Forráselemzés: Ferencvárosi Torna Club

Középiskola

  • Megosztás
  • 2024. September 24.

Az alább közölt anyag ITT letölthető

Jelentés az MSZMP Titkárságának 1961. október 17-i ülésére

„A belügyi szervek vizsgálatot folytattak, és megállapították, hogy az ellenséges elemek a Club vezetésébe is beépültek, kihasználva elvtársaink ébertelenségét, illetve klubsovinizmusból fakadó politikai vakságát. (...) felszabadulás óta a Ferencvárosi Torna Club körül reakciós elemek tömörülnek (...) [akik az egyesület népszerűségével] "visszaélve szocialista rendszer ellen izgatnak. (...) dokumentált és tanúkkal bizonyított (...) az FTC-ben jelenleg 45 olyan személy van, aki reakciós, fasiszta szemléletű, büntetett előéletű vagy erkölcstelen életet él.

1. A IX. kerületi pártbizottság vizsgálja felül az FTC pártszervezetét. Weidemann Károlyt zárja ki a pártból, és ezt követően őt a belügyi szervek vonják felelősségre.     2. A többi személyt az FTC elnöksége az egyesületi alapszabályok értelmében zárja ki a klubból. 3. A budapesti pártbizottság gondoskodjon arról, hogy a jövőben az FTC pártellenőrzése teljes egészében a IX. kerületi pártbizottság hatáskörébe tartozzon. A kerületi pártbizottság és az ÉDOSZ vezetősége erősítse meg az FTC elnökségét és a szakosztályok vezetőségeit politikailag képzett káderekkel.   4. Az intézkedések során hangsúlyozni kell, hogy mindez nem az FTC ellen, hanem a benne és körülötte megbújó reakciós személyek ellen irányul."

Hasznos információk

1) 1945 után "fasizmus" vádjával vizsgálatot indítottak az egyesület ellen. Ugyanakkor az MKP hatalomátvételének kiteljesedésével párhuzamosan a Fradi mindinkább a születő rendszer elutasításának egyik szimbólumává vált.

2) A klub fennállásának ötvenedik évében, 1949-ben ismét bajnok lett. 1950 februárjában "beolvasztották" az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének központi egyesületébe, ÉDOSZ SE néven. Egy évvel később az ÉDOSZ SE Budapesti Kinizsire változott, egyúttal az FTC hagyományos zöld-fehér színét piros-fehérre cserélték.

3) A forradalom kitörése előtt 1956 őszén a Ferencváros visszakapta nevét és színét.

4) Weidemann Károly 1956 és 1958 között a klub elnöke, majd elnökhelyettese, aki egyúttal az egyesület MSZMP-pártalapszervezetének titkára is volt,

5) A Titkárság a tájékoztató jelentést tudomásul vette, a javasolt lépésekkel egyetértett. Weidemannt letartóztatták, és 1962 áprilisában - zárt tárgyaláson - főként "gyűlöletre izgatás" vádjával kétévi szabadságvesztésre elítélték. A második pontban szereplő tisztogatásra is sor került.

Információkeresés

  • Mit tárt fel a belügyi vizsgálat?

  • Milyen intézkedéseket javasoltak?

Elemzés és értékelés

  • Miért tekinthették politikai szempontból fontos kérdésnek az FTC ügyét?

  • A belügyi szervek milyen módon vizsgálhatták az ügyet?

  • Milyen források és bizonyítékok szolgálhattak a jelentés alapjául?

  • E példa alapján értelmezd, mit jelentett a „politikai tisztogatás” kifejezés?