Megosztás 2020. March 31. Ismeretterjesztő filmjeink: . . . . Apáink földje Mi, a rendszer ellenségei — Kommunista táborvilág Magyarországon Megtorlás a Viharsarokban Élő múlt - emlékezetkultúra és identitás Kárpátalján Kicsi munkán a Kaukázusban Apáink földje . A paraszti gazdaságok 1948 és 1961 közötti kollektivizálása a népesség közel felét érintette Magyarországon. A paraszti tulajdon felszámolását, a földek és az emberek termelőszövetkezetekbe kényszerítését a kommunista hatalom megfélemlítéssel és erőszakkal érte el. Eközben feldúlta, majd felszámolta a hagyományos közösségeket, a hozzájuk kapcsolódó kultúrát, életmódot. Az erőszakos kollektivizálás történetét bemutató film az egykori üldözöttekre, meghurcoltakra, áldozatokra, az érintett családokra emlékezik. A filmben megszólaltatott emberek az említett korszak tanúi. Történeteik, valamint a bemutatott korabeli híradórészletek, egykori dokumentumok felidézik, hogyan terrorizálták a kommunista diktatúra alatt a parasztságot, belekényszerítve őket a termelőszövetkezetekbe. Az Apáink földje című film a Sorsfordítás. A paraszti társadalom felszámolása, 1945–1962 megemlékezéssorozathoz készült. A film a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából készült, közreműködő partner az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság. Kiadója a Nemzeti Emlékezet Bizottsága. Archív felvételek: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. Archív fotók és dokumentumok: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Diafilmgyártó Kft., Fortepan, Getty Images, Göcseji Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, MTVA-MTI, Országos Széchényi Könyvtár, Rendőrmúzeum, Vágó Sándor magángyűjteménye, wikimedia. Az alkotás teljes terjedelmében a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezésének megfelelően szerzői jogi védelem alatt áll, a szerzői jog jogosultja (jogtulajdonos) az Országgyűlés Hivatala. A film bármely részletének felhasználása – az Szjt.-ben meghatározott szabad felhasználást kivéve – csak a jogtulajdonos írásbeli engedélyével lehetséges. _______________________________________________________________________ Mi, a rendszer ellenségei — Kommunista táborvilág Magyarországon . Ismeretterjesztő rövidfilm az 1945 és 1953 közötti szabadságmegvonás-típusokról. A filmet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából az Igen Média Kft. készítette (2020). Írta és rendezte: Borbás Barnabás, Réti László. Fényképezte: Szalai Márk. Animáció és grafikai tervezés: Köllőd Márton, Szita Barnabás. Narrátor: Zámbori Soma. Történész szakértők: Bank Barbara, Földváryné Kiss Réka, Horváth Zsolt, Szokolay Domokos. Főszereplők: Bartók László, Fodor Barbara, Szilasi Balázs, Tokaji Csaba. Archív felvételek: Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. Archív fotók: Bank Barbara, Fortepan, Földváryné Kiss Réka, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény (Hatvan), Magyar Nemzeti Múzeum, Rendőrmúzeum. Köszönet: Kiskunsági Nemzeti Park, "Telepesek" Társadalmi Múzeum Alapítvány, Recski Szövetség Egyesület. __________________________________________________________ Megtorlás a viharsarokban . Az 1956-os forradalmat – amely szabadságharccá alakult – a szovjetek verték le. A nyílt fegyveres küzdelem kudarcát követően a passzív ellenállás megtörésében már a magyar kommunista alakulatok is részt vettek. Végül, a forradalmi események főbb szereplőinek vagy akár csak egyszerű résztvevőinek felkutatását, előállítását, erőszakos kihallgatását, egyes esetekben fizikai megsemmisítését már elsősorban az újjászervezett kommunista erőszakszervezetek végezték el. A forradalmas nemzet megfélemlítésében, a sortüzekben, a békés lakosság terrorizálásában – vagyis a megtorlásban - is ezek a fegyveres csoportok játszották a főszerepet. A kommunista hatalom Kádár János nevével fémjelzett helyreállítását elvégző karhatalmi alakulatokat a korabeli köznyelvben „pufajkásoknak” hívták. 1956 késő őszétől kezdve szinte egészen a következő év végéig a pufajkások a kommunista hatalom által végrehajtott megtorlás élcsapata voltak. Filmünk a Viharsarokban, Magyarország délkeleti szegletében történteket mutatja be. A filmet készítette: Havasi Dániel és Madácsy Tamás. Szakértők: Erdész Ádám Békés megyei levéltár igazgató, Dányi Endre újságíró és Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága támogatásával készült a film. __________________________________________________________ Élő múlt - emlékezetkultúra és identitás Kárpátalján „1944 november közepén a szovjet Vörös Hadsereg parancsot adott ki a kárpátaljai magyar és német felnőtt férfi lakosság munkára történő mozgósításáról. A jelentkezsre hrom napot adtak. E határidő végétől, azaz 1944 november 17-től számíthatjuk a kárpátaljai málenkij robot vagyis az etnikai tisztogatással felérő események kezdetét. A kárpátaljai táborok közül a Szojva településen létrehozott gyűjtőhely vált a magyar közösség tragédiájának fő helyszínévé. A civilek többségét ide hozták, és innen indították tovább a Szovjetunió lágerrendszerébe. Pontosabban csak azokat, akik megélhették a transzportjukat, ugyanis a túlzsúfolt épületekben, ahol több mint tízezren embertelen körülmények között raboskodtak, ezrek és ezrek lelték halálukat…” A film készítői: Havasi Dániel, Madácsy Tamás Történész szakértő: Máthé Áron 2018 __________________________________________________________ Kicsi munkán a Kaukázusban A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Kör (Német Kör) tagjai történészek, érintettek részvételével, a GULAG – GUPVI Emlékbizottság támogatásával, több mint tíz ezer kilométert tettek meg, hogy a kaukázusi országokban a Malenkij robot rabjainak, áldozatainak nyomában járjanak. A Német Kör szervezésében, 2016. augusztus 15. és augusztus 27. között a 25 fős kutatócsoport Budapestről indulva Moszkván át bejárta: Csecsenföldön Groznijt, Azerbajdzsánban Bakut és Gandzsát, Grúziában Tbiliszit, Kutaiszit és Magnetiti-Urekit, valamint a vonzáskörzetébe tartozó településeket (Sztaropromiszlovszkij kerület, Andrejevszkij völgy, Szumgaiti kerület, Sarkana, Goygol, Szaburtalo kerület, Hanlari körzet, Tkibuli). A szovjet lágerekről, temetőkről sokat mondóan beszélnek a helyszíni felvételek, az eseményekről a helyi történészek és túlélők emlékeznek meg. A dokumentumfilm fő motívuma olyan kényszermunkatáborok, hadifogoly- és internált temetők, lágerkórházak és munkahelyszínek bemutatása, ahol a Malenkij robotra hurcoltak nyomait, emlékeit láthatjuk a Kaukázus térségében (Csecsenföldön, Azerbajdzsánban és Grúziában). Szakértők: Dr. Máthé Áron, Dr. Bognár Zalán, Dr. Dupka György A film készítői: Nagy Károly (narrátor), Csapó Harold Gábor, Hunor Tamás és Völgyi Gyula (operatőrök), Nagy Zoltán (vágó) Rozsnyai Ilona (szerkesztő-rendező). Címkék film
