Középiskola Megosztás 2024. September 24. Az alább közölt anyag ITT letölthető Nagy Tamás visszaemlékezése „ (...) Nyers körülbelül tudhatta, hogy milyen a beállítottságom. (...) Radikális reformpárti, ugyanakkor tudok úgy fogalmazni, hogy az ne legyen nagyon bántó. (...) ha elvi kérdések kerülnek elő, akkor én azokat tudom úgy kezelni, hogy a marxizmus is jóllakik, és a reform is megmarad. (...) (...) Nagyon vigyáztunk arra, hogy vegyes munkacsoportok jöjjenek létre, (...) az apparátusból legyenek benn konzervatív elemek, (...) Mi abban reménykedtünk, hogy a munkacsoportokon belüli vitákkal meg tudjuk győzni az államapparátus képviselőit a javaslatokról. Tehát ők magukénak fogják tekinteni. Ez egyébként így is történt. (...) Nyers elvtárs azért közölte velünk, a titkársággal, hogy a pártvezetés felfogása szerint mivel szabad foglalkoznunk, mivel nem. Ilyen előzetes állásfoglalás volt, hogy semmi olyan javaslatot nem szabad előterjeszteni, ami munkanélküliséget eredményezhet. (...) a szövetkezeti szektor kivételével nem lehet önigazgatási javaslatokat előterjeszteni. (...) a szervezeti rendszerhez nem szabad hozzányúlni. (...) a fő hiányosság, amire akkor nem gondoltunk, a következő: nem tudtuk, hogy nem lehet megvalósítani az áruk piacán az önszabályozó piaci mechanizmus működését anélkül, hogy ne legyen egy piaci jellegű tőkeáramlás. (...) nem tudtuk, hogy nem lehet megvalósítani rugalmas munkaerőpiac nélkül, amely tartalmat egy bizonyos mennyiségű munkanélküliséget. És nem tudtuk, hogy ha ki is mondjuk az állami vállalatok önállóságát, de megtartjuk a hierarchikus függést az államapparátustól annyiban, hogy az nevez ki, váltja le, értékeli a vállalatok vezetőit, akkor ebből nem lesz vállalati önállóság.” (Megjelent: A „hatvanas évek” emlékezete. 1956-os Intézet. Bp., 2004. 85-87l.) A fontosabb ipari ágazatok termelésének alakulása, 1950-1980 (Forrás: Csizmadia Ernő: Az MSZMP agrárpolitikája és a magyar mezőgazdaság. Bp., 1984. Kossuth K. 164.) Hasznos információk 1) A társadalmi nyugalom legfőbb biztosítéka az életszínvonal emelkedése volt. A szocialista magyar gazdaság alacsony teljesítőképessége ilyen szempontból is nyugtalanítónak tűnt a pártvezetés számára. 1964-ben ezért a határozatot hoztak a gazdaság irányítási rendszer reformját előkészítő szakmai munka megindítására. Vezetésével Nyers Rezsőt, a KB politikai titkárát bízták meg. 2) Nagy Tamás (1914-1993) közgazdász, egyetemi tanár. Marx A tőke című művének fordítója. 1954-81 között az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének osztályvezetője, illetve igazgatóhelyettese. 1956 a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának tagja. 1966-64 között a gazdasági reform kidolgozására alakult reformbizottság mellett működő titkárság vezetője. 3) A gazdasági reform bevezetéséről 1966. novemberében az MSZMP IX. kongresszusa döntött. A reform gyakorlati bevezetése 1968. január 1-én kezdődött el. Információkeresés Milyen szempontok érvényesültek a reformmunkálatokat vezető és azokban résztvevők személyek kiválasztásakor? Miért? A pártvezetés hogyan korlátozta a szakmai előkészítő munkát? Mik voltak reformterv belső ellentmondásai? Elemzés és értékelés Milyen politikai és gazdasági megfontolások ösztönözhették a reform támogatóit a cselekvésre? Milyen taktikát kellett követni a reformok elfogadása érdekében? A piacgazdasági elemek alkalmazása és a külkereskedelmi kapcsolatok szélesítése milyen visszhangot válthatott ki a szocialista táborban? Milyen okok játszhattak közre abban, hogy a magyar gazdasági reform az első átmeneti eredmények után megtorpant és hosszabb távon nem volt képest megoldást találni a gazdasági problémákra?
