Megosztás 2024. November 12. Az alább közölt anyag ITT letölthető Az MTI közleménye, 1968. augusztus 21. A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmazták a következők közlésére: A szomszédos Csehszlovákiai párt- és állami személyiségeinek kérését teljesítve a Magyar Népköztársaság kormány – együtt más szövetséges országokkal – segítséget nyújt, beleértve a fegyveres támogatás is, a testvéri csehszlovák népnek, a belső szocializmusellenes, valamint a külső imperialista erők által létrehozott ellenforradalmi fordulat veszélyének elhárítása céljából. A testvéri országok együttes segítsége megfelel a Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió párt- és állami vezetői által aláírt bratislavai nyilatkozatnak, amelyben kinyilvánították, hogy a szocialista vívmányok védelme és erősítése valamennyi szocialista ország közös internacionalista kötelessége. Csehszlovákiában olyan súlyos helyzet alakult ki, amely megsemmisítéssel fenyegette a szocialista vívmányokat, a törvényes rendet, veszélyeztette a szocialista világrendszer életbevágó érdekeit, a testvéri országok biztonságát, az európai népek békéjét. A fenyegető veszély időben történő elhárítására, Csehszlovákia párt- és állami személyiségeinek kérésére, a Magyar Népköztársaság kormányának határozata alapján néphadseregünk egységei Csehszlovákia területére léptek együtt a szövetséges csapatokkal. Amint a fenyegető veszély megszűnik és a csehszlovák törvényes hatóságok úgy döntenek, hogy a szövetséges katonai egységek jelenlétére nincs szükség, a csapatokat haladéktalanul kivonják a Csehszlovák Szocialista Köztársaságból. A szocialista országok kormányainak elhatározása egyetlen állam ellen sem irányul, nem sérti más államok érdekeit, döntésük teljes összhangban van a testvéri szocialista országok szövetségi szerződéseivel. A testvéri szocialista országok egységét és szolidaritását állítjuk szembe az ellenség bűnös próbálkozásaival. Soha senkinek nem engedjük meg, hogy a szocialista közösség bármelyik tagját kiragadják sorainkból. (A Magyar Rádióban beolvasott szöveg eredetije alapján.) Hasznos információk Ezerkilencszázhatvannyolc januárjában a reformpárti kommunista vezetők felülkerekedtek a Csehszlovák Kommunista Pártban. Élükön a párt vezetőjének megválasztott, Alexander Dubcekkal, állt. A cseh társadalom támogatta az ország demokratizálódását szorgalmazó új pártvezetést. Az egyre szabadabbá váló sajtóban és a nyilvánosság előtt a politikai szabadságjogok, a párturalom és a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok kérdése felmerült. Brezsnyev és a szovjet vezetés, más szocialista országok vezetőivel együtt veszélyeztetve érezte a szocialista tábor egységét. Úgy tűnt Csehszlovákia békés úton kicsúszik a Szovjetunió ellenőrzése alól, s ez a többi szocialista országban is hasonló folyamatokat indíthat el. A szocialista országok pártvezetői osztották Brezsnyev aggodalmát, s maguk is élesen kritizálták Alexander Dubceket. A maguk hatalmának fenntartása szempontjából ők is úgy ítélték meg, hogy a csehszlovák demokratizálódás folyamatát minél előbb, - akár külső katonai beavatkozás árán is -, meg kell állítani. Csehszlovákia katonai lerohanásában a Szovjetunió oldalán Kelet-Németország, Lengyelország, Bulgária és Magyarország vett részt. Valódi fegyveres összetűzésekre nem került sor, mivel a csehszlovák hadsereg nem kapott parancsot az ellenállásra. Szeptemberben Csehszlovákiában normalizálódik a helyzet. A megszálló csapatok kivonulnak a nagyobb városokból. Ugyanakkor Moszkva rosszallása ellenére ismételten a CSKP KB első titkárává választják A. Dubceket, aki a reformok óvatos folytatására készül. Gustav Husák, a Szlovák Kommunista Párt vezetője, viszont fellép az „antiszocialista” erőkkel szemben. Információkeresés Miből lehet kikövetkeztetni, hogy a beavatkozás a törvényes csehszlovák kormány és a cseh kommunista párt akarata ellenére következett be? Gyűjtsd össze a beavatkozást megokoló érveket! Melyek a közvélemény megnyugtatást szolgáló mondatok? Elemzés és értékelés A rádióban és a tévében többször beolvasott közlemény tartalma és hangvétele milyen célokat tükröz? Melyek a közlemény általános politikai üzenetei? A közvéleményben milyen aggodalmakat és ellenérzéseket kelthetett Magyarország katonai részvétele ebben az akcióban? (Fotó: Megkülönböztető jelzéssel ellátott megszálló szovjet tankok és a tiltakozó prágai tömeg 1968 augusztusában. Wikimedia Commons)
