Középiskola Megosztás 2024. November 13. Az alább közölt anyag ITT letölthető Szigorúan titkos belügyi jelentés,1968. február 21. Belügyminisztérium Szigorúan titkos! II/III-3. Osztály Tárgy: Ifj. Antall József ügye 11-12/7. Jelentés Budapest, 1968. február 21. Ifj. ANTALL JÓZSEF budapesti lakos Kádár Elvtárshoz és Miniszter Elvtárshoz 1968. február 10-én küldött beadványaiban felvetett "zaklatásokat" megvizsgáltam. Az ellenőrzés alapján jelentem: Ifj. ANTALL JÓZSEF 36 éves, szakképzettsége: tanár, jelenleg az Orvostörténeti Intézet könyvtárosaként van állásban, nős, 2 gyermeke van, pártonkívüli, büntetlen előéletű, budapesti lakos. Apja felszabadulás előtt a Belügyminisztériumban osztálytanácsos volt. 1945-től az FKP képviselőjeként aktív politikai tevékenységet fejtett ki. Jelenleg nyugdíjas. Ifj. ANTALL JÓZSEF iskoláinak elvégzése után az "Eötvös" gimnáziumba került, magyar-történelem szakos tanárnak. Az ellenforradalom alatt az "Eötvös" gimnázium "Forradalmi Bizottságának" egyik vezetője volt. A gimnázium diákjaiból fegyveres csoportot szervezett, az ellenforradalom alatt újjáalakult FKP V. kerületi székházának védelmére. 1957 év elején áthelyezték a "Toldy Ferenc" gimnáziumba, ahol 1957. október 23-án az ellenforradalom évfordulójára néma tüntetést szervezett. Kezdeményezésére a tanulók nyilvánosan elégették az orosz nyelvtankönyveiket. Ellenforradalmi tevékenysége miatt büntető eljárás ellene nem folyt. 1960-ban azonban a tanári pályáról kiszorítást nyert. Ettől kezdve dolgozik az Orvostörténeti Intézetnél mint könyvtáros és a Jurányi utcai gimnázium esti tagozatán másodállásban óraadó tanár. Ifj. ANTALL JÓZSEF ellenséges nézeteket valló személy. Kapcsolatai főleg hozzá hasonló politikai beállítottságú személyek. 1963-ban a BRFK. Politikai Osztály ellenforradalmi tevékenységét figyelembe véve Figyelő-dossziét nyitott nevezettre. 1967-ben kapcsolatba lépett TARR PÁL volt ellenforradalmárral, akivel együtt tevékenykedett az FKP-ban 1956-ban. Tarr Pál a felelősségrevonás elől 1956 decemberében nyugatra szökött és Franciaországban telepedett le. Aktív, ellenséges tagja az emigrációnak. 1967-ben tett első hazalátogatása alkalmával személyes kapcsolatot létesítettek. 1967 november-december hónapban szorosabb ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy: jobboldali személyekkel tart fenn kapcsolatot, azokkal konspirált találkozókat folytat. Kapcsolatuk jellege azonban nem tisztázott. Ellenséges beállítottsága változatlan. A fentiek tisztázása érdekében a BRFK Politikai Osztálya 1968 február 8-13 között külső figyelést alkalmazott. A figyelést végző elvtársak február 10-én írott jelentésükben jelentették, hogy nevezett KLEINK VILMOS tanár, budapesti lakos kapcsolatát megbízta ellenfigyeléssel, ugyanakkor önellenőrzést is folytatott. A figyelés felfedéséről közölt alapos gyanú ellenére a megfigyelést tovább folytatták. Ennek tudható be, hogy az 5 napos megfigyelés során érdemleges adatokat nem sikerült megállapítani. A figyelést egyébként 10 napra tervezték, de fontosabb feladatok miatt megszakították és később kívánják folytatni. Összefoglalva: Ifj. Antall József beadványában megjelölt időben tehát valóban fennállt küldő megfigyelés. A dekonspiráció felmerülését az elvtársak nem értékelték súlyosnak, ezért a figyelést tovább folytatták. A figyelés alkalmazása egyébként indokolt volt. Figyelembe véve ifj. Antall József magatartását, rövid időn belül újabb külső figyelése nem vezetne eredményre. Ezért a BRFK-nak szólni kell, hogy az operatív). ellenőrzés során a figyelést ne alkalmazzák. (Megjegyzés kézírással a lapszélen: Karasz et. intézkedett. 68. II. 28-án) Javaslat: Antall Józsefet levélben értesíteni. Hogy panaszát megvizsgáltuk. Közölni vele, hogy életét és munkáját az állampolgári jogok és kötelességek szem előtt tartásával nyugodtan folytassa tovább. Agócs István r. alezr. osztályvezető (Megjelent: Népszabadság 2003. december 13.) Hasznos információk Antall József (1932-1993) Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke volt a rendszerváltás után. 1962 után a Belügyminisztérium III. főcsoportfőnöksége látta el a különböző állambiztonsági feladatokat: a hírszerzést, kémelhárítást, a belső reakció elhárítását, a katonai elhárítást, az útlevelek ügyintézését, valamint a fentiek ellátásához szükséges különböző technikai és operatív teendőket. A belső ellenség megfigyelésével és ellenőrzésével a III./III-as ún. Belső reakció és Szabotázselhárító Csoportfőnökség foglalkozott. Antall József 1968. február 10-én három azonos tartalmú levelet adott fel Kádár Jánosnak, Fock Jenő miniszterelnöknek és Benkei András belügyminiszternek. Panaszt tett amiatt, hogy a rendőrség állandó személyi megfigyelés alatt tartja, s kéri a felsőbb politikai vezetés intézkedését ennek megszüntetéséről. A "kiszorítás" korabeli belügyi definíciója: a "negatív magatartás okainak, lehetőségeinek szűkítésére irányuló konkrét megelőző intézkedési típus: munkahelyéről, állásából történő áthelyezéssel, elbocsátással, leváltással, fegyelmi eljárással, vagy más előírás alkalmazásával". A Budapesti Rendőr-főkapitányság politikai osztálya 1963-ban nyitott figyelődossziét Antallról. Több beszervezett ügynök is rendszeresen jelentést küldött róla. Közöttük volt egykori osztálytársa is, aki Antall egyik legközelebbi barátja volt. A belügyminiszteri titkárság vezetője küldött 1968. március 14-i keltezéssel néhány soros választ Antall Józsefnek mindhárom címzett helyett. "Az MSZMP Központi Bizottságához, a Minisztertanács Elnökéhez, valamint a Belügyminisztériumba írt beadványaiban foglaltakkal kapcsolatban értesítem, hogy panaszát, mint alaptalant lezártnak tekintjük." Információkeresés A Kádár-rendszer szemében milyen körülmények tették politikailag gyanús személlyé ifj. Antall Józsefet? Milyen intézkedéseket tettek a „politikai veszély” elhárítása érdekében? Mit állapított meg a jelentés Antall József panaszának tényszerűségéről? Elemzés és értékelés Mi lehetett Antall József célja a panaszlevél megírásával? Milyen következtetéseket lehet levonni ebből az esetből a Kádár-rendszer 60-as évekbeli működéséről?
