Középiskola Megosztás 2024. September 24. Az alább közölt anyag ITT letölthető Gyenes Antal visszaemlékezése „Megnyugodtak az emberek, és kezdtek egy kicsit jobban élni. Az állam elengedte a felvett hiteleket. (...) Azok a téeszek jártak jól, amelyek nyakló nélkül vették fel a hiteleket, mert azokat elengedték. (...) Aztán bevezették a részesművelést, ami nagy dolog volt. A téesz elvégezte a gépi munkát, a vetést, minden további munkát pedig elvégzett a részesművelő. A téesz nem törődött vele, hogy ki műveli azt a három holdat, a téesztag a feleségével, gyerekével, sógorával vagy komájával, tény az, hogy megtörtént a gyomtalanítás, megtörtént a betakarítás, és a részesművelő megkapta a részét. Tehát érdekelt volt abban, hogy jó munkát végezzen, hiszen részért dolgozott, a rész attól függött, hogy milyen volt a termés, a termés pedig függött attól, hogy milyen jó munkát végzett. (...) A következő újdonság a háztáji és a háztáji állatállomány; A sztálini modell szerint korlátozott volt a háztáji gazdaságban tartható állatállomány. Egy tehén a szaporulatával, amelyből csak egyet tarthatott meg, egy anyakoca a szaporulatával, amelyből csak egyet tarthatott meg, öt juh vagy kecske és korlátlan mértékű baromfi. Először ideiglenes intézkedés történt, hogy a háztáji gazdálkodásban nem korlátozzák a tartható állatállomány létszámát, később a szövetkezeti törvény már erről nem is tesz említést, pontosabban nem tudom, tény az, hogy korlátlan mennyiségű állatot lehetett tartani. (Megjelent: A „hatvanas évek” emlékezete. 1956-os Intézet. Bp., 2004. 75-76.l.) A mezőgazdasági géppark összetétele és a gépesítettség színvonala (Forrás: Csizmadia Ernő: Az MSZMP agrárpolitikája és a magyar mezőgazdaság. Bp., 1984. Kossuth K.223.) Hasznos információk 1) Gyenes Antal 1956-ban a Nagy Imre-kormány minisztere volt. 1957-ben eltávolították a politikai vezetésből, mert ellenezte a Nagy Imre elleni eljárást. 1968-tól a Szövetkezeti Kutató Intézet igazgatója volt. 2) A téeszesítés szétzilálta az 1956 után magához térő mezőgazdaságot. Elegendő gép, vezetési tapasztalat és a tagok érdekeltségének hiánya miatt az 1960-as évek elején a termés egy része ismét a földeken maradt; másik részét kivezényelt diákok és katonák takarították be. A kollektivizálás éveiben csaknem 10%-kal csökkent a mezőgazdasági termelés. Az ellátási zavarok enyhítése érdekében 1960-1962-ben jelentős mennyiségű gabonát és behozni pl. Kanadából. Az ehhez szükséges hitelek jó részét a Szovjetunió biztosította. 3) A problémákat érzékelve a szovjet típusú kolhozrendszertől eltérő korrekciós lépésekre került sor. A téeszbeli munkakötelezettségek teljesítése esetén minden tag jogosult volt közel 1 kat.hold saját művelésű földre. A családi állattartás korlátait fokozatosan feloldották. A falusi lakosság élelmiszer-szükséglet nagy részét ezek a háztájik biztosították, s ők adták az államilag felvásárolt áruk 22%-át is. Információkeresés Mi minden segítette elő, hogy - ellentétben a Rákosi-korszakban lezajlott kollektivizálással -, a második kollektivizálás tartós eredményt hozott? Válaszd ki a gépesítettségre vonatkozó adatok közül azt a kettőt, amelyik szerinted a leglátványosabb bizonyítéka a 60-as évek fejlődésének? Indokold meg a választásodat! Elemzés és értékelés Milyen politikai és gazdasági szempontokat vehettek figyelembe a párt vezetői, amikor tartósan megengedték a részesművelés és a háztáji rendszerét. Milyen politikai érveket hangoztathattak a háztájit ellenző kommunista vezetők?
