Kíméletlen kivégzések, halottgyalázások

Máig nem hagyja nyugodni a hozzátartozókat, hogy a kommunizmus áldozatai miért kerültek álnevek alatt a 298-as és 301-es parcellákba; dr. Susa Éva igazságügyi antropológusnak is köszönhető, hogy több száz magyar család megkapta azt a lehetőséget, hogy méltóképpen elbúcsúzzon a hozzátartozóitól, akiket a diktatúrákban elpusztítottak. Az "Öreg" vendége Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, akivel a Rákosi- és Kádár-korszak koncepciós pereiről, a kíméletlen kivégzések áldozatainak meggyalázásáról beszélgettek.

A történész szerint az 1945 utáni kivégzések, majd az 1956 utáni megtorlás áldozatainak nemcsak az életüket vették el, hanem erkölcsi, emberi méltóságuktól is megfosztották őket. A kommunista ideológia az embertelen diktatúra ellen harcoló hősök emlékét is el akarta törölni, ki akarta őket radírozni az emlékezetből. Ezért történhetett, hogy a népbírósági ítéletek háborús bűnöseinek, ártatlan elítéltjeinek, a börtönökben, rabkórházakban elhunytaknak, a kényszermunkatáborok halottainak és az ötvenhat utáni kivégzéseinek tetemét egymásra halmozva, dobálva egy-egy közös sírhelyre temették az Új Köztemetőben úgy, hogy egy-egy sírhelyen az emberi holttestekre állati maradványokat, magzatokat helyeztek el. Földváryné Kiss Réka állítja, ez nem szimpla embertelenség volt, hanem az volt a céljuk, hogy soha ne lehessen megállapítani a halottak kilétét.

Forrás: Kíméletlen kivégzések, halottgyalázások – Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és az Öreg (PestiSracok.hu, 2023.06.27.)