Középiskola Megosztás 2024. November 12. Az alább közölt anyag ITT letölthető „Pontosan fél hatkor, zeneszóra ébred minden reggel Petró László. Vidám indulókat játszik a zene és Petró elvtársnak mosolyra húzódik az ajka. Minden reggel újra és újra örömmel eszmél rá, hogy itt van, Sztálinvárosban. Pedig már megszokhatta: másfél esztendővel ezelőtt jött ide, brigádjával együtt. Fiatal, derék, szőke férfi Petró László. A Komszomol-brigád tagjai úgy szeretik, mint az édes testvérüket. Heten vannak a brigádban, közülük négy az „öreg”, négy az olyan, akik már több mint három esztendeje együtt vannak, akik együtt alapították még Szombathelyen a brigádot. A brigádnak akkor is hét tagja volt és hét tagja volt, amikor Pestre kerültek, a békeúti építkezéshez, hét tagja van most is. Csakhogy egyik-másik új feladatot kap, elkerül a brigádtól. Iskolára, hivatalba, közigazgatásba — és ilyenkor a brigádtagok felvesznek valaki mást maguk közé. Azt mondják az újoncnak: gyere közénk és becsüld meg úgy magad, hogy te a Mák Jancsi helyére kerülsz. Az újonc valószínűleg sosem hallotta ezelőtt Mák Jancsi nevét, aki a Komszomol-brigádból került tiszti iskolára, de azt tudja, hogy ebben a brigádban mindenki igazán legény a gáton. Sztahánovista valamennyi: először Szombathelyen, másodszor itt Sztálinvárosban lettek sztahánovisták. Petró elvtárs felhúzza a sötétkék vattázott ruhát — ez most a legelegánsabb viselet Sztálinvárosban, mert a sztahánovisták, jó munkások kapták — elbúcsúzik az asszonytól és siet a tűzállótéglagyár felé. […] Mindennap látja — de nem lehet megszokni, megúnni a reggeli Sztálinváros színes, vidám képét. Széles utcasorok, modern erkélyes, emeletes házak, a hatalmas üvegkirakatos üzletház, a biciklin, autón, buszon, gyalog áramló munkástömeg. Az ének, a nevetés még a legszomorúbb embert is felvidítaná. Nem, Petró elvtárs nem tartozik a kedvetlen emberek közé. Most is nótát dúdol, annak a taktusára lép, átvág a hatalmas, üres téren. Messziről látja a gyár óriási épületét. Jön errefelé is szapora léptekkel a nép. Huszonegy brigád dolgozik itt, közöttük tíz sztahánovista brigád. […] Petró elvtárs számolgatja: háromszáz százalék a mostani átlag, 486 százalék a tegnapi teljesítmény ... ha ma sem hagyják magukat... Elkapja a verseny izgalma, legszívesebben futna a gyár felé. A makadámúton most kanyarodik erre két brigádtag, a Sziffer-testvérek. Jókedvűek ők is, mosolygósan köszöntik a brigádvezetőt. „Ilyen jó munkánk sem volt még — mondja Sziffer Feri — azt mondom koma, ha felépítettük a várost, maradjunk Sztálinvárosban, legyünk vasöntők.” A bátyja nevet, legyint. „Kőművesek maradunk mi már... ha meghallod, hogy valahol új, nagy építkezés kezdődik, te leszel az első, aki azt fogod hajtogatni, hogy gyerünk, jelentkezzünk mi is. Ahol a falakat rakják, betont keverik, ott a helye a Komszomol-brigádnak.” (Szabad Nép: Hazánk egy napja, 1952. március 9. 10. oldal) Hasznos információk Az 1950-es évek Magyarországán a munkaversenyek központi szerepet játszottak, főként az iparban, de a mezőgazdaságban is. Ezeket a versenyeket a szocializmus építésének eszközeként használták, hogy elősegítsék a tervek teljesítését, sőt, azok túlteljesítését. A Szovjetunióban már az 1930-as évek óta használták a munkaversenyeket a tervgazdálkodás részeként, és a sztahanovizmus kifejezés is ekkor alakult ki, amely Alekszej Sztahanov nevéhez fűződik. Magyarországon a második világháború után indultak el a munkaversenyek, kezdetben újjáépítési versenyek formájában, amelyek célja a gazdasági helyreállítás volt. Az első országos munkaversenyt 1948-ban hirdették meg, az 1848-as forradalom centenáriuma alkalmából. A munkaversenyeken való részvételért különböző elismeréseket osztottak ki. Az iparban az „élmunkás” címet adták, míg a mezőgazdaságban mintagazdákat tüntettek ki. A díjak nemcsak a termelési eredmények, hanem a „demokratikus magatartás” alapján is jártak. Információkeresés Milyen képet fest a szöveg Sztálinváros mindennapjairól és a munkások életéről? Milyen érzések jellemzik a munkásbrigád vezetőjét, mikor elindul a munkába? Miként tükröződik a szocialista propaganda a szövegben? Milyen elemek mutatják a szocializmus építésének szellemiségét? Elemzés és értékelés Milyen képet fest a szöveg a sztálinvárosi munkások életéről? Milyen jellemzőkkel mutatja be Petró Lászlót és társait? Milyen kifejezéseket használ a szöveg, amelyek segítik a munkásideál hangsúlyozását? Hogyan tükrözik ezek a szocialista ideológia elvárásait? Hogyan mutatja be az egyén és a közösség kapcsolatát a szocialista munkáskultúrában? Milyen szerepet kap a brigád, és miért fontos a tagok számára az egység és az összetartás? Mi lehetett az újságcikk célja? Hogyan hathatott a korabeli olvasókra? Gondold végig, milyen érzéseket és reakciókat kívánhatott kiváltani a Szabad Nép olvasóiból! Mennyire tükrözte a munkásélet valóságát ez a cikk? Keress példákat a véleményed alátámasztására? Miként reagálhattak a munkások a szocialista propagandára és a politikai vezetés elvárásaira? Milyen formái lehettek a támogatásnak vagy ellenállásnak? Keress egy másik, hasonló korszakból származó forrást (pl. egy korabeli plakátot vagy újságcikket) Sztálinvárosról, és hasonlítsd össze a két forrást. Hogyan ábrázolják a munkásokat és a várost? Mi a közös és mi a különbség az ábrázolásokban?
