Információs kárpótlást jelentenek a mágnesszalagok feltáruló titkai

Magyar Hírlap- 2015. október 10. (Lázin Miklós)

  • Megosztás
  • 2015. October 11.

Bár még csak a munka elején járunk, az már tisztán látszik, hogy a vizsgálatba vont mágnesszalagok nem csak a pártállami diktatúra ügynökeinek adatait tartalmazzák, hanem más, az állambiztonságra vonatkozó adatokat is, illetve a kinyert adatok önmagukban nem teszik lehetővé az állambiztonsági múlt teljes körű feltárását – mondta lapunknak Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke. Kiemelte, további vizsgálatokat igényel, hogy pontosan mikor és milyen szempontrendszer szerint keletkeztek a mágnesszalagok.

Ki és miért hozta létre anno ezt a listát?

– A mágnesszalagokról sok minden elhangzott már a közbeszédben, de a megalapozott szakmai információk mellett sok a misztifikáció. A keletkezésükről a következő tudható: az 1970-es években az állambiztonság – az akkori modern informatikai eszközöket felhasználva – számítógépre vitte a hagyományos, papíralapú nyilvántartásait. Ez volt az Egységes Gépi Prioráló Rendszer, az EGPR. Amint azt a neve is mutatja, eredeti célja az adatlekérdezések, priorálások gépesítése, gyorsítása volt. A mágnesszalagok EGPR-ről lementett adattárakat tartalmaznak. Az még további vizsgálatokat igényel, hogy ezeket az adatállományokat pontosan mikor és milyen szempontrendszer szerint hozták létre. A szalagok jelenleg az Alkotmányvédelmi Hivatal kezelésében vannak. Több szakmai egyeztetés után, idén szeptemberben láttak neki a tudományos feldolgozáshoz a NEB és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársai. Mivel titkos minősítésű információkról van szó, csak néhányan vehetnek részt a munkában. A tevékenység célja a tudományos feltárás és az állampolgárok információs kárpótlása. A szalagokon tárolt adatok közül jelenleg az úgynevezett H, azaz a hálózati adattár tudományos feltárását kezdtük el.

Eljött az igazság pillanata?

– Mire gondol?

A társadalom megtudhatja végre, kik voltak az ügynökök.

– Kezdjük az elején: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában jelenleg is nagy mennyiségű dokumentum kutatható az állambiztonsági múlttal, így az ügynökkérdéssel kapcsolatban is. Az ezekre alapuló tudományos kutatások eredmé­nyeit rendre publikálták. Ezek azonban részleges eredmények, mivel az összes dokumentum nem maradt fenn. A mágnesszalagokon tárolt adatok a levéltárban őrzött adatokhoz adhatnak további információkat. Kiegészíthetik, megerősíthetik, pontosíthatják azokat. Tévedés azonban, hogy a mágnesszalagok teljes ügynöklistát tartalmaznának. Önmagukban a mágnesszalagokon lévő adatokból nem várható a kérdés megoldása, több okból sem. Egyfelől az első tájékozódás után is látható, hogy a már ismert információkhoz képest töredékes az adatbázis. Vélhetőleg nem az EGPR-en tárolt teljes információmennyiséget tartalmazza, hiszen nincsenek rajta eredeti dokumentumok, nincs rajtuk a dossziék tartalma, tehát a jelentések, továbbá nincsenek a hálózati személyről jellemzések. Töredékes az adatbázis abból a szempontból is, hogy hiányoznak belőle olyanok adatai, akikről más dokumentumok alapján azt valószínűsíthetjük, hogy hálózati személyek voltak. A mágnesszalag tehát nem részletesen, hanem részlegesen tartalmazza a pártállami besúgóhálózatot. Hogy mennyire hiányos, és milyen időszakot ölel fel, arra csak az alapos felmérés után lehet felelősséggel válaszolni. Másfelől azért sem ügynöklistáról beszélek, mert olyanok is szerepelnek a nyilvántartásban, akik maguk nem voltak ügynökök, csak tudtukon kívül kapcsolatban álltak egy ilyen emberrel, tehát vétlenül szolgáltattak információkat a diktatúra titkosszolgálatának. Mindezeken túl, olyan polgárok adatait is tartalmazza, akiket a szolgálat ügynöknek szemelt ugyan ki, de végül nem tudott beszervezni. E metódus egyébként megfelel az állambiztonsági nyilvántartások logikájáról szóló eddigi ismereteinknek. Összességében tehát részben többet, másrészt viszont kevesebbet tartalmaz egy ügynöklistánál. Az anyaggal történt első ismerkedés után az is látszik, hogy a mágnesszalagról lementett adattömeg egésze strukturálatlan. Ez egy adatfolyam, amelyet nehéz kezelni. Ráadásul vannak nehezen megfejthető kódok és karakterek.

Azaz?

– Az adatok egy részét az állambiztonság korabeli kódolással, számok és betűk variációjával rögzítette. Ezek közül több kódnak tudjuk a feloldását, de egyelőre nem mindent tudunk megfejteni. Ráadásul az adatok számítástechnikai konvertálása során sok nehezen feloldható vagy jelenleg nem megfejthető, értelmezhetetlen karakter is keletkezett, ami tovább nehezíti a feldolgozást.

Nem csak hibás a szalag?

– Mi fizikailag nem az eredeti mágnesszalagokat tanulmányozzuk. A régi, elavult technológiáról 2010-ben történt egy adatmentés, amelyet akkor a mágnesszalagok archiválására létrehozott munkacsoport végzett el. Így vált tanulmányozhatóvá a mágnesszalagok tartalma.

Nem lett volna jobb az egészet nyilvánosságra hozni? Talán még mindig jobban jártunk volna, mint így, hogy huszonöt év múlva sincsenek alapvető kérdésekre válaszok.

– Kanyarodjunk vissza a szalagok tartalmához. Amint említettem, nyitott még a kérdés, hogy mikor és hogyan jöttek létre a szalagokon tárolt adatállományok, a korszakban milyen változtatásokat hajtottak végre benne. Azért is fontos lenne tudni ezt, mert a rendszerváltás óta számtalan indulatot, gondot és vitát okozott az ügynökkérdés. Amióta pedig tudunk a mágnesszalagok létezéséről, ezek egyfajta szimbólumai lettek a kérdés rendezetlenségének. Ezért tehát nagyon fontos pontosan felmérni és tisztázni azt, hogy mi van rajtuk. Szeretném ismét hangsúlyozni, a lista nem részletesen, hanem részlegesen tartalmazza a pártállami besúgóhálózatot, s olyanok is szerepelnek benne, akik maguk nem voltak ügynökök.

Ön többször elmondta, ez csak egy szelete egy nagy egésznek, ugyanakkor részleteket lementeni csak valami nagyobból lehet. Ezt nem keresik?

– Természetesen alapvető kérdés, hogy mi történt a teljes gépi nyilvántartással. Nagyon bízom abban, hogy egyszer ehhez a válaszhoz is közelebb jutunk. A most előttünk álló – nem kis – feladat azonban az, hogy a rendelkezésre álló adatbázisokat feltárjuk.

Mennyi idő alatt végezhetnek a munkával?

– Korai még erre válaszolni. Hiszen felelősséggel ma még nem lehet megbecsülni, hogy mennyi időt vesz igénybe a teljes feldolgozás. Fontos megjegyeznem, hogy a feltáró munka rendkívül felelősségteljes, hiszen abban a kérdésben, hogy valaki a diktatúra ügynöke volt-e vagy sem, nem szabad tévedni. Elég, ha csak arra utalok, hogy egy ilyen hiba felmérhetetlen erkölcsi károkat okozhat.

A Magyar Hírlapban megjelent interjú...


Címkék

Földváryné Kiss Réka mágnesszalag