Középiskola Megosztás 2024. January 31. Az alább közölt anyag ITT letölthető Jegyzőkönyv a szovjet és a magyar párt- és állami vezetők tárgyalásairól (1953. június 16.) ______________________________________________________________ A Kremlben 1953. június 16-án délután 2-1/2 4 óráig tartott tanácskozás jegyzőkönyve Jelen vannak: Malenkov. Berija, Molotov, Hruscsov, Bulganyin, Mikojan, Kiszeljov és Bojkov elvtársak, valamint Rákosi, Nagy Imre, Dobi, Gerő, Hegedüs, Hidas, Földvári és Szalai elvtársak. [A megbeszélés tárgya a szovjet vezetés kritikája alapján elkészített határozati javaslat a magyar kommunista párt politikájának módosítására.] Nagy Imre elvtárs: Mi teljes erőnkkel azon dolgozunk, hogy a határozatba foglaltakat megvalósítsuk. Nem fogunk félúton megállni és fél rendszabályokat hozni. Nagyon sok függ attól, hogy Rákosi elvtárs mennyire segíti elő a hibák kijavítását. Őszinte és mély önbírálattal feltárja-e a hibákat és igyekszik-e ezeket kijavítani. Berija elvtárs: Nem egy emberen múlik, hanem az egész vezetésen. Ha pedig Rákosi elvtárs nem segít a hibák kijavításában, saját magát teszi tönkre. (…) Rákosi elvtárs: Nagyon sajnálom, hogy előbb nem kaptam ilyen leckét és előbb nem tartottak elém ilyen tükröt. Ami a jövőt illeti, biztosítom az elvtársakat, hogy minden tőlem telhetőt megteszek a hibák kijavítására. De a hibák kijavítása nem egy emberen múlik, hanem az egész pártvezetésen. Malenkov elvtárs: A tanácskozás megmutatta, hogy a magyar elvtársak, akik tanácsért jöttek hozzánk, a szovjet elvtársak javaslatait helyesnek tartják. Az itt kialakított rendszabályokat nem erőszakoljuk rá Magyarországra, hanem azok megfelelnek Magyarország érdekeinek. (Megjelent: Múltunk, 1992. évf. 2–3. szám, 234–270. l.) Hasznos információk A szovjet vezetőktől kapott ledorongolás után a magyar delegáció a saját szállásán nekifogott a direktíváknak megfelelő új politikai irányvonal alapjául szolgáló dokumentum kidolgozásának. Ez a dokumentum vált a későbbi júniusi párthatározat alapjává. Tartalmazta a gépipar és hadiipar kiemelt fejlesztésének a leállítását, a párt főtitkári cím megszüntetését, a pártvezető és a miniszterelnök személyének szétválasztását. A dokumentum tárgyalta a pártvezetés eltorzulását és a gazdaságpolitika hibáit. A magyarok által készített tervezett lefordítása és áttanulmányozása után június 16-án újra találkoztak egymással a szovjet és a magyar pártvezérek. A második megbeszélésen Berija hiányolta a tömeges rendőri elnyomásra vonatkozó pontos számadatokat, s Rákosi személyes felelősségének kimondását az ÁVH irányításában. Néhány egyéb módosítás mellett végül is a szovjetek elfogadták a dokumentumot. Információkeresés Nagy Imre miként viszonyult a szovjetek által igényelt változtatásokhoz? Mi volt a véleménye Rákosiról? Elemzés és értékelés Hogyan értelmezhették a résztvevők Berija válaszát Nagy Imre felvetésére Rákosival kapcsolatban? Rákosi miként reagált az őt ért kemény bírálatokra? Mivel magyarázod ezt? A várható hatalmi harc szempontjából milyennek látod az erőviszonyokat Nagy Imre és Rákosi között e tanácskozás tükrében? Hosszabb változat Kreml, 1953. június 16. A Kremlben 1953. június 16-án délután 2-1/2 4 óráig tartott tanácskozás jegyzőkönyve Jelen vannak: Malenkov. Berija, Molotov, Hruscsov, Bulganyin, Mikojan, Kiszeljov és Bojkov elvtársak, valamint Rákosi, Nagy Imre, Dobi, Gerő, Hegedüs, Hidas, Földvári és Szalai elvtársak. [A megbeszélés tárgya a szovjet vezetés kritikája alapján elkészített határozati javaslat a magyar kommunista párt politikájának módosítására.] Berija elvtárs: A dokumentum lépést jelent előre. De a dokumentumot konkrétabbá kell tenni és ki kell egészíteni. Az iparosítás kérdésével külön részben kell foglalkozni. Ott, ahol az iparosításról és a túlzott méretű beruházásokról van szó, számot is kell közölni, mert e nélkül nem lehet a dolgot megérteni. Meg kell mondani, hogy a mostani terv szerint milyenek az előirányzatok, és mennyire változtatjuk meg azokat. A mezőgazdságnak is önálló résznek kell lenni a határozatban. Itt is kell számokat közölni. (…) Meg kell őszintén mondani, hogy nálunk a termelőszövetkezetekben a föld hozama kisebb, mint az egyénileg dolgozó középparasztoknál. Meg kell mondani, hogy csökkentik a kollektivizálás ütemét. (…) A törvényesség kérdése túlságosan általános formában van felvetve. Ez kevés. Meg kell mondani, hogy mi történt a múltban, hogy 3 és 1/4 év alatt 1 200 000 személy ellen indítottak bírósági eljárást és ugyanezen idő alatt 1 150 000 személy ellen volt kihágási eljárás. Ha a számok benne lesznek a dokumentumban, akkor a nép jobban megérti. Azt is meg kell mutatni, hogy milyen módon kell a törvénytelenségeket kijavítani. Nyíltan kell beszélni arról, hogy nem eléggé vittek előre, felelős posztokra magyar nemzetiségűeket. Nem formálisan, hanem ténylegesen. Ezen a helyzeten változtatni kell. Ennek a határozatban is benn kell lennie. Beszélni kell a határozatban arról is: helytelen volt az, hogy Rákosi elvtárs beavatkozott az ÁVH és a Belügyminisztérium ügyeibe és helytelen volt, ahogyan beavatkozott; hogy utasításokat adott a nyomozásra, egyesek letartóztatására és fizikai bántalmazására. Ha ezt nem ismerjük be a határozatban, Rákosi elvtárs a hibát megismételheti, vagy bárki más csinálhat hasonló dolgot. Ilyen módszerek igen súlyos következményekhez vezethetnek, és az igazat sohasem tudjuk meg. Azt is meg kell mondani, hogy helytelen volt az a gyakorlat, mely szerint egy személyben egyesült a párttitkári és minisztertanácsi elnöki funkció. Rákosi elvtárs ennek következtében azt gondolta, hogy mindent lehet. Valójában egyik helyen sem tudta megfelelően elvégezni munkáját. (…) Molotov elvtárs: (…) A falu és a lakosság helyzete. Ez a leggyengébb része a dokumentumnak. Meg kell mondani, hogy a mezőgazdaság el van hanyagolva és a jövőben nagy figyelmet kell fordítani a mezőgazdaság felvirágzására. Ahol a termelőszövetkezeteket adminisztratív módszerekkel hozták létre, nem kell félni feloszlatásuktól. A kollektivizálással nem kell sietni, fontos, hogy a dolgozó parasztsággal jó legyen a viszonyunk. (…) Nem kell félni attól, hogy megmutassuk: Magyarországon a munkásosztály életszínvonala az utóbbi években csökkent. Amikor megállapítjuk, hogy csökkenteni kell a nagyberuházásokat, be kell szüntetni bizonyos építkezéseket, azt is hozzá kell tenni, hogy a munkásoknak munkalehetőséget kell biztosítani. A lakásépítésekkel kapcsolatban meg kell mondani, hogy mindenekelőtt a munkások számára építünk lakásokat. (…) Malenkov elvtárs: Az előttem szóló elvtársak észrevételei helyesek. Ha a magyar elvtársak részéről nincs ellenvetés, úgy az elhangzott észrevételeket be kell venni a dokumentumba. (…) A dokumentum alapul nem rossz. A szovjet elvtársak segíteni akarnak abban, hogy milyen irányban fejlesszék tovább. Nagy Imre elvtárs: Mi teljes erőnkkel azon dolgozunk, hogy a határozatba foglaltakat megvalósítsuk. Nem fogunk félúton megállni és fél rendszabályokat hozni. Nagyon sok függ attól, hogy Rákosi elvtárs mennyire segíti elő a hibák kijavítását. Őszinte és mély önbírálattal feltárja-e a hibákat és igyekszik-e ezeket kijavítani. Berija elvtárs: Nem egy emberen múlik, hanem az egész vezetésen. Ha pedig Rákosi elvtárs nem segít a hibák kijavításában, saját magát teszi tönkre. Nagy Imre elvtárs: Az utóbbi évek folyamán a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Vezetőségével nem volt olyan közvetlen kapcsolat, mint 3–4 évvel ezelőtt. Berija elvtárs: Kapcsolat volt most is és azelőtt is, csak nem megfelelő és helyes kapcsolat, ami rossz következményekhez vezetett. A kapcsolat nagyrészt ünnepi ülésekből és tapsból állt. [A] jövőben a kapcsolatnak más formáját fogjuk megvalósítani, felelősebb és komolyabb kapcsolatot. Erről az elvtársakat értesíteni fogjuk. (…) Rákosi elvtárs: Nagyon sajnálom, hogy előbb nem kaptam ilyen leckét és előbb nem tartottak elém ilyen tükröt. Ami a jövőt illeti, biztosítom az elvtársakat, hogy minden tőlem telhetőt megteszek a hibák kijavítására. De a hibák kijavítása nem egy emberen múlik, hanem az egész pártvezetésen. Malenkov elvtárs: A tanácskozás megmutatta, hogy a magyar elvtársak, akik tanácsért jöttek hozzánk, a szovjet elvtársak javaslatait helyesnek tartják. Az itt kialakított rendszabályokat nem erőszakoljuk rá Magyarországra, hanem azok megfelelnek Magyarország érdekeinek. (…) (Megjelent: Múltunk, 1992. évf. 2–3. szám, 234–270. l.) Fotó: ELVONULÁS AZ ANDRÁSSY (SZTÁLIN) ÚTON A KODÁLY KÖRÖNDNÉL (1950) – FORTEPAN 16502 / ADOMÁNYOZÓ: MAGYAR RENDŐR
