Konferencia a II. világháború befejezésének 75. évfordulója alkalmából

A bécsi Collegium Hungaricum keretei között működő Bécsi Magyar Történeti Intézet osztrák – magyar tudományos konferencia keretében foglalkozik az 1945-ös év ausztriai és magyarországi eseményeivel. Osztrák és magyar történészek, szakemberek vizsgálják ezt az esztendőt, annak történéseit, nagy teret engedve a helytörténeti kutatások legfrissebb eredményeinek, bemutatva, hogyan élték meg a sorsfordító esztendőt az osztrák és magyar átlagemberek. A tudományos ülés egyik előadója Erdős Kristóf történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos kutatója.

75 éve ért véget a II. világháború. Az 1945-ös év Európa számára nem csupán a szörnyűségek végét, hanem egy új korszak kezdetét is hozta. Egy olyan korszakét, ahol egyre élesebben két blokkra szakadt Európa. Különvált „Nyugat” és „Kelet” története, s bár a hidegháborús szembenállásnak, sőt, a szovjet blokknak is évtizedek óta vége, a négy évtizedes különfejlődés jól láthatóan a mai Európa problémáira és vitáira is hatással van.

A bécsi Collegium Hungaricum keretei között működő Bécsi Magyar Történeti Intézet ezért érezte szükségét annak, hogy egy osztrák – magyar tudományos konferencia keretei között foglalkozzon az 1945-ös év ausztriai és magyarországi eseményeivel. Osztrák és magyar tudósok vizsgálják a közös, hasonló és különböző jelenségeket, nagy teret engedve a helytörténeti kutatások legfrissebb eredményeinek, hogy bemutathassuk, hogyan élték meg a sorsfordító esztendőt az osztrák és magyar átlagemberek.

A kétnapos konferenciát Magyarország 45 éven át kényszerűen ünnepelt felszabadulásának évfordulójához, április 4-hez közeli napokra időzítjük, hogy ennek a felidézésével is emlékeztethessük a hallgatóságot az 1945-ös év eseményeinek kétarcúságára.

A március 30-án, hétfőn és március 31-én, kedden a Collegium Hungaricumban (Hollandstraße 4, 1020 Wien) sorra kerülő rendezvényen német és angol nyelvű előadások tekintik át az alábbi nagyobb témaköröket:

1.) Háborús események 1945-ben Magyarország és Ausztria területén – és ami ezzel járt: civilek, különösen nők elleni erőszak; hadifogság, „malenki robot”.

2.) Szembenézés a háborús korszak szörnyűségeivel: a zsidóság felszabadulása és új élethelyzete; bírósági perek a háborús bűnösök ellen, stb.

3.) Az 1945-ben berendezkedő új hatalom politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális intézkedéseinek országos és helyi következményei. (Ebben a részben kifejezetten előtérbe helyezzük a legújabban Magyarországon is friss eredményeket hozó helytörténeti kutatások perspektíváit.)

4.) A világháború elvesztésével ismét Magyarország határain kívül került magyar lakosság sorsa a régi-új államok uralma alatt: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, a Szovjetunió és a magyar kisebbségek helyzete 1945-ben.