ISMERETTERJESZTŐ FILMJEINK

  • Megosztás
  • 2020. March 31.

Kérjük, kattintson a keresett film címére!

.

.

.

Ismeretterjesztő filmjeink

Ő az!

Az egyházüldözés kiépülése Magyarországon

A Szovjetunió munkatáborrendszere

Mi, a rendszer ellenségei — Kommunista táborvilág Magyarországon

Apáink földje

Sorsfordító idők

Megtorlás a Viharsarokban

Élő múlt - emlékezetkultúra és identitás Kárpátalján

Kicsi munkán a Kaukázusban

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága szakmai közreműködésével készült filmek

Az erőszak terei

Elveszett idők

A koronatanú

Kommunista terrorszervezet – Az államvédelem a diktatúra szolgálatában

„ti is élni fogtok.” Pógyor István mártírhalála

_______________________________________________________________________________________

Ő az!


Sándor István szalézi szerzetest 1953. június 8-án hamis vádak alapján kivégezték. Holttestét ismeretlen helyen földelték el. Földi maradányainak megtalálását és beazonosítását mutatja be ez a rövidfilm.

Az alkotást a Nemzeti Emlékezet Bizottságának megbízásából az Art Bt. készítette.

2023

Vissza a tartalomjegyzékhez

__________________________________________________________

Az egyházüldözés kiépülése Magyarországon


A kisfilm a magyarországi történelmi egyházak második világháború utáni üldözését mutatja be, kezdve az 1944-45-ös erőszaktól az '50-es évekig, az egyházi autonómia felszámolásáig, és az intézményesült pártellenőrzés szerve, az Állami Egyházügyi Hivatal létrehozásáig.

A filmet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából az Igen Média Kft. készítette.

Narrátor: Kőváry-Szabó Zoltán.

Történész szakértő: Kiss Réka, Ötvös István.

Közreműködött: Borbás Barnabás, Köllőd Márton, Radványi Benedek, Réti László Szalai Márk, Szita Barnabás.

2022

Vissza a tartalomjegyzékhez

__________________________________________________________

A Szovjetunió munkatáborrendszere


A kisfilm a Szovjetunió területén működő munkatáborrendszert, a GULAG-ot mutatja be.

Készítette a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából az Igen Média Kft..

Narrátor: Kőváry-Szabó Zoltán.

Történész szakértő: Kiss Réka, Ötvös István.

Közreműködött: Borbás Barnabás, Köllőd Márton, Radványi Benedek, Réti László Szalai Márk, Szita Barnabás.

2022

Vissza a tartalomjegyzékhez)

__________________________________________________________

Mi, a rendszer ellenségei — Kommunista táborvilág Magyarországon


Ismeretterjesztő rövidfilm az 1945 és 1953 közötti szabadságmegvonás-típusokról.

A filmet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából az Igen Média Kft. készítette.

Írta és rendezte: Borbás Barnabás, Réti László

Fényképezte: Szalai Márk

Animáció és grafikai tervezés: Köllőd Márton, Szita Barnabás

Narrátor: Zámbori Soma

Történész szakértők: Bank Barbara, Földváryné Kiss Réka, Horváth Zsolt, Szokolay Domokos.

Főszereplők: Bartók László, Fodor Barbara, Szilasi Balázs, Tokaji Csaba.

Archív felvételek: Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.

Archív fotók: Bank Barbara, Fortepan, Földváryné Kiss Réka, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény (Hatvan), Magyar Nemzeti Múzeum, Rendőrmúzeum.

Köszönet: Kiskunsági Nemzeti Park, „Telepesek" Társadalmi Múzeum Alapítvány, Recski Szövetség Egyesület.

2020

Vissza a tartalomjegyzékhez

__________________________________________________________

Apáink földje


A paraszti gazdaságok 1948 és 1961 közötti kollektivizálása a népesség közel felét érintette Magyarországon. A paraszti tulajdon felszámolását, a földek és az emberek termelőszövetkezetekbe kényszerítését a kommunista hatalom megfélemlítéssel és erőszakkal érte el. Eközben feldúlta, majd felszámolta a hagyományos közösségeket, a hozzájuk kapcsolódó kultúrát, életmódot. Az erőszakos kollektivizálás történetét bemutató film az egykori üldözöttekre, meghurcoltakra, áldozatokra, az érintett családokra emlékezik. A filmben megszólaltatott emberek az említett korszak tanúi. Történeteik, valamint a bemutatott korabeli híradórészletek, egykori dokumentumok felidézik, hogyan terrorizálták a kommunista diktatúra alatt a parasztságot, belekényszerítve őket a termelőszövetkezetekbe. Az Apáink földje című film a Sorsfordítás. A paraszti társadalom felszámolása, 1945–1962 megemlékezéssorozathoz készült.

A film a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából készült, közreműködő partner az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság. Kiadója a Nemzeti Emlékezet Bizottsága.

Archív felvételek: Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.

Archív fotók és dokumentumok: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Diafilmgyártó Kft., Fortepan, Getty Images, Göcseji Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, MTVA-MTI, Országos Széchényi Könyvtár, Rendőrmúzeum, Vágó Sándor magángyűjteménye, wikimedia.

Az alkotás teljes terjedelmében a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezésének megfelelően szerzői jogi védelem alatt áll, a szerzői jog jogosultja (jogtulajdonos) az Országgyűlés Hivatala. A film bármely részletének felhasználása – az Szjt.-ben meghatározott szabad felhasználást kivéve – csak a jogtulajdonos írásbeli engedélyével lehetséges.

2018

Vissza a tartalomjegyzékhez)

__________________________________________________________

Sorsfordító idők


A film – amely a Nemzeti Emlékezet Bizottsága megbízásából készült – a hagyományos paraszti társadalom felszámolásának, az erőszakos kollektivizálás időszakának, az azt elszenvedő családoknak állít emléket.
A film elsősorban a bodrogközi Cigánd községben - egykori gazdákkal, valamint pártitkárral, brigádvezetővel, tanács- és téeszelnökkel - készített interjúkra épül.

Készítette a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala megbízásából a „Cigánd, egy falu az (ezred)végen" című film 1989-ben forgatott anyagainak és a Magyar Nemzeti Filmalap- Filmarchívum filmhíradó részleteinek felhasználásával az ICI Interaktív Kommunikációs Zrt.

Szakértők: Földváryné Kiss Réka, Horváth Gergely Krisztián, Horváth Zsolt, Galambos István.

Vágó: Ákos Péter

Operatőr: Kurucz Sándor

Rendező: Harcsa Béla

2019

Vissza a tartalomjegyzékhez)

__________________________________________________________

Élő múlt - emlékezetkultúra és identitás Kárpátalján


„1944 november közepén a szovjet Vörös Hadsereg parancsot adott ki a kárpátaljai magyar és német felnőtt férfi lakosság munkára történő mozgósításáról. A jelentkezsre hrom napot adtak. E határidő végétől, azaz 1944 november 17-től számíthatjuk a kárpátaljai málenkij robot vagyis az etnikai tisztogatással felérő események kezdetét. A kárpátaljai táborok közül a Szojva településen létrehozott gyűjtőhely vált a magyar közösség tragédiájának fő helyszínévé. A civilek többségét ide hozták, és innen indították tovább a Szovjetunió lágerrendszerébe. Pontosabban csak azokat, akik megélhették a transzportjukat, ugyanis a túlzsúfolt épületekben, ahol több mint tízezren embertelen körülmények között raboskodtak, ezrek és ezrek lelték halálukat…”

A film készítői: Havasi Dániel, Madácsy Tamás

Történész szakértő: Máthé Áron

2018

Vissza a tartalomjegyzékhez

__________________________________________________________

Megtorlás a viharsarokban


Az 1956-os forradalmat – amely szabadságharccá alakult – a szovjetek verték le. A nyílt fegyveres küzdelem kudarcát követően a passzív ellenállás megtörésében már a magyar kommunista alakulatok is részt vettek. Végül, a forradalmi események főbb szereplőinek vagy akár csak egyszerű résztvevőinek felkutatását, előállítását, erőszakos kihallgatását, egyes esetekben fizikai megsemmisítését már elsősorban az újjászervezett kommunista erőszakszervezetek végezték el. A forradalmas nemzet megfélemlítésében, a sortüzekben, a békés lakosság terrorizálásában – vagyis a megtorlásban - is ezek a fegyveres csoportok játszották a főszerepet. A kommunista hatalom Kádár János nevével fémjelzett helyreállítását elvégző karhatalmi alakulatokat a korabeli köznyelvben „pufajkásoknak” hívták. 1956 késő őszétől kezdve szinte egészen a következő év végéig a pufajkások a kommunista hatalom által végrehajtott megtorlás élcsapata voltak. Filmünk a Viharsarokban, Magyarország délkeleti szegletében történteket mutatja be.

A filmet készítette: Havasi Dániel és Madácsy Tamás.

Szakértők: Erdész Ádám Békés megyei levéltár igazgató, Dányi Endre újságíró és Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága támogatásával készült a film.

2017

Vissza a tartalomjegyzékhez

__________________________________________________________

Kicsi munkán a Kaukázusban


A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Kör (Német Kör) tagjai történészek, érintettek részvételével, a GULAG – GUPVI Emlékbizottság támogatásával, több mint tíz ezer kilométert tettek meg, hogy a kaukázusi országokban a Malenkij robot rabjainak, áldozatainak nyomában járjanak.

A Német Kör szervezésében, 2016. augusztus 15. és augusztus 27. között a 25 fős kutatócsoport Budapestről indulva Moszkván át bejárta: Csecsenföldön Groznijt, Azerbajdzsánban Bakut és Gandzsát, Grúziában Tbiliszit, Kutaiszit és Magnetiti-Urekit, valamint a vonzáskörzetébe tartozó településeket (Sztaropromiszlovszkij kerület, Andrejevszkij völgy, Szumgaiti kerület, Sarkana, Goygol, Szaburtalo kerület, Hanlari körzet, Tkibuli). A szovjet lágerekről, temetőkről sokat mondóan beszélnek a helyszíni felvételek, az eseményekről a helyi történészek és túlélők emlékeznek meg.

A dokumentumfilm fő motívuma olyan kényszermunkatáborok, hadifogoly- és internált temetők, lágerkórházak és munkahelyszínek bemutatása, ahol a Malenkij robotra hurcoltak nyomait, emlékeit láthatjuk a Kaukázus térségében (Csecsenföldön, Azerbajdzsánban és Grúziában).

Szakértők: Dr. Máthé Áron, Dr. Bognár Zalán, Dr. Dupka György

A film készítői: Nagy Károly (narrátor), Csapó Harold Gábor, Hunor Tamás és Völgyi Gyula (operatőrök), Nagy Zoltán (vágó) Rozsnyai Ilona (szerkesztő-rendező).

2017

Vissza a tartalomjegyzékhez

_______________________________________________________________________

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága szakmai közreműködésével készült filmek

Az erőszak terei

Elfelejtett pincék, titokzatos háztömbök, zárt udvarok – ahol majdnem érintetlenül maradtak ránk az erőszak terei. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága szakmai együttműködésében készült új Youtube-sorozat nyolc részben mutatja be a diktatúra jórészt ismeretlen nyomait.

A II. világháború után berendezkedett kommunista diktatúra több börtöne, vallatószobája, titkos cellája ma is fellelhető. Járókelőként egy-egy ódon fal előtt elhaladva nem is sejtjük, hogy a homlokzat mögött az egykori politikai rendőrség objektuma rejtőzik, nem egyszer szinte eredeti állapotában. Az erőszak terei című ismeretterjesztő Youtube-sorozat erre a döbbenetes felismerésre építve mutat be nyolc fővárosi és vidéki helyszínt.

Budapesttől Kistarcsán át Kecskemétiig azonosíthatók az egykori államvédelem különféle hírhedt objektumai. Ma már nehéz elképzelni, hogy a Rákosi-korszakban az államvédelmi gépezet különféle objektumai bepöttyözték a főváros, sőt az egész ország térképét. A nyolcrészes ismeretterjesztő filmsorozat célja bemutatni ezek közül azokat, amelyek fizikai valójukban ma is léteznek, sőt az ötvenes évekbelihez közeli állapotban maradtak fenn.


A Szabadság híd pesti hídfőjénél, ahol egy-egy napfényes délutánon sok turista korzózik, egykor hírhedt ÁVH-pincebörtön működött. A Belgrád rkp. 5. egykori erőszaktereit most először láthatja a szélesebb nyilvánosság: LINK (idegenvezető: Müller Rolf történész, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára)


A köztudatban teljesen ismeretlen, hogy az Andrássy út 60. (Terror Háza) melletti 62.-es számú épületben is működött börtön. A mutatós épület ma a Török Kulturális Központ, a kommunizmus ideje alatt viszont az állami erőszakszervezet vezetőjének, Péter Gábornak volt itt az irodája: LINK (Idegenvezető: Bank Barbara történész, Nemzeti Emlékezet Bizottsága)


A kistarcsai egykori internálótábor területe egyedülálló hely Magyarországon: sehol máshol nem marad meg ilyen mennyiségben egybefüggő épületegyüttes, amely a 20. század borzalmainak volt a tanúja: LINK (Idegenvezető: Gacsályi Ádám helytörténész)


Festői környezetben, a Duna-kanyarban, a Naszály lábánál található a magyarországi büntetés végrehajtás egyik legrégebb intézménye. A Váci Fegyház és Börtön falai sötét titkokat őriznek: a kommunizmus ideje alatt itt fogvatartottak a rengeteg szenvedés miatt „Doberdónak” is nevezték az épületrészt, amit végigjárunk: LINK (Idegenvezető: Bank Barbara történész, Nemzeti Emékezet Bizottsága)


Kevesen tudják, hogy Budapesten, a nyolcadik kerületben a mai Tolnai Lajos utcát egykor Conti utcának hívták. Ettől a névtől görcsbe rándult mindenkinek a gyomra, aki hallott már Mindszenty József kínszenvedéseiről: mások mellett a hercegprímást is a Conti utcai börtönben tartották fogva: LINK (Idegenvezető: Kovács Gergely Mindszenty-kutató)


A Fő utca 70. mindig is az ítélkezés, a büntetés végrehajtás épülete volt. Az ötvenes években, a kommunista diktatúra idején azonban sokkal több ennél. Több mint 100 embert ítéltek halálra és végeztek ki ennek a robusztus, erődszerű épületnek a falai között: LINK (Idegenvezető: Bank Barbara történész, Nemzeti Emékezet Bizottsága)


Kecskeméten, a Lechner-féle városházától pár lépésre található az épület, amit a kommunista diktatúra idején sokan csak „kékítőként” ismertek – utalva a verési nyomokra. Ma is megvan az a labirintusszerűen kanyargó pincehelyiség, ahol ártatlanul tartottak fogva és kínoztak meg sok parasztgazdát: LINK (Idegenvezető: Hajagos Csaba történész)


Buda, Bartók Béla út, Gárdonyi tér – a ma hangulatos kávézók, teraszok mellett fenyegetően áll egy volt kaszárnyaépület. A „Hadik-laktanya” falai között a II. világháború után a Katonapolitikai Osztály rendezkedett be, pincebörtöneiben pedig a szovejtizálódó Magyarország sok „ellenségét” kínozták meg ártatlanul. A ma üresen álló épületeket nagyon kevesen láthatták belülről – mostanáig. Müller Rolf történész mondja el, mi történt itt a 20. században.


Az erőszak terei

Műsorvezető: Endrédy Gábor

Szakértő: Müller Rolf

Rendezte: Borbás Barnabás, Réti László

Fényképezte: Szalai Márk

Hang: Seidl Domokos

Grafika: Szita Barnabás

Közreműködött: Borka Vince, Csabai Attila

Producer: Réti László

A filmet a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Nemzeti Emlékezet Bizottságával együttműködésben az Igen Média Kft. készítette.

2022

Vissza a tartalomjegyzékhez

__________________________________________________________

Elveszett idők


Az Elveszett idők a hétköznapi emberek szemszögéből ábrázol egy olyan korszakot, amikor a rettegés, a kiábrándultság és a drámai történések határozták meg a mindennapokat. Az alkotás három korszakot mutat be: az 1956-os forradalom és szabadságharchoz vezető időszakot, a véres megtorlás eseményeit, majd a megszilárdult Kádár-rezsim éveit. A jelenetek összeállítása során az alkotók folyamatosan konzultáltak a Nemzeti Emlékezet Bizottsága történészeivel. Ennek is köszönhetően a történet nem hétköznapi helyszíneken játszódik, hanem korhű vasúti kocsikban, vesztőhelyen vagy színházi környezetben. Az Elveszett idők antológiasorozat, tehát az epizódok egyazon korszakban játszódnak, de más-más történetet mutatnak be, különböző karakterek nézőpontjain keresztül.

Az M5 és a NEB együttműködésének köszönhetően a sorozat epizódjai beépülnek rendhagyó történelem-, valamint médiaórákon a középiskolások oktatásába.

Elveszett idők - apokrif

2022

Vissza a tartalomjegyzékhez

__________________________________________________________

A koronatanú


A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjához kapcsolódva elkészült az Országgyűlés Hivatala és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága együttműködésében A koronatanú című film. Az alkotás a második világháború után kibontakozó többpártrendszert ért kíméletlen támadást, a kiépülő diktatúra eszköztárát, valamint a köztársaság megdöntésének vádja mögött meghúzódó valódihatalmi-politikai szándékokat Arany Bálint tevékenységén és sorsán, illetve a Magyar Testvéri Közösséggel szemben indított első koncepciós per eseménytörténetén keresztül mutatja be.

A dokumentumfilm a magyar történelem jelentős, de mégis kevesek által ismert pillanatát mutatja be az események történelmileg hiteles, filmes rekonstruálásával. A történések kosztümös jelenetek, archív felvételek és a korszak kutatói – Földváryné Kiss Réka, Szekér Nóra és Feitl Írisz – segítségével követhetők nyomon.

Készítette: Igen Média Kft.

Rendező: Borbás Barna, Réti László

Megrendelő: Országgyűlés Hivatala

Szakmai együttműködő partner: Nemzeti Emlékezet Bizottsága

2022

Vissza a tartalomjegyzékhez

__________________________________________________________

Kommunista terrorszervezet – Az államvédelem a diktatúra szolgálatában


Milyen minta alapján jött létre a kommunista terror szolgálatába állított államvédelmi szervezet? Mik voltak a módszerei? Hogyan nevezték az egyes korszakokban? Vajon meddig folytatta tevékenységét? A koronatanú című film kiegészítéseként készült rövidfilm ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Készítette: Igen Média Kft.

Rendező: Borbás Barna, Réti László

A film az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és közművelődési Igazgatóságának gondozásában készült.

Szakmai együttműködő partner: Nemzeti Emlékezet Bizottsága

2022

Vissza a tartalomjegyzékhez

__________________________________________________________

„ti is élni fogtok.” Pógyor István mártírhalála


Antináci és antikommunista is volt, de mindenekelőtt mély hitű református ember Pógyor István, akit 1951. június 7-én hurcolt el az Államvédelmi Hatóság. A Keresztyén Ifjúsági Egyesület akkor mindössze 49 éves nemzeti titkárát hamis vádak alapján ítélték hosszú börtönbüntetésre. Sohasem szabadulhatott, mert ’53-ban addig bántalmazták, amíg belehalt sérüléseibe. Rá emlékezik az Ablonczy Bálint írta és rendezte „ti is élni fogtok.” Pógyor István mártírhalála című dokumentumfilm. A főhőst Trill Zsolt, a Nemzeti Színház színésze játssza a dramatizált jelenetekben, aki nem mellesleg ugyanúgy a kárpátaljai Sárosoroszi szülötte, mint a mártír. A film így nemcsak egy tragikus, ám mégis felemelő életút, hanem a Pógyor Istvánt útjára bocsájtó közösség előtti főhajtás is egyben – közölték az alkotók.

A filmben az események összefüggéseit és Pógyor István életét Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, a korszak kutatója segít megérteni.

Az alkotást a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Reformáció Öröksége Műhely készítette.

2021

Vissza a tartalomjegyzékhez

__________________________________________________________


Címkék

film