Gerő Ernő rádióbeszéde

Az alább közölt anyag ITT letölthető

Gerő Ernő rádióbeszéde 1956. október 23-án, 20 órakor

(…) A júliusi határozatok [az 1956. júliusi párthatározat] nyomán szélesen kezdett kibontakozni a dolgozó tömegek kezdeményezése az egész országban. (…) Természetesen azonban néhány hónap alatt nem lehetett a határozatokat teljes mértékben megvalósítani. (…)

(…) elítéljük azokat, akik ifjúságunk körében a sovinizmus mételyét igyekeznek terjeszteni, s a demokratikus szabadságot, amelyet államunk a dolgozó népnek biztosít, nacionalista jellegű tüntetésre használták fel.

(…) Pártszervezeteink fegyelmezetten, teljes egységben lépjenek fel minden rendbontó kísérlettel, nacionalista kútmérgezéssel, provokációval szemben.

Munkás elvtársak! Dolgozók! Nyíltan meg kell mondani: most arról van szó, szocialista demokráciát akarunk-e, vagy burzsoá demokráciát? Arról van szó, a szocializmust akarjuk-e építeni országunkban, vagy rést ütni a szocializmus épületén, s majd ajtót, kaput nyitni a kapitalizmusnak. (…)

(Megjelent: Egy népfelkelés dokumentumaiból, 1956. Vál.: Korányi G. Tamás. Budapest, 1989. 52-54. l.)

A beszéd meghallgatható ITT.

Hasznos információk

1. A nap során a rádió többször is felhívta a hallgatók figyelmét, hogy este húsz órakor Gerő Ernő fontos rádiónyilatkozatot fog tenni.

2. Délután öt órakor a rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt is megjelentek a tüntetők, hogy beolvassák a diákság 16 pontját. A rádió vezetősége a felsőbb szervekkel egyeztetve elutasították ezt. A tömeg az épület előtt folyamatosan nőtt, s egyre elszántabbá vált. Este nyolc órakor már pattanásig feszült a helyzet, amikor a kihangosított rádió a 16 pont helyett Gerő Ernő beszédét kezdte sugározni.

Információkeresés

• Mivel magyarázza a társadalmi nyugtalanság fokozódását?

• Mi a véleménye a tüntetésről?

• Kiket és milyen érvekkel igyekszik a hivatalos pártvezetés oldalára állítani?

Elemzés és értékelés

• Mi lehetett e beszéd célja?

• Miért kelthetett csalódást, sőt felháborodást ez a beszéd a tüntetésen résztvevők körében?

Hosszabb változat

(…) A júliusi határozatok [az 1956. júliusi párthatározat] nyomán szélesen kezdett kibontakozni a dolgozó tömegek kezdeményezése az egész országban. A határozat meghozatala óta eltelt rövid idő alatt számos intézkedés történt ezek megvalósítására. Természetesen azonban néhány hónap alatt nem lehetett a határozatokat teljes mértékben megvalósítani. (…)

Népünk ellenségeinek legfőbb törekvése ma az, hogy megkíséreljék megingatni a munkásosztály Rágalmakat szórnak a Szovjetunióra. Azt állítják, hogy a Szovjetunióval nem egyenrangú kereskedelmet folytatunk, hogy a Szovjetunióhoz való viszonyunk állítólag nem az egyenlőség viszonya, és hogy függetlenségünket állítólag nem az imperialisták ellen, hanem a Szovjetunióval szemben kell megvédeni. Mindez szemenszedett valótlanság, ellenséges hírverés, amelyben nincs egy szemernyi igazság sem. (…)

Vannak, akik szembe akarják állítani a proletár internacionalizmust és a magyar hazafiságot. Mi kommunisták, magyar hazafiak vagyunk! (…)egyben határozottan leszögezzük azt is, hogy nem vagyunk nacionalisták, sőt! Következetes harcot folytatunk a sovinizmus, az antiszemitizmus és minden egyéb reakciós, népgyűlölő, embertelen irányzat és nézet ellen. Ezért elítéljük azokat, akik ifjúságunk körében a sovinizmus mételyét igyekeznek terjeszteni, s a demokratikus szabadságot, amelyet államunk a dolgozó népnek biztosít, nacionalista jellegű tüntetésre használták fel. Pártunk vezetését azonban ez a tüntetés sem ingatja meg abban az elhatározásban, hogy továbbhaladjon a szocialista demokratizmus fejlesztése útján. (…)

Pártszervezeteink fegyelmezetten, teljes egységben lépjenek fel minden rendbontó kísérlettel, nacionalista kútmérgezéssel, provokációval szemben. Munkás elvtársak! Dolgozók! Nyíltan meg kell mondani: most arról van szó, szocialista demokráciát akarunk-e, vagy burzsoá demokráciát? Arról van szó, a szocializmust akarjuk-e építeni országunkban, vagy rést ütni a szocializmus épületén, s majd ajtót, kaput nyitni a kapitalizmusnak. (…)

A további feladatokat pártunk Központi Vezetősége fogja alapos megvitatás után meghatározni. S azután párttagságunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk elé tárni. Pártegységgel a szocialista demokráciáért! Ez volt Központi Vezetőségünk júliusi határozatainak tömör foglalata.” (…)

(Megjelent: Egy népfelkelés dokumentumaiból, 1956. Vál.: Korányi G. Tamás. Budapest, 1989. 52-54. l.)

Fotó: Budapest, VIII., 1955. Gerő Ernő a Magyar Rádió stúdiójában. Forrás: Fortepan / Rádió és Televízió Újság