szovjet dominancia időszakában, Kiss Dávid „A Munkásőrség a pártállami struktúrában, 1957–1989” címmel közölt tanulmányt a kötetben. Markó György a bemutatón végül kiemelte: megnyugtató érzés számára, hogy tehetséges fiatal történészei vannak az országnak, s munkájuknak köszönhetően a most felnövekvő nemzedék jobban megismerheti a közelmúltunk történelmét.

Ötvös István az esemény zárásaként hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága hamarosan egy dokumentumkötettel jelentkezik, amelyben bemutatja például a karhatalom, a munkásőrség újjászervezésére vonatkozó dokumentumokat. Jövő márciusban pedig ismét konferenciát tart a NEB Katonai Munkacsoportja.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiemelt kutatási feladataként határozta meg a pártállami berendezkedés hatalmi struktúráinak és káderpolitikájának vizsgálatát, valamint a kommunista rendszer hatalomgyakorlási mechanizmusainak és változó uralmi viszonyainak a leírását. A bizottság – megalapozva a tudományos kutatómunkát - szakértői munkacsoportokat hozott létre. Azok tagjai részben a bizottság hivatalának főállású kutatói, részben pedig külső szakértők. A munkacsoportok - így a katonai is - olyan hiánypótló alapkutatásokat végeznek, amelyek a pártállam működésének, legfontosabb szervezeteinek és nomenklatúrájának feltérképezését célozzák meg.

A NEB Tudástára élet- és karrierpályákon keresztül mutatja be a kommunista diktatúra hatalmi működésének, a megtorló gépezetnek működtetőit.

Fotók:

• NKE (Szilágyi Dénes)

• NEB-fotók

Kapcsolódó tartalom:

• A dolgozó népet szolgálták? (tudósítás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem)