Ismeretterjesztő filmjeink

  • Megosztás
  • 2020. March 31.

Ismeretterjesztő filmjeink:

.

.

.

.

  • Apáink földje

  • Mi, a rendszer ellenségei — Kommunista táborvilág Magyarországon

  • Megtorlás a Viharsarokban

  • Élő múlt - emlékezetkultúra és identitás Kárpátalján

  • Kicsi munkán a Kaukázusban


Apáink földje

.

A paraszti gazdaságok 1948 és 1961 közötti kollektivizálása a népesség közel felét érintette Magyarországon. A paraszti tulajdon felszámolását, a földek és az emberek termelőszövetkezetekbe kényszerítését a kommunista hatalom megfélemlítéssel és erőszakkal érte el. Eközben feldúlta, majd felszámolta a hagyományos közösségeket, a hozzájuk kapcsolódó kultúrát, életmódot. Az erőszakos kollektivizálás történetét bemutató film az egykori üldözöttekre, meghurcoltakra, áldozatokra, az érintett családokra emlékezik. A filmben megszólaltatott emberek az említett korszak tanúi. Történeteik, valamint a bemutatott korabeli híradórészletek, egykori dokumentumok felidézik, hogyan terrorizálták a kommunista diktatúra alatt a parasztságot, belekényszerítve őket a termelőszövetkezetekbe. Az Apáink földje című film a Sorsfordítás. A paraszti társadalom felszámolása, 1945–1962 megemlékezéssorozathoz készült.

A film a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából készült, közreműködő partner az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság. Kiadója a Nemzeti Emlékezet Bizottsága.

Archív felvételek: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.

Archív fotók és dokumentumok: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Diafilmgyártó Kft., Fortepan, Getty Images, Göcseji Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, MTVA-MTI, Országos Széchényi Könyvtár, Rendőrmúzeum, Vágó Sándor magángyűjteménye, wikimedia.

Az alkotás teljes terjedelmében a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezésének megfelelően szerzői jogi védelem alatt áll, a szerzői jog jogosultja (jogtulajdonos) az Országgyűlés Hivatala. A film bármely részletének felhasználása – az Szjt.-ben meghatározott szabad felhasználást kivéve – csak a jogtulajdonos írásbeli engedélyével lehetséges.

_______________________________________________________________________

Mi, a rendszer ellenségei — Kommunista táborvilág Magyarországon

.

Ismeretterjesztő rövidfilm az 1945 és 1953 közötti szabadságmegvonás-típusokról.

A filmet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából az Igen Média Kft. készítette (2020).

Írta és rendezte: Borbás Barnabás, Réti László.

Fényképezte: Szalai Márk.

Animáció és grafikai tervezés: Köllőd Márton, Szita Barnabás.

Narrátor: Zámbori Soma.

Történész szakértők: Bank Barbara, Földváryné Kiss Réka, Horváth Zsolt, Szokolay Domokos.

Főszereplők: Bartók László, Fodor Barbara, Szilasi Balázs, Tokaji Csaba.

Archív felvételek: Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.

Archív fotók: Bank Barbara, Fortepan, Földváryné Kiss Réka, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény (Hatvan), Magyar Nemzeti Múzeum, Rendőrmúzeum.

Köszönet: Kiskunsági Nemzeti Park, "Telepesek" Társadalmi Múzeum Alapítvány, Recski Szövetség Egyesület.

__________________________________________________________

Megtorlás a viharsarokban

.

Az 1956-os forradalmat – amely szabadságharccá alakult – a szovjetek verték le. A nyílt fegyveres küzdelem kudarcát követően a passzív ellenállás megtörésében már a magyar kommunista alakulatok is részt vettek. Végül, a forradalmi események főbb szereplőinek vagy akár csak egyszerű résztvevőinek felkutatását, előállítását, erőszakos kihallgatását, egyes esetekben fizikai megsemmisítését már elsősorban az újjászervezett kommunista erőszakszervezetek végezték el. A forradalmas nemzet megfélemlítésében, a sortüzekben, a békés lakosság terrorizálásában – vagyis a megtorlásban - is ezek a fegyveres csoportok játszották a főszerepet. A kommunista hatalom Kádár János nevével fémjelzett helyreállítását elvégző karhatalmi alakulatokat a korabeli köznyelvben „pufajkásoknak” hívták. 1956 késő őszétől kezdve szinte egészen a következő év végéig a pufajkások a kommunista hatalom által végrehajtott megtorlás élcsapata voltak. Filmünk a Viharsarokban, Magyarország délkeleti szegletében történteket mutatja be.

A filmet készítette: Havasi Dániel és Madácsy Tamás.

Szakértők: Erdész Ádám Békés megyei levéltár igazgató, Dányi Endre újságíró és Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága támogatásával készült a film.

__________________________________________________________

Élő múlt - emlékezetkultúra és identitás Kárpátalján

„1944 november közepén a szovjet Vörös Hadsereg parancsot adott ki a kárpátaljai magyar és német felnőtt férfi lakosság munkára történő mozgósításáról. A jelentkezsre hrom napot adtak. E határidő végétől, azaz 1944 november 17-től számíthatjuk a kárpátaljai málenkij robot vagyis az etnikai tisztogatással felérő események kezdetét. A kárpátaljai táborok közül a Szojva településen létrehozott gyűjtőhely vált a magyar közösség tragédiájának fő helyszínévé. A civilek többségét ide hozták, és innen indították tovább a Szovjetunió lágerrendszerébe. Pontosabban csak azokat, akik megélhették a transzportjukat, ugyanis a túlzsúfolt épületekben, ahol több mint tízezren embertelen körülmények között raboskodtak, ezrek és ezrek lelték halálukat…”

A film készítői: Havasi Dániel, Madácsy Tamás

Történész szakértő: Máthé Áron

2018

__________________________________________________________

Kicsi munkán a Kaukázusban

A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Kör (Német Kör) tagjai történészek, érintettek részvételével, a GULAG – GUPVI Emlékbizottság támogatásával, több mint tíz ezer kilométert tettek meg, hogy a kaukázusi országokban a Malenkij robot rabjainak, áldozatainak nyomában járjanak.

A Német Kör szervezésében, 2016. augusztus 15. és augusztus 27. között a 25 fős kutatócsoport Budapestről indulva Moszkván át bejárta: Csecsenföldön Groznijt, Azerbajdzsánban Bakut és Gandzsát, Grúziában Tbiliszit, Kutaiszit és Magnetiti-Urekit, valamint a vonzáskörzetébe tartozó településeket (Sztaropromiszlovszkij kerület, Andrejevszkij völgy, Szumgaiti kerület, Sarkana, Goygol, Szaburtalo kerület, Hanlari körzet, Tkibuli). A szovjet lágerekről, temetőkről sokat mondóan beszélnek a helyszíni felvételek, az eseményekről a helyi történészek és túlélők emlékeznek meg.

A dokumentumfilm fő motívuma olyan kényszermunkatáborok, hadifogoly- és internált temetők, lágerkórházak és munkahelyszínek bemutatása, ahol a Malenkij robotra hurcoltak nyomait, emlékeit láthatjuk a Kaukázus térségében (Csecsenföldön, Azerbajdzsánban és Grúziában).

Szakértők: Dr. Máthé Áron, Dr. Bognár Zalán, Dr. Dupka György

A film készítői: Nagy Károly (narrátor), Csapó Harold Gábor, Hunor Tamás és Völgyi Gyula (operatőrök), Nagy Zoltán (vágó) Rozsnyai Ilona (szerkesztő-rendező).


Címkék

film