Középiskola Megosztás 2024. November 10. Az alább közölt anyag ITT letölthető Karhatalmi összefoglaló jelentés, 1957. „1956. december 11-én „60 királyi és császári gyalogezred emlékművénél” nagy tüntetés zajlott le, úgyszintén a nyomdánál is, ahol négy tiszti csoport próbálta megakadályozni a tüntetést, azonban ez nem járt sikerrel. 12-én megismétlődtek az előző napi események, ezen a napon Gyurkó vőrgy. elvtárs a helyőrségbe érkezett és személyes irányításával a karhatalom rendet teremtett /: 2 halott, 1 sebesült polgári részről :/. 13-án Gyurkó vőrgy. elvtárs tiszti gyűlést tartott, melynek ideje alatt a városban nagyarányú tüntetés kezdődött, ezt a megyei karhatalom eredményesen szétoszlatta. /: polgári részről 9 halott, 30 sebesült ./” 1957. június 13. Bérces Emil ezredes a 4. gépkocsizó lövész hadosztály parancsnoka Hadtörténelmi Levéltár, MN Különgyűjtemény F. 1956-os gyűjtemény 11. doboz 14. őrzési egység, Heves megyei karhatalom Az egri sortűz eseményeiről készült történészi összefoglaló, 2006 „[1956.] December 12-én, az országos sztrájk második napján kevesen dolgoztak Egerben, az iskolákban szünetelt a tanítás, így a város főutcáján a délelőtti órákban igen sokan tartózkodtak, de tüntetést senki sem szervezett. A Dobó István laktanyából két raj (együttesen kb. ötven fő) karhatalmista indult a belváros felé. Az egyiket Lintallér László százados, a másikat - a füzesabonyit - Budai György őrnagy vezette. A két csapat a főutcára már együttesen érkezett Lintallér százados parancsnoksága alatt. Itt a tömeg szidalmazni kezdte őket, és valaki almacsutkát dobott közéjük. Erre Lintallér kiadta az „Oszolj! Tűz!" vezényszót, mire több géppisztolysorozat dördült el. A sortűz következtében hatan vesztették életüket: Bóta István (17 éves), Tóth József (31 éves), Bóta Antal (26 éves), Dr. Nagy József (36 éves), Tóth Sándor (31 éves) és Rezső Ferenc (29 éves); tizenkilencen megsebesültek. December 14-én, amikor a sortűz egri áldozatait temették, a kiegészítő parancsnokság karhatalmi raja újra készenlétben állt. A temetéseken harminc fő hozzátartozón kívül más nem vehetett részt, s a karhatalmisták arra is parancsot kaptak, hogy amennyiben mégis csoportosulást tapasztalnak, azt minden eszközzel fél kell oszlatniuk. A tragikus esemény mély megdöbbentést váltott ki a város lakosságából. A katonaság helyi alakulatánál több addig ingadozó tiszt és tiszthelyettes kérte leszereltetését.” Az 1956-os forradalom és megtorlás Heves megyei dokumentumai - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 12. (Eger, 2006) 34. o. (NEB Tudástár: parthadsereg.hu, Lintallér László életrajza) AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS MEGTORLÁS HEVES MEGYEI DOKUMENTUMAI Újságcikk részlet, 1957. december 11. „A kölcsönös üdvözlések után Horváth Ferenc elvtárs, a füzesabonyi járási pártbizottság titkára pohárköszöntőjében a Vörös Hadsereg veteránjait és a karhatalom volt harcosait üdvözölte, akik sokat tettek a munkáshatalom megszilárdításáért. „Egy éve, hogy megalakult a füzesabonyi karhatalmi egység — mondotta Horváth elvtárs — és életüket nem kímélve harcoltak hónapokon át a törvényes rend megszilárdításáért. E harcuk közben az ellenség megtanult félni a nép fegyveres erejétől, a munkások, parasztok megszerették és becsülték a karhatalmiakat. […] A volt karhatalmi egység parancsnoka, Budai György őrnagy, az öreg bolsevik veteránok egészségére ürítette poharát. Majd arról beszélt, hogy a harcnak még nincs vége, ha a helyzet úgy kívánja, a füzesabonyi volt karhatalmiak újra fegyvert fognak. […] A vacsora után a zenekar vette át a „szót” és jó hangulatban reggelig mulattak.” Heves Megyei Népújság 98. szám (1957. december 11.) Baráti találkozót tartottak a volt füzesabonyi karhatalmisták című cikk (NEB Tudástár: parthadsereg.hu, Budai György életrajza) Hasznos Információk A Kádár-kormányzat csak a szovjet hadsereg november 4-ei fegyveres beavatkozásával tudta a hatalmát helyreállítani. Ezért létfontosságú volt számára egy szervezett saját fegyveres erő, karhatalom létrehozása. Ennek feladata a kormányzat feltétlen fegyveres támogatása és a társadalmi ellenállás minden formájának, így a még fennálló és lehetségesnek tartott fegyveres ellenállásnak a letörése, valamint a megtorlás minden eszközzel való végrehajtása volt. Az 1956. november 4-e után szervezett honvéd karhatalmat nagyrészt hivatásos katonatisztekből szervezték, de a karhatalomban tartalékos tisztek és pártmunkások is teljesítettek szolgálatot. Gyurkó Lajos vezérőrnagy irányította a vidéki karhatalmi alakulatokat, a Heves megyei karhatalom parancsnoka Bérces Emil alezredes volt. A karhatalomban szolgálatot teljesített tisztek adták az 1957. februárjában létrehozott Munkásőrség felső vezetését. Így Lintallér László és Budai György is a későbbiekben, a munkásőrség Heves megyei parancsnokai voltak. Információ keresés Milyen eseményekre került sor Egerben 1956. decemberben? Milyen egységek vettek részt a civilekkel szembeni akciókban? Mi jellemezte a tömeg hangulatát és magatartását? Milyen eszközöket használtak a megmozdulás elfojtására? Az áldozatok temetése kapcsán milyen intézkedéseket hoztak? Mire kaptak parancsot a karhatalmisták? Mikor és milyen alkalomból tartottak baráti találkozót a volt füzesabonyi karhatalmisták? Elemzés és értékelés Értékelje az egri sortűz körülményeit! Milyen ellentmondások vannak az 1957-es karhatalmi jelentés és a 2006-ban megjelent történészi beszámoló között? A karhatalmista találkozóról készült újságcikk mit akart üzenni az olvasóknak?
