Hiánypótló kötet a kárpátaljai magyarokról

Küzdelem a megmaradásért – A Kárpátaljai magyar közösség (1944–2022) címmel jelent meg kötet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága legújabb kiadványaként. A könyv elsőként 2022-ben angol nyelven jelent meg Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) címmel.

A kötet szerzői nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy az Európai Unió döntéshozóinak, illetve a térség iránt érdeklődőknek bemutassák a kárpátaljai magyar közösség XX. századi múltját és a jelenkori életének lehetőségei. 1944-es Szovjetunióhoz való csatolásától a 2022-ig ismerhetjük meg a Kárpátalja történetét. A kötet így a második világháborútól az orosz–ukrán háborúig mutatja be a magyar kisebbség közel nyolc évtizedét.

A kárpátaljai magyarok jövője a tét

Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő előszavában kiemelte, hogy nemcsak a múlt sorsfordító és fájdalmas állomásait kívánták bemutatni a tanulmánykötettel, hanem a magyar kisebbség azon erőfeszítéseit is, amelyet az önazonosságáért, a politikai és a nyelvi-oktatási jogaiért vívott küzdelmeiről szóltak. Emlékeztetett arra, hogy Kárpátalja a geopolitikai jelentősége miatt a XX. században a nagyhatalmak játékszerévé vált. A kárpátaljai magyarok így öt ország állampolgáraivá is váltak. Az 1944 és 1991 közötti, úgynevezett szovjet időszak a kárpátaljai magyar és német ajkú lakosság több tízezer tagjának a deportálásával, kollektív bűnössé nyilvánításával, állampolgári jogaitól és emberi méltóságától való megfosztásával vette kezdetét– fogalmazta meg előszavában Bocskor Andrea.

Küzdelem a magyarság megmaradásáért

Kárpátalja a szovjet totalitárius rendszerbe való beépítése sok áldozattal járt. A magyarok életének állandó részeivé váltak a megtorlások és a megfélemlítések. Ukrajna 1991-es létrejöttével a magyar kisebbségek is vissza kívántak térni nemzeti identitáshoz és nyelvükhöz. Az alkotás, más történelmi összefoglalóktól eltérően, demonstrálja a független Ukrajna három évtizedét is. A szerzők ismertetik azt, hogy a magyar érdekszövetségek hogyan igyekeztek elérni a magyar kisebbségnek járó jogokat. Az elért sikerek után azonban 2014 után az Ukrajna területén élő kisebbségek jogai csorbulni kezdtek, így a kárpátaljai magyarságéi is. A könyv így nagy ívben, a kommunista rezsim jogsértéseitől jut el a jelenkori a kisebbségeket ért nyelvi is jogi lehetőségek szűkítéséig. Molnár D. Erzsébet tanulmányában felhívja a figyelmet arra, hogy az 1944-es szovjet hatalomváltás sokkal tragikusabb, mint a korábbiak. A Szovjetunión belül a kárpátaljai magyarok csak másodrendű állampolgárok lehettek. Legalább harminc-negyvenezer magyar férfit hurcoltak el, nagy többségük sosem tért vissza a gulágról. A tisztogatási hullám máig meghatározza a térség életét és jelenkori közösségeinek állapotát. Tanulmányában források alapján szemlélteti, hogy az egyénnek és közösségnek egyaránt jogfosztás sorozatát kellett elviselnie.

A Küzdelem a megmaradásért – A kárpátaljai magyar közösség (1944–2022) című kötet szerzői: Molnár D. Erzsébet, Váradi Natália, Darcsi Karolina, Orosz Ildikó és Csermicskó István.

Forrás: Hiánypótló kötet a kárpátaljai magyarokról (Magyarnemzet.hu - 2024-01.26. /Tóth Gábor)

Kapcsolódó tartalom:

• Kárpátalja, újra meg újra (Magyar Hírlap/véleménycikk, 2024.01.29.)

• A kárpátaljai magyarság 1944 és 2022 közötti korszakát mutatja be a kötet (TV21 Ungvár - kárpátaljai magyar televízió tudósítása/ videó)

• Kárpátalja vezekléstörténete egyetlen bűne miatt: amiért magyar maradt (pestisracok.hu, 2024.01.20.)

• Bemutatta a kárpátaljai magyar közösség sorsáról szóló kötetet a NEB (magyarnemzet.hu, 2024.01.19.) FOTÓK

• MTI-hír / Nyelvi genocídium fenyegeti a kárpátaljai magyarokat (MTI/HírTV, 2024.01.19.)

• MTI-hír / Németh Zsolt: Ukrajnán múlik, hogy kiveszi-e a nyelvi önvédelem fegyverét Putyin kezéből (MTI/Hirado.hu, 2024.01.19.)