Krzyżowa- 2016.03.11. Megosztás 2016. March 10. Soós Viktor Attila és Csatári Bence részt vett a lengyelországi Krzyżowában (Kreisau) rendezett 14. Kelet-nyugat-európai emlékhely-találkozón 2016. március 9-11-én. A NEB tagja és a NEB Hivatalának tudományos kutatója - többek között - találkozott Anna Kaminskyval és Dominik Kretschmannal, a Német Szocialista Egységpárt diktatúrájának történetét feldolgozó Szövetségi Alapítvány (Die Bundesstiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur) két képviselőjével. A kelet-nyugat európai emlékhely-találkozó a tudomány és a történelmi-politikai képzés területéről érkező szakmai közönség eseménye, amelyre történészeket, illetve emlékhelyek, múzeumok, képzési helyek, emberi jogi szervezetek és oral history projektek munkatársait hívják meg, immár 14. alkalommal. Az esemény elsődleges célja az ismeret- és tapasztalatcsere. A találkozón különböző nemzeti és helyi narratívákat, illetve azok hatásait vizsgálták, amelytől a rendezők a különböző kutatóműhelyek és tudományos irányzatok eredményeinek mélyebb megértését és végeredményben a társadalmi megbékélést várják Európában. A 14. emlékhely-találkozó az ellenállás és a kollaboráció szerepének komplex kérdését tematizálta, egyebek mellett szó volt az ellenállás különböző nemzeti jellegzetességeiről, kitértek arra, hogy az ellenállásról és a kollaborációról szóló vita az elmúlt évtizedekben miként változott; rámutattak a különböző nemzeti perspektívák hasonlóságaira és különbözőségeire. Szó volt továbbá a politika és a hatalom kapcsolatáról a társadalmi emlékezet, valamint az emlékhelyek tekintetében. A programban szerepelt az aktuálpolitika és a nemzetközi konfliktusok szerepének értékelése, továbbá az egyes ellenállók és kollaboránsok kérdése is. A szimpóziumon Kristof Persack a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete képviseletében előadásában arról beszélt, hogy fontos pszichológiai fordulatként értékelhető a lengyel társadalomban a kommunista hatalom kiépítése. Megemlítette, hogy az úgynevezett kék rendőrség 1945 után tömegesen vett fel a soraiba a német megszállás alatt kollaboráló, a holokausztban tevékenyen résztvevő rendőröket is. Kitért arra, hogy ennek a történetét a nyolcvanas években kezdték feldolgozni, és ebben a témában, illetve a kommunista hatalom kiépítéséről számos monográfia született Lengyelországban. A második világháborúban politikai és katonai ellenállás egyaránt zajlott a német megszállás ellen, s ez nem volt veszélytelen: akit rajtakaptak, kivégezték – tette hozzá. Ulrich Pfeil történész, a metzi egyetem tanára arról beszélt, hogy a második világháborús német-francia kollaboráció jellemzően negatív szövegösszefüggésben szerepelt a társadalmi közbeszédben, és a megtorlás a második világháború után itt sem maradt el. Emlékeztetett arra, hogy Jack Chirac köztársasági elnök elismerte, hogy a francia állam a német megszállás alatt tevékenyen részt vett a zsidóüldözésben, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nácik ellen 1,2 millió ellenálló harcolt különböző eszközökkel. Beszélt a megszálló németek által megbecstelenített francia nőkről is, akikben ez a trauma a háború után is továbbélt. Egy idős lengyel visszaemlékező a hallgatóság soraiból beszélt a szibériai elhurcoltatásukról, ahol a nőknek is kemény fizikai munkát kellett végezniük, egyebek mellett a kőbányákban követ törtek, illetve vagonokat kellett mozgatniuk. Visszaemlékezése szerint lengyel gyerekeket is deportáltak Szibériába, akiknek ugyancsak embertelen körülmények között kellett dolgozniuk. Arról is szót ejtett, hogy az ellenállókból szerveződött, a szovjet megszállók ellen harcoló Koscziusco Légió tagjai közül, akiket elfogtak, jobb esetben ugyancsak Szibériába hurcolták. A Németországban élő Dalos György író előadásában különbséget tett a nyílt politikai kollaboráció és az indirekt kollaboráció között, és annak a véleményének adott hangot, hogy az üldözötteknek mindegyik forma óriási károkat okozott. Szerinte a diktatúra egy adott időszakban mindig egyetlen politikai párthoz kapcsolódott, és a hatalom általában egy-egy erre kiszemelt népcsoport ellen alkalmazott retorziókat. A diktatúrával szembeni ellenállók azonban szinte mindegyik országban kevesen voltak – vélte. A találkozó résztvevőinek bemutatták Kreisau-ban a múlttal való megbékélés emlékhelyét, ahol korábban lengyel püspökök részvételével tartottak a diktatúrákkal szembeni megbékélést célzó szentmisét. Szintén ezen az emlékhelyen megtekintették a 2014 őszén Angela Merkel német kancellár és Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök által megnyitott kiállítást, ahol a náci és a kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek. A kutatók jártak a Moltke család kreisaui házában is, ahol a második világháború alatt három alkalommal is találkoztak a nácikkal szembeni ellenállás titkos mozgalmának tagjai, többi között katolikus és evangélikus papok, valamint a Német Szociáldemokrata Párt és civil szervezetek képviselői. Címkék nemzetközi kapcsolatok Soós Viktor Attila Csatári Bence