Megosztás 2019. October 29. Hősök,mártírok,áldozatok és szentek az antikvitástól a modernitásig (Hol húzódnak a történelmi értelmezések határai?) címmel konferenciát rendez a Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Történettudományi Intézet. A tudományos ülés időpontja, helyszíne: november 7-8. BTK, Történettudományi Intézet (1146 Budapest, Dózsa György út 25-27.) Az ülés második napján Földváryné Kiss Réka Hősök/áldozatok/árulók? - Református pályaképek dilemmái 1945 után címmel tart előadást. Részletes program itt olvasható... Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökének Két ókori katonaszent című előadásával veszi kezdetét a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Hősök, mártírok, áldozatok és szentek az antikvitástól a modernitásig – Hol húzódnak a történelmi értelmezések határai? elnevezésű történettudományi konferenciája november 7-én, csütörtökön. Korunk globalizációs civilizációjában is sok szó esik hősökről, mártírokról, áldozatokról és szentekről. E kategóriák időtől és tértől függetlenül az emberiség hajnala óta minden civilizációban, azok jellegének megfeleltetetten, jelen vannak. Amit az európai kultúra erről vall: leginkább római örökség, görög gyökerekkel. Sajátos, hogy Achilleus, Hektor, Mucius Scaevola, Horatius Cocles vagy Nagy Sándor a magyarság körében is évszázadokig olyan történelmi alakok voltak, akik ott álltak Hunyadi János, Dobó István, Zrínyi Miklós vagy Bem apó elképzelt Pantheonja mögött. A szentté avatott magyar királyok és királylányok pedig örökre szólóan bevitték a magyar nevet az egyetemes keresztyénség életébe. A Magyar Királyság sohasem akart mártír lenni, de a 16. században az lett. Elsősorban nem bűnei, hanem az oszmánok hatalmi túlsúlya miatt. Tény azonban, hogy a mártíromság váteszétől azóta sem tudunk megszabadulni: történelmi nagyjaink többnyire olyan hősök, akik mártírok is lehetnének; s olyan mártírok, akik egyben hősök is. Áldozati korszakunk azonban markánsan XX. századi: nem csak népünk fiai és leányai lettek martalékok, miként az évszázadokon át ez rendre megesett, hanem államtestünk, nyelvünk és kultúránk is. A mai idők új eszményképek megragadását teszik lehetővé a 21. évszázadban. Kérdés, hogy ezzel akarunk-e és tudunk-e élni. A konferencia ezekre a kérdésekre keresi a választ. A konferencián huszonnégy előadás hangzik el a hősiességről, a mártíromságról, valamint a történelem áldozatairól és szentjeiről. Az ülésszakot Zsengellér József, a KRE rektora nyitja meg. A bevezető előadást Maróth Miklós akadémikus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke tartja. Az előadók többsége a KRE Történettudományi Intézetének oktatója, de a konferencián előadást vállalt többek közt Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem rektora és Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, a KRE Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense is. (Reformatus.hu) Címkék Földváryné Kiss Réka
