Középiskola Megosztás 2024. November 14. Az alább közölt anyag ITT letölthető A szovjet hadügyminiszter és a szovjet vezérkar főparancsnokának jelentése a Magyarországon kialakult helyzetről 1956. október 24-én (Részlet) Jelentjük. A Szovjetunió kormányának a Magyar Népköztársaság kormánya számára az országon belüli politikai zavargások elleni segítségnyújtásról szóló határozatának megfelelően a Honvédelmi Minisztérium a következő intézkedéseket hozta: 1. Október 23-án 23.00-ra… Riadókészültségbe helyeztünk összesen öt szovjet hadosztályt a következő állományban: személyi állomány 31 550 fő harckocsi- és önjáró löveg 1 130 fő tüzérségi lövegek és aknavetők 615 fő légvédelmi lövegek 185 fő páncélozott szállító harcjármű 380 fő gépkocsi 3 930 fő Egyidejűleg riadókészültségbe helyeztünk repülőink állományából egy Magyarországon állomásozó vadászrepülő-hadosztályt és egy bombázórepülő-hadosztályt, valamint a Kárpáti Katonai Körzet egy vadászrepülő-hadosztályát és egy bombázórepülő-hadosztályát, összesen 159 vadászrepülőgépet és 122 bombázót. … 3. Csapataink a feladat teljesítése során folyó év október 24-én 12.00-kor a következő helyzetet foglalták el: – a különleges lövészhadtest, miután helyi idő szerint 2.00-től 4.00-ig bevonult Budapestre, elfoglalta a város legfontosabb objektumait, folytatja a rend helyreállítását, megtisztítja a tüntetőktől a rádióállomás körzetét, valamint a Szabad Nép című pártlap szerkesztőségét és az Astoria Szállodát. A város több körzetében lövöldözés folyik. Néhány halott és sebesült van mind a hadtest egységeiben, mind pedig a magyar lakosság körében. A veszteségek pontosítása folyamatban van. A városban a szovjet csapatokkal együttműködve tevékenykednek a magyar államvédelmi és karhatalmi csapatok; – a Kárpáti Katonai Körzet lövészhadteste az október 24-re virradó éjszaka átlépte a szovjet–magyar határt, és fő erőivel átvonul Nyíregyháza és Debrecen városokon, előrevetett osztaggal Szolnok város megközelítési útvonalain; – az önálló gépesített hadsereg gépesített hadosztálya október 24-én helyi idő szerint 4.15–6.20 között fő erőivel bevonult Magyarország területére, és 9.20-ra kijutott Kecskemét város körzetébe. A hadosztály egy ezrede hátramaradt Szeged városban; – a vadászrepülők fedezik a menetben lévő csapatokat. A bombázó repülők készültségben vannak repülőtereiken. 1956. október 24. G. Zsukov, _V. Szokolovszkij _ (Megjelent: Döntés a Kremlben, 1956. A szovjet pártelnökség vitái Magyarországról. Szerk.: Vjacseszlav Szereda és Rainer M. János. Budapest, 1996. 171-173, l.) Hasznos információk 1953-ban a berlini felkelést a szovjet páncélosok megfélemlítő felvonulása gyorsan elfojtotta. 1945 után a szovjet csapatok magyarországi tartózkodására a szövetséges hatalmak megállapodása adott lehetőséget. Ezt a Szovjetunió és Magyarország közötti 1947-es békeszerződés megerősítette, amennyiben kimondta, hogy a szovjet erők mindaddig az országban maradnak, amíg Ausztriában is állomásoznak csapataik. Az 1955-ös államszerződés hatálybalépésétől viszont a Varsói Szerződés szabályozta a katonai jelenlétet. Mintegy négy hadosztálynyi erő tartózkodott az országban. A politikai helyzet kiéleződését látva a szovjet egységeket már az október 23-a előtti napokban felkészítették az esetleges beavatkozásra. A menetoszlopok felvonulásának terve készen állt. A harckocsik üzemanyaggal és munícióval feltöltve várták az indulási parancsot. Jurij Adropov a Szovjetunió magyarországi nagykövete 23-án délután öt órakor kezdeményezte a hadműveletek megindítását. Erről ezután Gerő és Hruscsov többször is személyesen konzultált. Végül este kilenckor a Szovjetunió Kommunista Pártjának Elnöksége a csapatok bevetése mellett döntött. A látszat kedvéért pár nappal később készült egy formális segélykérő levél a magyar kormány részéről, amelyben a szovjet csapatok beavatkozását kérték. Az október 23-i dátummal készült levelet Nagy Imre nem volt hajlandó aláírni, így arra a 23-án még miniszterelnöki pozíciót betöltő Hegedüs András kézjegye került. Információkeresés A szovjet Honvédelmi Minisztérium milyen döntést hozott az október 23-i események hatására? Mennyire volt gyors a szovjet vezetés és haderő reagálása? Mely területekre terjedt ki a szovjet fegyveres akció? Elemzés és értékelés _Milyen helyzetértékelést és szándékokat tükröz a feladatba bevont haderő létszáma és összetétele? Milyen hatást kelthetett a szovjet haderő beavatkozása? Melyek lehettek azok a következmények, amelyekkel nem számoltak eléggé a beavatkozást sürgetők?_
