Középiskola Megosztás 2024. November 14. Az alább közölt anyag ITT letölthető Az Ideiglenes Intéző Bizottság jegyzőkönyvéből, 1957. április 2. „szigorúan fogunk ítélkezni, de csak a tények alapján (…) az ellenforradalom a szemünk előtt játszódott, a mi kormányzatunk idején nem lesznek koncepciós perek… Lehetetlen az egész ország politikai helyzetét elképzelni anélkül, hogy ebben a dologban ne teremtenénk megfelelő rendet (…) nézetem szerint nekünk a magyar nép számára, a magyar nép ellenségei számára is és a világnak is meg kell mondani, hogy büntetlenül nem lehet ellenforradalmat szervezni szocialista rendszerbe. (…) Az országban aktivizálódtak, felléptek, hatalmat ragadtak a kezükbe horthysta katonatisztek, csendőrök stb. Ezeknek ügyét is komolyan kézbe kell venni és nagyon tárgyalni nem is kell. Meg kell csinálni a népbíróságot és ahol csak olyan horthystákkal találkozunk, akik vettek maguknak bátorságot és disznóságokat csináltak, körmenetben kell bíróság elé állítani, halálra ítélni és kivégezni." (Megjelent: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei. II.k. 357.l.) Hasznos információk 1957.április 2-i ülésen Kádár beszámolt a moszkvai útjáról. Ennek kapcsán beszélt a felelősségre vonás politikai szükségességéről is. Miután a gyorsított eljárás nem bizonyult a tömeges és megfelelően szigorú ítélkezés alkalmas formájának, 1957. április 6-án rendelték el a népbíróságok felállítását. A népbírósági tvr. korlátozta a védelem lehetőségét, hiszen csak azon ügyvédeknek tette lehetővé az eljáráson való részvételt, akiket az igazságügyminiszter az e célból összeállított névjegyzékbe felvett. A rendelet emelte a büntetési tételeket, és korlátozta az enyhítő körülmények alkalmazhatóságának körét, lehetővé tette, hogy a tanácsvezető bíró belátása szerint befejezettnek tekintse a bizonyítási eljárást, és akár teljes mértékben eltekintsen a védelem tanúinak meghallgatásától. A súlyosítási tilalom eltörlésével lehetővé tette, hogy olyan esetekben is, amikor kizárólag csak a védelem fellebbezett a meghozott ítélet ellen, súlyosabb, akár halálos ítélet is szülessen a másodfokú eljárásban. A legtovább működő népbíróságok felszámolására csak 1961 áprilisában került sor. Információkeresés Mi a politikai célja a felelősségre vonásoknak? Kiknek a szerepét emeli az „ellenforradalmi” eseményekben? Miért tartja sürgősnek a népbíróságok felállítását? Elemzés és értékelés A forrásrészlet első és utolsó mondata hogyan viszonylik egymáshoz? Igazságszolgáltatás vagy megtorlás? Mi a két fogalom közötti különbség? Az, amit és ahogy Kádár mondott, melyikhez áll közelebb?
