Középiskola Megosztás 2024. November 14. Az alább közölt anyag ITT letölthető Visszaemlékezések és vallomások a budapesti harcokról október 24-én Angyal István vallomásából A munkásszálláson a kőművesek, segédmunkások, szállítók elmondták, hogy részt vettek a Sztálin-szobor ledöntésében, és vállalatunk autója volt az egyik, amelyik kivontatta a szobrot a körút, Rákóczi körút sarkára. Kérdezték tőlem, mit tegyenek. Dolgozni fogunk-e ma vagy sem? Én azt válaszoltam, még magam sem tudom, várjanak, elmegyek, szétnézek a városban, és visszajövök megmondani, hogy mi a helyzet. (…) Nagy Elek visszaemlékezése Éjféltájban elindultunk gyalog a városba, hogy megnézzük, másutt mi van. Beértünk a Szabad Nép Kiadóhoz [Blaha Lujza tér], ahol már máglyában égett a könyv. Az ablakból ment a mikrofonon keresztül a hatalmas beszéd. „Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk reggel, hazudtunk este, többet nem hazudtunk!” (…) Ahogy ott állunk, és hallgatjuk azt a beszédet a tömegben, egyszer csak jönnek az orosz harckocsik a Keleti felől (…) Az a sok lány, fiatal meg mind szaladt oda, megszállni a harckocsikat. Valamit beszéltek, és rádobták a piros-fehér-zöld zászlót a harckocsi elejére. Az orosz tankok (…) a Sztálin-szobor mellett mentek el, és mindegyik megdobta a farát, a szobrot odébb lökte, amennyire tudta. (…) Ugyanakkor jött három vagy négy magyar harckocsi is, magyar katonákkal. Azoknak a fogadtatása népünnepély volt. A magyar hadsereg [néhány kivezényelt egysége] már akkor átállt. Az utcák nem nagyon néptelenedtek el, ritkultak, de hajnalig mindig tele voltak. És valaki 24-én, a hajnali, kora reggeli órákban mondta, hogy teljes harci gőzzel jön a Nyugati felől egy támadó orosz csapat. Lövéseket nem hallottunk, de akkor láttam, hogy épül a barikád. Tizenöt perc alatt óriási területen fölszedték a macskakövet, rá az útra, kész a barikád. Én tudtam, hogy mi lesz. Tudtam, hogy forradalomban vagyok. Horváth Lajos visszaemlékezése A Nyugatiban nagy szaladgálás, kiabálás, gőzmozdonyfüst, - gőz és sípolás. Ahogy kiérek a csarnokból, látom, hogy valami ég a járdán. A pályaudvar homlokzatáról ledobott, fából szerkesztett ötágú csillag volt. Téblábolok a járdán, nem tudom, mitévő legyek. A nyomdából már elkéstem, lehet talán fél nyolc is. Laza tömeg áramlik előttem az úttesten az ellenkező irányba. Kiabálnak a bámészkodók felé, hogy gyertek velünk. Két lány kinyúl értem, az egyik megfogja a karom, és behúz maga mellé. Megyek. Ekkor megjelenik egy páncélos - nagy nemzeti- színű zászlóval- a 62-es postánál, és keresztben áthalad a Körúton. A tömeg meglódul, és uzsgyi utána. (…) Valahol a körúton hallom először a jelszavakat: - Foglaljuk el a HM-et!.[Honvédelmi Minisztérium]... Foglaljuk el a minisztériumot!...Ruszkik haza!...Éljen a magyar ifjúság!... Tetszik a dolog. Ekkor már a körút teljes szélességében haladunk. Nem nézek hátra, de érzem, hogy sokan vannak mögöttem. (…) A tömeg eleje ugyanakkor tér be a Honvéd utcába. Egyre nagyobb a zaj, egyre nagyobb a lelkesedés. Most már a páncélos jobb oldala mellett futok. (…) Valami világos fal mellett futok, talán tíz vagy húsz métert... Egyszer csak nincs már előttem álló ember, mindenki a földön fekszik. Ekkor látom meg a barikádot a HM sarkán, éppen szemközt velem. Megfordulok és szerencsére nagyon gyorsan elérem azt a kapualjat, amelyik előtt az imént elfutottam. A kapualj oszlopa és fala közötti résbe préselem magam. Már többen vannak ott. Érzem, hogy a lövések jobbról, hátulról csapódnak be a kapualj szemközti oszlopába, falába, ahol már jó páran halva fekszenek. (…) (Megjelent: Kortárs Krónika, 1956. Válogatta és szerkesztette: Nóvé Béla. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001. 37-39.,40.l.) Hasznos információk Angyal István Zsidó származása miatt 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1949-ben kizárták az egyetemről. Vasbetonszerelő, majd építésvezető a sztálinvárosi építkezésen. Október 23-án részt vett a tüntetésen és ott volt a Rádió ostrománál. 2.Nagy Elek katonatiszt, esztergályos. A pártiskola elvégzése után 1949-ben vezérkari tiszti iskolába küldték a Szovjetunióba. 1952-ben az ÁVH letartóztatja, d e szabadon engedték. Leszerelése után Csepelen dolgozik és kitanulja az esztergályos szakmát. 3.Horváth Lajos nyomdász. Az érettségi után 1956 őszén ipari tanuló. A szovjet alakulatok csak erődemonstrációra és nem utcai harcra készültek. Ez a magyarázata annak, hogy a páncélos járművekből álló oszlopok - megfelelő gyalogsági fedezett nélkül - nem tudták erőfölényüket kihasználni a könnyű fegyverzetű felkelőkkel szemben. 5.A forradalom kirobbanásától folyamatosan újabb és újabb felkelő-csoportok alakultak meg az egész főváros területén. Összétszámuk mintegy 15 000 főre tehető. A beavatkozó szovjet haderők megszállták a Parlamenti körüli kormányzati negyedet. Főhadiszállásukat a Honvédelmi Minisztériumban rendezték be. A szovjet Különleges Hadtest felderítő főnöke maga ment Budapestre 1956 nyarán, hogy szovjet és magyar elvtársakkal szemrevételezze azokat az objektumokat, amelyeket egy esetleges „lázongás” során szovjet katonai egységekkel is védeni kell. Információkeresés Milyen kérdések foglalkoztatták a reggel munkába induló embereket? Mi jellemezte a pesti utcák képét kora reggel? Mi jellemezte az utcán lévő emberek hangulatát? Miként reagáltak az emberek a szovjet és magyar páncélosok megjelenésére? Hogyan vált egyre több ember közvetlen részesévé a felkelésnek? Elemzés és értékelés Milyen okokkal magyarázható, hogy a szovjet harckocsik elrettentő szándékú megjelenése nem fojtotta el a felkelést? Milyen hatással lehetett az eseményekre, hogy 24-én reggelre már számos sebesültje és halálos áldozata volt mindkét oldalon a felkelésnek?
