Kivégzettek, 1945-1988

  • Megosztás
  • 2021. January 14.

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának részvételével folyó kutatás során összeállítottuk az 1945. február 4-től az utolsó halálbüntetés végrehajtásáig, 1988. július 14-ig hazai bíróságok jogerős ítélete alapján kivégzettek névsorát. Célunk a névsor közreadásával a további kutatások elősegítése és ösztönzése, ezért a gyűjtőmunka során a teljességre törekedtünk, így a listán az államellenes (politikai), a háborús és népellenes, valamint a köztörvényes bűntettek vádjával elítéltek egyaránt szerepelnek. Az egyes büntetőügyeket elemezve, mint például az 1956-os forradalom utáni megtorló perek esetében, rendre bebizonyosodott, hogy nem egy szabadságharcost, politikai ellenállót ítéltek részben vagy egészében köztörvényes vádak alapján halálra. Az ártatlanság vagy bűnösség eldöntése tehát minden kivégzett esetében külön vizsgálatot igényel.

Több mint ezerkétszáz nevet tartalmazó táblázatunk ugyanakkor önmagában is tanulságokat hordoz. A halálos ítéletek kilencven százalékát az 1945 és 1961 közötti tizenhét évben hajtották végre. A Rákosi-diktatúra legsötétebb időszakában, 1950–1952-ben, és a kádári megtorlás csúcsra járatásának idején, 1957–1959 között egyaránt mintegy háromszáz embert hurcoltak vérpadra. Ebben a hat évben tehát majdnem ugyanannyi embert végeztek ki, mint a többi harmincnyolcban összesen.

Táblázatunk a kivégzések időbeli sorrendjében tartalmazza a kivégzettek nevét, az azonosíthatóság érdekében a születésük idejét és helyét, a kivégzés időpontját és helyét, valamint a büntetőeljárást első fokon lefolytató bíróság megnevezését. Az adatsorok összeállításakor elsődleges forrásként különböző (büntetés-végrehajtási, bírósági) irattári nyilvántartásokat használtunk, ezeket, ahol tudtuk, összevetettük a levéltárakban őrzött, fennmaradt peranyagokkal, valamint átböngésztük a korabeli sajtó esetleges híradásait is. A rendelkezésre álló kontrollforrások hiányos és töredékes volta miatt a táblázat nem tekinthető véglegesnek, az adatok pontosítását tovább folytatjuk.

A kutatás vezetői: Földváryné Kiss Réka, Zinner Tibor

Közreműködők: Estók József, György Sándor, Kiss Dávid, Rácz János, Simon István, Spišák Monika