Középiskola Megosztás 2024. September 24. Az alább közölt anyag ITT letölthető Belügyi jelentések, 1965 Az 1965 első félévében az eddig rendelkezésünkre álló adatok szerint - 276 magyar állampolgár távozott jogellenesen külföldre, illetve tagadta meg a hazatérést. Jogellenesen 26 fő, míg legálisan kiutazók közül 250 személy tagadta meg a hazatérést. Az utóbbiak közül 118 társasutazás, 56 turistaútlevéllel, 63 rokon látogatói és 8 hivatalos útlevéllel utazott ki. Szentpéterfa községbe az utóbbi időben különböző nyugati országokból - főként az USA-ból - nagy létszámú látogató-csoportok érkeztek. A beutazók az ellenforradalom alatt és az azt megelőző időkben távoztak Magyarországról; a községben feltűnően költekeztek, a nyugati életformát propagáltak. Pl.: az egyik beutazó és öccse a helyi italboltban 20 láda sört osztott szét a jelenlévők között. NDK-dániai körutazásra az IBUSZ 1965. április 30. és augusztus 30. között 16 csoportot szervezett, amelyre 447 fő jelentkezett. 51 fő kérelmét elutasították. A kiutazottak közül 46 fő tagadta meg a hazatérést, többségük 20- 27 éves szakmunkás. A középiskolák hallgatói körében a nyugati nyelvek iránt megnyilvánuló nagyfokú érdeklődést némely ellenséges beállítottságú pedagógus úgy igyekszik kielégíteni, hogy a diákokat a nyugati követségek látogatására ösztönzik - mondva - a nyelvtanuláson kívül ízelítőt kaphatnak a nyugati kultúrából. Hasznos információk 1) 1960-68 között a beutazások száma 500 ezerről 4 millióra, a kiutazásoké 300 ezerről 1-1,5 millióra emelkedett. Ez utóbbiból kb. 150 ezret jelentettek a kapitalista országokat érintő kiutazások. A Nyugatra utazó magyar turisták elsősorban Ausztriát és az NSZK-t látogatták. 2) A disszidál szó eredeti jelentése: különválik, kiválik, kilép. A szocialista korszakban ezt a kifejezést használták az országot engedély nélküli elhagyására. 3) A hatvanas és hetvenes években évente kb. 2-3 ezer magyar állampolgár hagyta el illegálisan az országot. 4) A külföldi utazások lehetőségének fokozatos megkönnyítése a Kádár-rendszer egyik fontos közérzetjavító intézkedése volt. 5) Az útlevél beszerzéséhez egy formanyomtatvány kitöltése, a munkahelyi állami, párt- (fiatalok esetében még a KISZ-), valamint a szakszervezeti vezető ajánlása, a rendőrségnél külön is láttamoztatott fénykép, részletes, mindenre kiterjedő önéletrajz szükségeltetett. 6) A rendőrség a Magyar Népköztársaság érdekeire hivatkozva elutasíthatta az útlevélkérelmeket. A politikai szempontból megbízhatatlannak ítélt személyek, az egyedülálló fiatalok esetében gyakran éltek ezzel a lehetőséggel. Az is jellemző gyakorlat volt, hogy teljes családok nem kaptak nyugatra szóló útlevelet. Ha a szülők egyike, vagy a család egyik fele mégis kint maradt, akár évekig tartó procedúrák árán lehetett csak a család többi tagjának távozni. 7) A disszidálás bűncselekménynek számított, ezért az elkövetők ingó és ingatlan tulajdonát elkobozhatták. Információkeresés Általában miként történt a disszidálás? A rendőri szervek miként igyekeztek megelőzni e cselekmény bekövetkeztét? A jelentések milyen jelenségekkel hozzák összefüggésbe a disszidálásokat? Elemzés és értékelés Milyen okai lehettek a disszidálásnak? Politikai szempontból miért érintette kellemetlenül a szocialista országokat az itt élők nyugatra távozása? A disszidálás visszaszorításának leghatékonyabb eszköze a turistautazások erőteljes korlátozása lett volna? Milyen érvek szólhattak e megoldás ellen?
