Megosztás 2015. September 14. Havasi Ferenc (1929. február 20. Piszke, Komárom és Esztergom vármegye–1993. június 3. Tata, Komárom- Esztergom megye) Munkáscsaládban született az akkor önálló, 1950-ben Lábatlanhoz csatolt Piszkében. Apja, Hornyánszky János a lábatlani Egyesült Tégla- és Cementgyárban dolgozott, családi nevét 1940-ben változtatta Havasira; anyja neve Trencsik Ilona volt. A nyolc elemi kijárása után 1943-ban segédmunkás lett a lábatlani cementgyárban, majd ugyanott a laboratóriumban dolgozott kisegítőként. 1945-ben kőművesinasnak szegődött Pál Albert kőművesmester mellé, 1948-ban – immár kőművessegédként – visszatért az akkor már Lábatlani Cement- és Mészművek Nemzeti Vállalat néven állami tulajdonba került régi munkahelyére. 1945-től a kommunista irányítás alatt álló Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség aktivistája volt. 1948-ban belépett a Magyar Dolgozók Pártjába, s 1949-ben – a dorogi pártiskola elvégzése után – megtették a gyár függetlenített párttitkárának. 1950-ben három hónapos pártiskolára küldték, ahonnan a Tatabányai Cement- és Mészművekhez helyezték az ottani pártbizottság titkárának. 1951-ben rövid ideig az MDP Tatabányai Városi Bizottságának agitációs és propagandatitkáraként tevékenykedett, majd elvégezte az egyéves pártiskolát, s 1952-ben kinevezték az MDP Komárom Megyei Bizottsága Agitációs- és Propaganda Osztályának vezetőjévé. 1954. júniustól a megyei pártbizottság másodtitkára volt, az 1956-os forradalom után, átigazolva a Magyar Szocialista Munkáspártba, a helyén maradt. 1958–1961 között Moszkvában tanult a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Pártfőiskoláján. 1966. júniusban lépett elő a Komárom megyei pártbizottság első titkárává, az év decemberében az MSZMP IX. kongresszusán a KB-ba is bekerült, és tagja lett a KB Pártépítési Munkaközösségének (1975. márciusig). 1975. júliusban, a gazdasági reformok leállítása után megalakult Lázár-kormányban a gazdasági tárcákat felügyelő miniszterelnök-helyettessé nevezték ki, 1978. áprilisban pedig Németh Károly utódaként a gazdaságpolitikáért felelős KB-titkár lett, s megkapta a KB Gazdaságpolitikai Bizottságának elnöki tisztét is. 1980. márciusban beválasztották az állampárt legfőbb döntéshozó testületébe, a Politikai Bizottságba, s átvette a KB Közgazdasági Munkaközössége, decemberben a Szövetkezetpolitikai Munkaközösség vezetését. 1980. júniustól országgyűlési képviselő is volt. Bár a visszaemlékezések szerint a gazdaság törvényszerűségeit figyelembe vevő mérsékelt reformok híve volt, nézeteit képtelen volt megfelelő módon képviselni, így a kapkodó, a folyamatok feletti kontrollt mindinkább elveszítő kádári vezetés egyik jelképes alakjának tekinthető. 1987. júniusban az egyre nyilvánvalóbb gazdasági válság miatt leváltották KB-titkári funkciójából (ezzel együtt elvesztette bizottsági és munkaközösségi elnöki tisztségeit is), és a budapesti pártbizottság élére állították. Az 1988. májusi országos pártértekezleten a kádári gárda több jellegadó alakjához (Németh, Lázár, Gáspár Sándor, Óvári Miklós) hasonlóan puccszerűen kibuktatták a KB-ból, így a PB-ből is kimaradt. 1988. júniusban a budapesti pártbizottság első titkári posztjáról, valamint parlamenti képviselői mandátumáról is lemondott, és nyugállományba vonult. Fő művei Új fejlődési pályán. Válogatott beszédek és cikkek, 1977–1982. Kossuth Kiadó, Budapest, 1982. Gazdaságpolitika, gazdaságirányítás. Válogatott beszédek és cikkek, 1977–1984. Kossuth Kiadó, Budapest, 1985. Források Az MDP Politikai Bizottsága 1954. június 30-i ülésének jegyzőkönyve. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára M-KS 276. fond 53/183. őrzési egység http://www.digitarchiv.hu/faces/frameContentGenerator.jsp?ADT_ID=39490&MT=1 (A letöltés ideje 2015. február 2.) Az MSZMP Központi Bizottsága 1975. július 2-ai ülésének jegyzőkönyve. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára M-KS 288. fond 4/139. őrzési egység http://www.digitarchiv.hu/faces/frameContentGenerator.jsp?ADT_ID=510&MT=1 (A letöltés ideje 2015. február 2.) Koltay Gábor–Bródy Péter: „Érdemei elismerése mellett” Beszélgetések Havasi Ferenccel. Interjúk, dokumentumok. Szabad Tér Kiadó, Budapest, 1989. Irodalom Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerkesztette Nyírő András. Interart Stúdió, Budapest,1989. 279–280. Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai, 1848–2004. Ötödik, bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 338.
