GUPVI – A „külföldiek Gulagja”

Lavrentyij Berija belügyi népbiztos közvetlenül a Lengyelország elleni szovjet támadás megindulását követően elrendelte a Hadifogoly- és Internálótáborok Parancsnokságának felállítását.

Az összesen kb. 340 főtáborból és 4000 melléktáborból álló táborrendszer igen korai felállítása bizonyítja, hogy a szovjet vezetés eleve nem tett különbséget a civil és a katonai foglyok között, továbbá azt is, hogy a háború jó alkalom a szovjet érdek­szféra kiterjesztése mellett a munkaerő-szükséglet kielégítésére. Mindamellett az elhurcolások hátterében ott volt a kollektív büntetés és az etnikai tisztogatások célja is. Az elsők között Varga Jenő professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia Világgazdasági és Világpolitikai Intézetének igazgatója vetette fel azt az elképzelést, hogy az ellenséges, legyőzött országok ne csak anyagi kártérítést fizessenek, hanem a munkaerejükkel közvetlenül is járuljanak hozzá a háború utáni újjáépítéshez.

Bank Barbara írása a Rubicon folyóiratban (2017 / 03., Nehézsorsúak)