Középiskola Megosztás 2024. November 13. Az alább közölt anyag ITT letölthető Részlet Kádár János harisnyagyári beszédéből, 1968. október 24. _(...) Mi ott nem akartunk a világon semmit magunknak szerezni. Mi csak azt szeretnénk és azt akarnánk, hogy a szocialista világ biztonságban éljen, hogy az imperialisták pontosan megtudhassák, hogy hol van a határ, amin túl ők nem mehetnek. (...) _ (...) mi folyton azt kértük tőlük [a csehszlovák pártvezetéstől], hogy okuljanak az 1956-os magyarországi eseményekből, mert amik akkor voltak, az nem jó a pártnak, az országnak, nem jó a népnek, és nagyon sokba kerül. Mi átmentünk ezen az iskolán, ebből tanult a párt, a nép, az intelligencia, és rendbe szedtük a dolgokat. De ehhez el kellett határolni magunkat attól, amit nem akarunk; a különböző dogmatikus és egyéb hibáktól is elhatároltuk magunkat és a jobboldali, szocialistaellenes dolgoktól is. (...) [a csehszlovák pártvezetők] magyarázzák nekünk, hogy nem adminisztratív eszközökkel akarnak dolgozni. Meg azt hirdetik, hogy politikai cselekményekért január óta senkit sem csuktak be Csehszlovákiában. Mi azt mondjuk, hogy éppen ez a hiba. Valakiket időnként be kell csukni, aztán kiengedni, neki is jobb, (...) Az Egyesült Államokban a monopoltőke van hatalmon, Magyarországon a munkásosztály van hatalmon, akkor is, ha mondjuk, akkor is, ha nem mondjuk. (...) ha a szocialista rendszer ellenségei szabadon garázdálkodnak a szocialista országokban, a kapitalizmusban pedig megsemmisítik, üldözik a kommunistákat, akkor mi lesz. (...) Az imperialisták persze mégis csak imperialisták, s akármilyen szép szólamokkal fuvoláznak közbe-közbe, de azért lesben állnak, mint a tigrisek, és ha nekik kedvező helyzet alakul ki, akkor egy pillanatig sem haboznak, hogy egy országot elnyeljenek. És ha mi ezt engednénk, akkor mi jönne ki ebből? Ezzel kapcsolatban igen tanulságos a magyarországi ellenforradalom egyik tapasztalata. (...) És hasonló dolog lehet Csehszlovákia esetén is, ha nem vagyunk résen és nem vágunk elébe a fejleményeknek. Mi ezt csináltuk augusztus 21-én. Persze ez nem kellemes élmény az embereknek és bántja kicsit az önérzetünket, azt én el tudom hinni. Dehát majd az önérzet eligazodik és valamikor ez rendbe jön, de az országnak meg kell maradnia. Mondják azt is, hogy hívtak-e minket, vagy nem hívtak? Persze a hivatalos csehszlovák pártvezetőség és a kormány úgy ahogy van, az minket nem hívott természetesen. De minket igenis hívtak a csehszlovák kommunisták, a forradalmárok, akik nyugtalankodtak. (...) várunk, hogy ezen vitatkozzanak valameddig. Mi tudjuk, hogy minket hívtak. És mégis csak sikerült árkot ásni egy olyan folyamat elé, amely kiszámíthatatlan és végzetes dologba vitt volna. (Megjelent: Garadnai Zoltán: A „békés egymás mellett élés” értelmezése. In: KÖZEL-MÚLT. Húsz történet a 20. századból. 47-49.l.) Hasznos információ Kádár János 1968. október 24-én látogatott el a Budapesti Harisnyagyárba, ahol nagy ünnepséget rendeztek a tiszteletére. A Népszabadság másnapi száma terjedelmes tudósításban számolt be ez eseményről. Kádár hosszú és közvetlen hangú beszédet tartott a gyár dolgozói előtt. Ebben szó volt többek közt a pártszervezésről, az ország közállapotairól, az emberek mindennapi életéről és a csehszlovákiai beavatkozásról is. Információkeresés Gyűjtsd össze, és egy-egy mondatban rögzítsd a beavatkozás mellett megfogalmazott indokokat! Próbáld a beszéd alapján rekonstruálni, milyen kritikákra próbált Kádár válaszolni? Fogalmazd meg ezeket egyenként, s tedd melléjük Kádár válaszait! Elemzés és értékelés Miért tarthatta fontosnak Kádár János, hogy az egyszerű emberek nyelvére lefordítva próbálja megmagyarázni a történteket? Milyen 1956-os tanulságokra gondolhatott Kádár és hallgatósága? Melyek azok részletek, amelyek magyarázkodásként hatnak? Próbáld tömören megfogalmazni Kádár üzenetét a „népnek” a történtekről? Fotó: Fél évvel a bevonulás előtt Kádárral Révkomáromban tárgyalt Dubcek. Nem hatott a győzködés (Vigovszki Ferenc/MTI)
