Magyar Hírlap- 2015. október 10. (Lázin Miklós) Megosztás 2015. October 11. Bár még csak a munka elején járunk, az már tisztán látszik, hogy a vizsgálatba vont mágnesszalagok nem csak a pártállami diktatúra ügynökeinek adatait tartalmazzák, hanem más, az állambiztonságra vonatkozó adatokat is, illetve a kinyert adatok önmagukban nem teszik lehetővé az állambiztonsági múlt teljes körű feltárását – mondta lapunknak Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke. Kiemelte, további vizsgálatokat igényel, hogy pontosan mikor és milyen szempontrendszer szerint keletkeztek a mágnesszalagok. Ki és miért hozta létre anno ezt a listát? – A mágnesszalagokról sok minden elhangzott már a közbeszédben, de a megalapozott szakmai információk mellett sok a misztifikáció. A keletkezésükről a következő tudható: az 1970-es években az állambiztonság – az akkori modern informatikai eszközöket felhasználva – számítógépre vitte a hagyományos, papíralapú nyilvántartásait. Ez volt az Egységes Gépi Prioráló Rendszer, az EGPR. Amint azt a neve is mutatja, eredeti célja az adatlekérdezések, priorálások gépesítése, gyorsítása volt. A mágnesszalagok EGPR-ről lementett adattárakat tartalmaznak. Az még további vizsgálatokat igényel, hogy ezeket az adatállományokat pontosan mikor és milyen szempontrendszer szerint hozták létre. A szalagok jelenleg az Alkotmányvédelmi Hivatal kezelésében vannak. Több szakmai egyeztetés után, idén szeptemberben láttak neki a tudományos feldolgozáshoz a NEB és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársai. Mivel titkos minősítésű információkról van szó, csak néhányan vehetnek részt a munkában. A tevékenység célja a tudományos feltárás és az állampolgárok információs kárpótlása. A szalagokon tárolt adatok közül jelenleg az úgynevezett H, azaz a hálózati adattár tudományos feltárását kezdtük el. Eljött az igazság pillanata? – Mire gondol? A társadalom megtudhatja végre, kik voltak az ügynökök. – Kezdjük az elején: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában jelenleg is nagy mennyiségű dokumentum kutatható az állambiztonsági múlttal, így az ügynökkérdéssel kapcsolatban is. Az ezekre alapuló tudományos kutatások eredményeit rendre publikálták. Ezek azonban részleges eredmények, mivel az összes dokumentum nem maradt fenn. A mágnesszalagokon tárolt adatok a levéltárban őrzött adatokhoz adhatnak további információkat. Kiegészíthetik, megerősíthetik, pontosíthatják azokat. Tévedés azonban, hogy a mágnesszalagok teljes ügynöklistát tartalmaznának. Önmagukban a mágnesszalagokon lévő adatokból nem várható a kérdés megoldása, több okból sem. Egyfelől az első tájékozódás után is látható, hogy a már ismert információkhoz képest töredékes az adatbázis. Vélhetőleg nem az EGPR-en tárolt teljes információmennyiséget tartalmazza, hiszen nincsenek rajta eredeti dokumentumok, nincs rajtuk a dossziék tartalma, tehát a jelentések, továbbá nincsenek a hálózati személyről jellemzések. Töredékes az adatbázis abból a szempontból is, hogy hiányoznak belőle olyanok adatai, akikről más dokumentumok alapján azt valószínűsíthetjük, hogy hálózati személyek voltak. A mágnesszalag tehát nem részletesen, hanem részlegesen tartalmazza a pártállami besúgóhálózatot. Hogy mennyire hiányos, és milyen időszakot ölel fel, arra csak az alapos felmérés után lehet felelősséggel válaszolni. Másfelől azért sem ügynöklistáról beszélek, mert olyanok is szerepelnek a nyilvántartásban, akik maguk nem voltak ügynökök, csak tudtukon kívül kapcsolatban álltak egy ilyen emberrel, tehát vétlenül szolgáltattak információkat a diktatúra titkosszolgálatának. Mindezeken túl, olyan polgárok adatait is tartalmazza, akiket a szolgálat ügynöknek szemelt ugyan ki, de végül nem tudott beszervezni. E metódus egyébként megfelel az állambiztonsági nyilvántartások logikájáról szóló eddigi ismereteinknek. Összességében tehát részben többet, másrészt viszont kevesebbet tartalmaz egy ügynöklistánál. Az anyaggal történt első ismerkedés után az is látszik, hogy a mágnesszalagról lementett adattömeg egésze strukturálatlan. Ez egy adatfolyam, amelyet nehéz kezelni. Ráadásul vannak nehezen megfejthető kódok és karakterek. Azaz? – Az adatok egy részét az állambiztonság korabeli kódolással, számok és betűk variációjával rögzítette. Ezek közül több kódnak tudjuk a feloldását, de egyelőre nem mindent tudunk megfejteni. Ráadásul az adatok számítástechnikai konvertálása során sok nehezen feloldható vagy jelenleg nem megfejthető, értelmezhetetlen karakter is keletkezett, ami tovább nehezíti a feldolgozást. Nem csak hibás a szalag? – Mi fizikailag nem az eredeti mágnesszalagokat tanulmányozzuk. A régi, elavult technológiáról 2010-ben történt egy adatmentés, amelyet akkor a mágnesszalagok archiválására létrehozott munkacsoport végzett el. Így vált tanulmányozhatóvá a mágnesszalagok tartalma. Nem lett volna jobb az egészet nyilvánosságra hozni? Talán még mindig jobban jártunk volna, mint így, hogy huszonöt év múlva sincsenek alapvető kérdésekre válaszok. – Kanyarodjunk vissza a szalagok tartalmához. Amint említettem, nyitott még a kérdés, hogy mikor és hogyan jöttek létre a szalagokon tárolt adatállományok, a korszakban milyen változtatásokat hajtottak végre benne. Azért is fontos lenne tudni ezt, mert a rendszerváltás óta számtalan indulatot, gondot és vitát okozott az ügynökkérdés. Amióta pedig tudunk a mágnesszalagok létezéséről, ezek egyfajta szimbólumai lettek a kérdés rendezetlenségének. Ezért tehát nagyon fontos pontosan felmérni és tisztázni azt, hogy mi van rajtuk. Szeretném ismét hangsúlyozni, a lista nem részletesen, hanem részlegesen tartalmazza a pártállami besúgóhálózatot, s olyanok is szerepelnek benne, akik maguk nem voltak ügynökök. Ön többször elmondta, ez csak egy szelete egy nagy egésznek, ugyanakkor részleteket lementeni csak valami nagyobból lehet. Ezt nem keresik? – Természetesen alapvető kérdés, hogy mi történt a teljes gépi nyilvántartással. Nagyon bízom abban, hogy egyszer ehhez a válaszhoz is közelebb jutunk. A most előttünk álló – nem kis – feladat azonban az, hogy a rendelkezésre álló adatbázisokat feltárjuk. Mennyi idő alatt végezhetnek a munkával? – Korai még erre válaszolni. Hiszen felelősséggel ma még nem lehet megbecsülni, hogy mennyi időt vesz igénybe a teljes feldolgozás. Fontos megjegyeznem, hogy a feltáró munka rendkívül felelősségteljes, hiszen abban a kérdésben, hogy valaki a diktatúra ügynöke volt-e vagy sem, nem szabad tévedni. Elég, ha csak arra utalok, hogy egy ilyen hiba felmérhetetlen erkölcsi károkat okozhat. A Magyar Hírlapban megjelent interjú... Címkék Földváryné Kiss Réka mágnesszalag