Forráselemzés: A csehszlovákiai bevonulás visszhangja

Középiskola

  • Megosztás
  • 2024. November 12.
Blinken OSA Archivum, Gabriel Bodnar fényképei Kassa 1968-as megszállásáról

Az alább közölt anyag ITT letölthető

Ügynöki jelentés, 1968. augusztus 23.

Az értelmiség körében általában továbbra is kedvezőtlen visszhangja van a Varsói Szerződés fegyveres erői lépésének Csehszlovákiában. Az emberek nagy része szinte teljesen a nyugati rádiókból - a BBC-től, a Szabad Európától, a francia rádióból vagy a jugoszlávadókból (Újvidék) - tájékozódik. Éppen ezért ezeknek az adóknak a kommentárjait is átveszik. Sok az 1956-os reminiszcencia [emlékek felidéződése] is. Nem tartják jónak, hogy Magyarország részt vett az akcióban. "Ha a Szovjetunió szükségesnek tartotta ezt a lépést, tette volna meg maga, minek bennünket is belekeverni." (Egy pedagógus.) "Csúnya ügy. Ezt elintézték, mint Hitler" (K. Z.)" Dubcekkel nemrég még ölelkeztünk, most meg áruló" (Z. F., Képes Újság). Azok, akik nem állnak szemben ezzel az akcióval, azt helytelenítik, hogy miért kellett engedni az eseményeket idáig fejlődni. "Nem engedhetünk meg magunknak évtizedenként egy-egy ilyen lépést. Ez túlságosan drága" (J. M.). Ezeknek a véleménye szerint már jóval előbb észre kell venni, minek mi lehet a következménye és nem az utolsó percben drasztikus eszközöket alkalmazni. ... Szinte egyöntetű az aggodalom a csehszlovákiai magyarság sorsáért. A magyar alakulatoknak nem kellett volna éppen Szlovákiába bevonulniuk - mondják. Még általánosabb a magyar sajtó elítélése, még maguknak az újságíróknak a részéről is. ... Cs. Gy., a Magyar Rendőr munkatársa szerint a CIA sem dolgozhatna jobban: a magyar sajtó egyenesen az imperialista propaganda kezére játszik, arra kényszeríti az embereket, hogy a Szabad Európából tájékozódjanak.

(Megjelent: Rubicon 2004/8-9 66.l.)

Hasznos információk

  1. A csehszlovákiai bevonulás utáni hetekben nagy volt a bizonytalanság. A hivatalos nyilatkozatok és a sajtó igyekezett bagatellizálni a II. világháború utáni időszak legnagyobb katonai hadműveletének jelentőségét. A Kádár-korszakra jellemző stílusban azt próbálta sugallni, hogy igazából nem történt semmi különös, mindenki nyugodjon meg. Ez az álságos tájékoztatás még inkább nyugtalanítólag hatott.

  2. A nyugati kormányok éles hangú tiltakozásokat fogalmaztak meg a fegyveres beavatkozással kapcsolatban. Átmenetileg hűvösebbé váltak az akcióban résztvevő országokkal kialakított politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataik. Feltűnő volt, hogy Kína is elítélte az akciót. Persze nem a csehszlovák demokratizálódás iránti szimpátiából, hanem a rendkívül ellenségessé vált szovjet-kínai viszony miatt.

  3. Sok baloldali gondolkodású nyugati értelmiségi ekkor szakította meg kapcsolatait a kommunista mozgalmakkal. Általános volt a vélemény, hogy a csehszlovákiai beavatkozás végleg bebizonyította, hogy a Szovjetunió fennhatósága alatt működő kommunista rendszerek belső demokratizálódásához fűződő remények illuzórikusak.

Információkeresés

  • Hogyan próbáltak az emberek információkhoz jutni? Miért?

  • Hogyan értékelik a történteket Magyarország szempontjából?

  • Kiket és mit okolnak a helyzetért?

Elemzés és értékelés

  • A hazai sajtó szűkszavúsága az eseményekről milyen hatást kelthetett az emberekben?

  • Gyűjts össze minél több okot, amiért az embereket nyugtalanította és bántotta az, ami Csehszlovákiában történt?

  • Mi lehet a magyarázata annak, hogy még a Kádár-rendszer hívei közül is sokan ellenérzéssel fogadták a csehszlovákiai beavatkozás tényét?

(Fotó: „Brezsnyev, ma hány gyermeket gyilkoltál meg?” 1968. augusztusi felirat Kassán.Forrás: Blinken OSA Archivum, Gabriel Bodnar fényképei Kassa 1968-as megszállásáról)