Forráselemzés: Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése

Középiskola

  • Megosztás
  • 2024. November 14.
Nagy Imre (Forrás: Filmhíradó)

Az alább közölt anyag ITT letölthető

Kende Péter és Nagy Imre visszaemlékezése Nagy Imre miniszterelnökké való kinevezéséról 1956. október 23-án

Nagy Imre kinevezése valamikor a koraesti órákban a Parlament előtti tüntetőket talán lecsillapította volna, de máskülönben olaj lett volna tűzre. Egy dolog azonban bizonyos: Nagy Imre kinevezése úgy, ahogyan a valóságban megtörtént, a késő éjjeli órákban a lázongások kitörése után és a szovjet csapatok mozgósításával egy időben, egy értékes "adu" elpazarlása volt, illetve végzetesen elkésett kísérlet annak kijátszására. A Gerő-Hegedüs társaság legfőbb motívuma itt is a rémület volt: a fellázadt nép ellen Nagy Imrét mint pajzsot tolták maguk elé. Emellett talán kompromittálni is akarták a gyűlölt ellenfelet: a zuhanásnak ebben az ijesztő pillanatában végül is megnyugtatóbb volt, ha Nagy Imrét is beemelik a láncát vesztett kocsiba, mint elviselni, hogy annak pusztulását ő majd kívülről nézze... Arra azonban nem számítottak, hogy Nagy Imre személyének felmutatása a történtek után lecsillapíthatja a kedélyeket. (…) Közvetítésről volt szó a felkelt nép és a párthatalom között. Nagy Imre megértette, hogy e két fél között minden kommunikáció megszűnt, s rajta kívül nincsen senki más – ez nem túlzás -, aki a szakadt vonalat helyre tudná állítani. (…)

(Megjelent: Kortárs Krónia, 1956. Válogatta és szerkesztette: Nóvé Béla. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001. 43.l)

Nagy Imre 1957. februárjában a snagovi fogságban készült feljegyzéseiből

_Nekem már a felkelés, a fegyveres harcok (…) tüzében kellett a párt határozata alapján a kormány élére állni, vállalnom a miniszterelnökséget. Ha nem vállalom, ami sokkal kényelmesebb lett volna, s nem tettem volna ki magamat szörnyű meghurcolásnak, vádaknak - joggal dezertőrnek bélyegeztek volna, és kiközösítettek volna a kommunisták soraiból. (…) vállaltam a megbízást, és oda álltam, ahová a párt állított. Láttam az események tragikus fordulatát, és éreztem a roppant felelősséget, számoltam azzal is, hogy a harcban elbukom, hogy áldozata leszek egy nép- és nemzetellenes bűnökkel terhelt korszak politikájának, amelynek felelősei az általuk előidézett katasztrófa elől elmenekültek. Bűneik következményeit nekem kellett és kell viselnem. _

(Megjelent: Rainer M. János: Nagy Imre 1953-1958. 1956-os Intézet, Budapest. 1999. 361.l.)

Hasznos információk

  1. Kende Péter 1947-től a Szabad Nép munkatársa, 1949-től pedig külpolitikai szerkesztője volt. Támogatta az 1953-as reformokat. Nagy Imre leváltása után is kiállt annak politikája mellett, ezért 1955-ben állásából elbocsátották.

  2. Nagy Imrét a Parlament előtti beszéde után átkísérték az Akadémia utcai pártközpontba. Az épületben Gerő Ernő irányítása mellett egész éjszaka folyt a Központi Vezetőség ülése. Nagy Imre ugyan az épületben volt, de az ülésre nem hívták be egészen hajnali ötig. Ekkor közölték vele, hogy a kormányfői tisztet ráruházzák.

  3. Nagy Imre a miniszterelnöki poszt elfogadásának szerette volna feltételül szabni, hogy Gerő Ernőt váltsák le, s helyette Kádár János legyen a párt első titkára. Kádár János azonban kijelentette, hogy csak a Gerő melletti másodtitkárságot hajlandó elvállalni. Sikerült azonban a reformok támogatói közül a Központi Vezetőség tagjává választatni Donáth Ferencet és Losonczy Gézát.

  4. Új kormány fölállítására nem került sor, október 27-ig Hegedüs András korábbi kabinetjének miniszterei maradtak hivatalban.

5.Arról, hogy a szovjet csapatok bevonulnak Budapestre már órákkal Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése előtt 23-án este megszületett a döntés. Valószínűleg Moszkvában. Hruscsovval történt telefonbeszélgetése után este 11 órakor Gerő Ernő ezt már mint befejezett tényt közölte a KV ülésének részvevőivel.

Információkeresés

  • Mikor és milyen körülmények között döntött úgy a pártvezetés, hogy Nagy Imre legyen a miniszterelnök?

  • A Gerő-féle sztálinista csoport miért egyezett bele Nagy Imre kinevezésébe?

  • A szerző miként jellemzi a hatalom és a közvélemény kapcsolatát?

  • Miért vállalta el a miniszterelnökséget Nagy Imre? Milyen magyarázatot ad erre Kende Péter?

Elemzés és értékelés

  • A szerző szerint miért volt elhibázott a kinevezés időzítése? A felkelés megelőzése vagy lecsillapítása szempontjából miért lett volna célszerűbb, ha valamivel korábban, vagy valamivel később kerül erre sor?

  • Hasonlítsd össze a kívülálló Kende Péter és az eseményt átélő Nagy Imre helyzetértékelését!

  • Nagy Imre szempontjából keress további magyarázatokat arra, miért vállalta el – a nyilvánvalóan kedvezőtlen körülmények ellenére is – a miniszterelnöki kinevezést!