Középiskola Megosztás 2024. September 25. Az alább közölt anyag ITT letölthető Az Agitációs és Propagandabizottság 1964. január 29-i ülésének jegyzőkönyve „kultúrpolitikánk Illyés Gyula irodalmi munkásságával kapcsolatosan nem volt következetes és határozott. Szemet hunyt afelett, hogy irodalmi lapjaink a szükséges politikai szűrést negligálva Illyés valamennyi írását közlésre elfogadta [sic], s nem lépett fel határozottan a kialakuló elvtelen Illyés-kultusz ellen. ... Köpeczi elvtárs [a kiadói főigazgató] közölje az irodalmi lapok vezetőivel, hogy Illyés Gyula írásait is a legszigorúbb szűrésnek vessék alá, s csak pozitív hangú írásait közöljék. A könyvkiadásban csökkenteni kell az Illyés-kiadványok számát.” A jegyzőkönyvben rögzített utasítás arról, hogy mit kell a négyszemközti „dorgálás” során a költő tudomására hozni: "az utóbbi időben megjelent írásai, s különösen a franciaországi magatartása azt mutatja, hogy egyre inkább távolodik tőlünk. Magatartása egyre ellenségesebbé válik, pl. a párt és a munkásosztály vezető szerepének tagadása, az erdélyi magyarság ügyében tett nyilatkozata stb. A tények azt bizonyítják, hogy politikai vezérszerepet kíván játszani. Közölje vele, hogy az erdélyi magyarság ügyében tett nyilatkozata nem vall bátorságra, mint ahogy a nehéz időkben Illyés mindig az egyike volt a leggyávábbaknak, hanem felelőtlen volt, alkalmas arra, hogy felkavarja a nacionalizmus hullámait itthon, s ellentétet szítson két baráti, szocialista ország között. Ugyanakkor mondja meg Aczél elvtárs azt is, hogy továbbra is hajlandók vagyunk erőfeszítéseket tenni, hogy részt vegyen a közéletben, de ehhez az ő erőfeszítése is szükséges. Közölje vele, hogy az esetleges Nobel- díj ellen nem teszünk semmit, de úgy gondoljuk, jobb és méltóbb lett volna az ő számára is, ha az előterjesztést magyar részről nyújtották volna be. Ha módunk lesz rá, s ő is megkönnyíti állásfoglalásunk helyességét, támogatni fogjuk jelölését.” (Megjelent: Rubicon 2004/8-9 88-89.l.) Hasznos információk 1) Illyés Gyula költő, író (1902-1983). 1933-tól a népi írók mozgalmának egyik vezető személyisége. A német megszállás után vidéken és a fővárosban bujkált. 1945 tavaszától részt vett a Nemzeti Parasztpárt munkájában. Nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő, 1946-ban lemondott. 1948-ban az elsők között, majd 1953-ban és 1970-ben Kossuth-díjat kapott. A Rákosi-korban igyekezett visszavonultan élni. 1956 októberének legnagyobb hatású irodalmi eseménye az Egy mondat a zsarnokságról megjelenése. A Kádár-kor kezdeti éveiben is visszavonultan élt, a hatalom ellenségesen kezelte, majd a hatvanas években fokozatosan enyhült a helyzet. 1961-től rendszeresen jelentek meg alkotásai, 1969-ben megindult életmű-sorozata, amelynek 22 kötete jelent meg 1986-ig. 2) Illyés az 1964. január 9-én Párizsban megjelent interjújában szóvá tette az erdélyi magyar egyetem bezárásának az ügyét: „Romániában van egy provincia, Erdély, amely évszázadokon át a magyar civilizáció és irodalom valódi szülőföldje volt. Ebben a provinciában nemrég zárták be az egyetlen magyar egyetemet, ami több mint kétmillió lélekből álló kisebbségnek volt szánva.” A nemzetiségi problémák felvetése a szocialista táboron belül tabunak számított. A nyilatkozat ezért nagy nyugtalanságot keltett a magyar pártvezetésben. Az üggyel még az MSZMP Politikai Bizottsága is foglalkozott. Információkeresés Milyen utasítást kaptak az irodalmi lapok és a könyvkiadók vezetői? Milyen kritikák fogalmazódnak meg Illyés Gyulával szemben? Elemzés és értékelés Illyés melyik „bűne” váltotta ki a leghevesebb kritikát? Mi lehet a magyarázata, hogy nem rendőri eljárás vagy nyilvános kritika, hanem „négyszemközti dorgálás” formájában akarják jobb belátásra bírni Illyést? Mire törekedett a hatalom Illyéssel kapcsolatban? Hogyan próbálta ezt elérni?
