Megosztás 2016. December 04. A Karc FM történelemórája. Az alábbiakban közöljük azokat a történelmi témájú adásokat, amelyek a Karc FM rádióban hangzottak el. Az adásokat a műsorszerkesztő ajánlói vezetik be. A legfrissebb műsorok találhatóak meg az összesítő oldalunk elején. Előző adások ismertetése (2016-2018) Adások A második világháború után, a szovjet megszállás elől menekülve magyarok sokasága távozott nyugatra. Sorra alakultak az emigráns szervezetek, amelyeket, a magyarság különböző rétegei alapítottak. Belénessy Csaba szerkesztő vendége Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese és Nyári Gábor történész, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Bulgária történelmének jó részét a török elleni küzdelem jegyzi. Mindez több mint 500 évig zajlott. A kommunista hatalmat ők sem úszták meg, de hol tart most Bulgária? A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége Zsebők Csaba, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tanára és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Albánia viharos történelmű kis ország, világhatalmi útvonalak kereszteződésében. A mindössze 3 millió lakosú országot – kicsit Magyarországhoz hasonlóan – más országokban élő albán közösségek veszik körül, köztük a kétmilliós lélekszámú Koszovóval. A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége Riba András, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet archívumának osztályvezetője és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Talán sohasem tudjuk meg, hány honfitársunk és kik raboskodtak a szovjet fogolytáborokban. 700 ezerre becsülhető a létszám és szörnyű sorsok bontakoznak ki a visszaemlékezések nyomán. A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége Pintér Jolán, a Gulag Alapítvány elnöke és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A kárpátaljai magyarságra szörnyű évek vártak 1944, a szovjet hadsereg bevonulása után. Fogolytábor, kényszermunka, éhség, gyilkosságok. Nagyfokú életösztön és életerő kellett ahhoz, hogy megfogyva bár, de megmaradjon a magyarság ősei földjén. A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége Molnár D. Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Észtország huszadik századi történelme drámai fordulatokkal teli. Függetlenség és megszállás váltogatta egymást, mígnem megérkezett a szovjet uralmat követő békeidő és gazdasági fejlődés. A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége Bereczki András történész. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A szocialista fegyveres testületek pártirányításáról, az úgynevezett politikai tisztek működéséről rendezett konferenciát a Nemzeti Emlékezet Bizottsága. A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége Ötvös István, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja és Okváth Imre, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főosztályvezetője. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Mi bennszülöttek címmel jelent meg a Mandinerben Békés Mártonnak, a Terror Háza kutatási igazgatójának írása a gyarmati és posztgyarmati sorsról, aminek kulcsszava az alávetettség. A szerzővel Belénessy Csaba szerkesztő és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnöke beszélgetett. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A magyar és a szovjet irodalompolitika szoros kapcsolatban volt a hruscsovi korszakban. Erről az izgalmas időszakról jelent meg egy összeállítás, amelynek összeállítói közül Babus Antal irodalomtörténésszel és Müller Gabriella, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának kutatójával beszélgetett Belénessy Csaba szerkesztő. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A Magyar Testvéri Közösség elleni persorozat volt a kommunisták által vezényelt nagy magyar koncepciós perek nyitánya. A fővádlottat, Donáth Györgyöt a bíróság halálra ítélte és kivégezték. Belénessy Csaba szerkesztő vendége Szekér Nóra, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatója. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A SZORAKÉSZ, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke Menczer Erzsébet nemrég tért haza Kazahsztánból, ahol egykoron Gulág-táborok sokaságában raboskodtak a magyarok. Az elnökasszonyt a tapasztalatairól kérdezte Belénessy Csaba szerkesztő. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Az utóbbi idők egyik legnagyobb könyvsikere Borvendég Zsuzsa Impexek kora című műve a magyar külkereskedelem és a titkosszolgálatok összefonódásáról. A könyv utóéletéről és most készülő új könyvéről beszélgetett Belénessy Csaba szerkesztő a szerzővel, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársával. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Törvénysértő perek sokasága kezdődött, 1945 után, többek között a kulákperek, amelyek a független, saját tulajdonnal rendelkező paraszti réteg megtörését szolgálták. Belénessy Csaba szerkesztő vendége Galambos István, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos kutatója. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A független Lengyelország centenáriuma alkalmából a Farkasverem műsorában rendre felidézzük a XX. századi lengyel történelem legfontosabb eseményeit. A mostani adásban Belénessy Csaba szerkesztő Kiss Gy. Csaba történésszel beszélget az 1945 utáni Lengyelországról. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Alig húsz évvel a független Lengyelország újjászületése után ismét német és orosz csizmák taposták a lengyel földet. A XX. század egyik legtragikusabb történetéről beszélget Belénessy Csaba szerkesztő Kovács István történésszel, polonistával. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Ezelőtt 80 évvel, 1939. szeptember elsején egy rádióadó elleni megszervezett támadással kirobbant a második világháború, a legpusztítóbb háború a világtörténelem során, 73 millió civil és katona áldozattal. Belénessy Csaba szerkesztő vendége B. Stenge Csaba történész, a tatabányai levéltár igazgatója és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Az 1956 utáni véres megtorlást követően, a hatvanas évek közepén lassú enyhülés kezdődött az amerikai-magyar kapcsolatokban. Ennek két fontos eleme volt: Mindszenty bíboros távozása az amerikai nagykövetségről és a Szent Korona visszaadása. Borhi László, az Indiana egyetem professzora, az MTA tanácsadója és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese Belénessy Csaba szerkesztő társaságában beszélget erről az izgalmas időszakról. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Hogy történt Kelet-Európa, benne Magyarország bekebelezése a II. világháború után? Volt-e lehetőségünk elkerülni a szovjet befolyást? Borhi László történésznek, az Indiana egyetem professzorának, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete tanácsadójának e témában megjelent könyvéről beszélgetett a szerzővel Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese és Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Augusztus 19-én a kies soproni hegyvidék adott otthont a Páneurópai pikniknek, 1989-ben. Szalonnasütés is volt, ahogy illik – de igazából egy világpolitikai esemény lett a piknikből: 800 keletnémet állampolgár ment át Ausztriába a megnyitott magyar határon. A Farkasveremben Belénessy Csaba szerkesztő vendége Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese és Kiszelly Zoltán politológus, a XXI. Század Intézet regionális igazgatója. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A magyar rendszerváltás történetének alapvető kérdése, hogy minek volt nagyobb szerepe a mélyreható változásokban: a geopolitikai helyzetnek vagy a hazai ellenzéki pártoknak. A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége Ötvös István, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja és Riba András, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet archívumának osztályvezetője. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A nyilaskereszt árnyéka címmel jelent meg nemrég egy érdekes könyv a magyarországi nemzetiszocializmus elméletéről és gyakorlatáról. A szerző, a Farkasverem állandó szereplője, Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese, akivel Belénessy Csaba szerkesztő beszélgetett. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A második világháborús magyar kiugrási kísérlet kudarca máig foglalkoztatja a történészeket. Nagyon sok a megválaszolatlan kérdés, többek között az, nem lett volna-e jobb, ha nem rántjuk magunkra a német megszállást. Borhi László történésznek, az Indiana egyetem professzorának, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tanácsadójának e témában megjelent könyvéről beszélgetett a szerzővel Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Németh Miklós miniszterelnök a kádárizmust követő magyar politikai átalakulás kulcsfigurája, aki 1991-ben egy londoni bank elnökhelyetteseként végleg távozott a magyar politikai életből. A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége Ötvös István, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja és Riba András, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet archívumának osztályvezetője. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A magyar rendszerváltás története sok szempontból még mindig feldolgozatlan folyamat. Rengeteg tényező alakította az eseményeket: kül- és belpolitikai hatások egyaránt. A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége Ötvös István, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja és Riba András, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet archívumának osztályvezetője. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Jugoszlávia nemzetiségi és vallási összetétele magában hordozta a konfliktust, ami aztán be is következett. A kilencvenes évek elején véres háborúban szétesett a kommunista államalakulat és önállósultak a tagköztársaságok. A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége Domján Dániel Ferenc, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kutatója és Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a tagja. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Az ’56-os forradalom, és az azt megelőző időszaki történéseinek egy kevéssé ismert fejezetéről, az ironikus nevű Kolhoz Kör történetéről írt könyvet Zsebők Csaba történész, a Wekerle Sándor Főiskola tanszékvezetője. Az egyetemistákból álló bátor társaságról, a szerzővel Belénessy Csaba szerkesztő és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese beszélgetett. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A tatabányai szénmedencében 1956. október 26-án kezdődtek el a forradalmi megmozdulások, de egészen december végéig tartottak, megcáfolva azt a hamis állítást, miszerint a bányászok a kommunizmus leghűségesebb hívei lettek volna. A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége B. Stenge Csaba, a tatabányai levéltár igazgatója és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A Vasfüggöny. Churchill használta először ezt a kifejezést, híres fultoni beszédében, amikor meghirdette a hidegháború kezdetét. A vasfüggöny egy technikai eszköz volt a határon, amelyik elválasztotta egymástól a diktatúrában fogva tartott nemzeteket a szabad világtól, ugyanakkor a kettéosztott Európa jelképe is volt. A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége Simon János politológus és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A teniszbajnok. Ez a címe egy most megjelent könyvnek, amelyik a Pétery testvérek életsorsáról szól és szinte minden pillanatára rányomta a történelem a bélyegét. Erről a korrajzról beszélgetett Belénessy Csaba a Farkasverem szerkesztője Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Markó György történésszel, a könyv egyik szerzőjével. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A Nemzeti Parasztpárt 1939-től kezdődő története a XX. századi magyar átalakulás egyik legfontosabb, de kevésbé ismert fejezete. A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége Szeredi Pál, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Történeti Kutatócsoportjának vezetője és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Márton Áron, Esterházy János és Mindszenty József. A magyar történelem három olyan alakja, akik mindig tudták mit kell tenniök, mit kell mondaniuk, akár vörös, akár barna diktatúra fenyegette a hazát. Róluk Beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Soós Viktor Attilával, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A Rajk testvérpár különös sorsa sajátos része a XX. század magyar történelmének. Endre nyilas államtitkár volt, László pedig a rákosista kommunista hatalom egyik kulcsfigurája. Belénessy Csaba a Farkasverem szerkesztője Rajk Endre és László életútjáról beszélgetett Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Ötvös Istvánnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Több mint hatvan évvel az ’56-os forradalom után, még mindig derülnek ki sötét epizódok a megtorlás vérrel írott történetéből. Az egyik ilyen a balatonkenesei Honvéd-üdülőben lezajlott karhatalmista bosszú, amelynek részletei még csak most derülnek ki. A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége Kahler Frigyes egyetemi docens és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Légy jó mindhalálig – Móricz Zsigmond klasszikusának címét kölcsönözte az a kiadvány, amely a református egyház újkori mártírjainak állít emléket. Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője az összeállítást megjelentető Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökével, Földváryné Kiss Rékával és Erdős Kristóffal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos kutatójával beszélgetett. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Idén lett volna 90 éves Kocsis Sándor, a magyar és a spanyol labdarúgás korán elhunyt csillaga. Klubja, a Barcelona parádés ünnepségsorozattal emlékezett rá és persze másik két nagyszerű magyar játékosára, Kubala Lászlóra és Czibor Zoltánra. Róluk és úgy általában a külföldön játszott kiváló magyar labdarúgókról beszélgetett Szilágyi Lászlóval, a Magyar Nemzet és a Four Four Two magazin munkatársával az adás szerkesztője. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Bár százmillió halott szegélyezte útját és még mindig vannak vörös foltok a világ testén, az emberek egy része mégis megengedő a kommunizmussal szemben. Jót akartak, csak rosszul sikerült – mondják, holott épp a jóakarat hiányzott leginkább ebből a vészkorszakból. A vörös csillag rémtetteiről szól a Farkasverem. A műsor gazdája Belénessy Csaba, állandó vendége pedig Máthé Áron, a műsor szakmai támogatójának, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Póka Egon a magyar rockzene megkerülhetetlen figurája, a Hobo Blues Band és a P. Mobil egy-egy időszakának kulcsfigurája a napokban Máté Péter díjat kapott. Ebből az alkalomból hívta őt a stúdióba Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője és Csatári Bence, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos kutatója, hogy felnyissák Póka Egon kimeríthetetlen meseládáját. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Az 1947-párizsi békeszerződés a régi római mondás a „vae victis”, a „jaj a legyőzötteknek” jegyében zajlott le. Leginkább Magyarországot intézték el a győztesek, amelyből ismét megcsonkított, szegény országot csináltak. Mik voltak a békediktátum legfontosabb elemei? Erről beszélgetett Belénessy Csaba szerkesztő Máthé Áronnal a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Csarnai Márk kutatóval. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Hol van Szuez? – a történelmi legendárium szerint ezt kérdezgették az 56 őszén Magyarországra vezényelt szovjet kiskatonák. Mi volt az összefüggés, volt-e egyáltalán a szuezi válság és a magyar forradalom sorsa között? A Farkasverem szerkesztője, Belénessy Csaba M. Kiss Sándor történésszel, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet igazgatóhelyettesével beszélgetett erről az izgalmas korszakról. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A XX. századi magyar irodalom története mintha beleragadt volna a megtűrt korszakba. Nagy Gáspár, akinek emberi és költői nagysága páratlan, nem része a kötelező iskolai tananyagnak. Erről a sajátos helyzetről beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Takaró Mihály József Attila-díjas irodalomtörténésszel és Máthé Áronnal a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Rákosiék hetven éve hurcolták bíróság elé Mindszenty József bíborost, aki a náci és a kommunista diktatúra esküdt ellensége volt. Ebből az alkalomból rendezett konferenciát a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a Magyar Tudományos Akadémiával karöltve. Belénessy Csaba szerkesztő vendége Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Wirthné Diera Bernadett, a NEB Hivatalának tudományos kutatója. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Birobidzsán. Ezt a mesterséges szibériai várost szemelte ki Sztálin a zsidók oroszországi otthonául. A város még áll, de már csak néhány zsidó él ott. Ez a kísérlet nem sikerült, de a sztálini önkény nem kímélte a zsidóságot a Szovjetunióban sem. Erről a kevésbé ismert történelmi korról beszélgetett Belénessy Csaba szerkesztő Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Kovács Tamással, a Holokauszt Emlékközpont igazgatójával. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A Fehér Gárda, egy Dél-alföldi ellenállási mozgalom volt, amelyet a tanyavilág módosabb és szegényebb parasztemberei hoztak létre. Számukra a kommunista világ, a téeszesítés és a szovjet hadsereg jelenléte elviselhetetlen élethelyzetet teremtett. A mozgalom történetéről beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Őze Sándorral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézetvezetőjével és Ötvös István tanszékvezetővel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Az 56-os forradalom leverése és a szovjet invázió után a Kádár-kormány külföldön elszigetelődött. Ugyan volt elegendő elvetemültsége ahhoz, hogy Nagy Imrét kivégeztesse, de ezután komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy kitörjön a karanténból. Erről, az 1963-ig tartó időszakról beszélgetett Belénessy Csaba szerkesztő Soós Viktor Attilával, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával és Andreidesz Gáborral, a NEB Hivatalának tudományos kutatójával. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A szlovákok története sokkal régebbi Szlovákia történeténél. Az önálló szlovák állam először német támogatottsággal jött létre és ezt követte az 1993-as újra alakulás. A magyarok és a szlovákok együttéléséről, konfliktusaikról és a békét ígérő reményteli eseményekről beszélgetett Belénessy Csaba szerkesztő Kiss Gy. Csaba egyetemi tanárral és a Bába Iván volt külügyi államtitkárral, egyetemi tanárral. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Farkasverem. Békéssámson egy két-háromezres kis falu a Viharsarokban. Az ötvenes években Magyar Ellenállási Mozgalom néven négy éven át kommunista-ellenes mozgalom működött a faluban, amelynek emlékét ma egy kis múzeum őrzi. A mozgalom történetéről beszélgetett Belénessy Csaba szerkesztő Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Békés Mártonnal a Terror Háza kutatási igazgatójával. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Január 19 a magyarországi németek kitelepítésének emléknapja. 1946-tól kezdődően majd 200 ezer német származású magyar állampolgárt kényszerítettek arra, hogy Németországban keressen új lakóhelyet. A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége Marchut Réka, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A híres magyar közigazgatás Szent István óta kiépült szervezete, a benne dolgozó emberekkel természetesen útjában volt a kommunista hatalomnak. Ezért előbb fokozatosan, majd 1948 után teljes lendülettel nekiláttak a felszámolásának. Erről az időszakról beszélgetett Belénessy Csaba szerkesztő Bank Barbarával, a Nemzeti Emlékezett Bizottságának tagjával és Máthé Áron elnökhelyettessel. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A magyar-lengyel kapcsolatok az Árpád-ház idejére nyúlnak vissza. A Farkasverem mai műsorában a XIX-XX. század történések kapnak hangot, főként az 1939 utáni magyarországi lengyel menekültáradat és az 1956-os összefüggések. A stúdióban Belénessy Csaba szerkesztő vendége Kiss Gy. Csaba egyetemi tanár és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Az utolsó szovjet katona is átlépte a határt és ezzel helyreállt Magyarország szuverenitása, 1991. júniusában. A történelmi eseményt ma a magyar Szabadság Napjaként ünnepeljük. Sorozatunk első két részében az akkori Antall-kormány külügyminisztere Jeszenszky Géza, Bogdán Tibor ügyvéd, az Antall-kormány igazságügyi államtitkára és Bencze Izabella jogász beszélt. A harmadik részben Illés Zoltán akkori környezetvédelmi helyettes államtitkár és Cserepes Tibor, nyugalmazott dandártábornok emlékezik Belénessy Csaba szerkesztő mikrofonja előtt. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Az utolsó szovjet katona is átlépte a határt és ezzel helyreállt Magyarország szuverenitása, 1991. júniusában. A történelmi eseményt ma a magyar Szabadság Napjaként ünnepeljük. Sorozatunk első részében az akkori Antall-kormány külügyminisztere Jeszenszky Géza beszélt. Most a második részben Bogdán Tibor ügyvédet, az Antall-kormány igazságügyi államtitkárát és Bencze Izabella jogászt, a tárgyalódelegáció tagját kérte mikrofon elé Belénessy Csaba szerkesztő. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A második világháború után Kelet-Németország területén alakult meg az egyik legfurcsább európai államalakulat, a Német Demokratikus Köztársaság, amely 1949 és 1990 között éktelenkedett Európa közepén. Az NDK történetéről és az ahhoz kapcsolódó érdekességekről beszélgetett Belénessy Csaba a Farkasverem szerkesztője Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Kiszelly Zoltán politológussal. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Az 1945 utáni magyarországi kivégzések 74 %-a nem köztörvényes, hanem politikai okokból történt. Ez a megdöbbentő arány híven tükrözi az akkori hazai politikai viszonyokat és akkor még nem is szóltunk arról, hogy hány politikai megtorlást álcáztak köztörvényes indokokkal. Erről beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Zinner Tibor történésszel és Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Köztudott, hogy az ’56-os magyar forradalom nagy visszhangot váltott ki világszerte. Az már kevésbé ismert, hogy a szovjetek által megszállt Baltikumban is voltak rokonszenv-megmozdulások. 56- novemberében, mindenszentekkor a katolikus Litvánia két nagyvárosának temetőjében is tüntettek a magyarok mellett. Ezekről a történésekről és persze a mai Litvániáról beszélgetett Belénessy Csaba a Farkasverem szerkesztője Seres Attilával, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársával. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ 1942-45 között a Délvidék történelme egyet jelent a hideg napok történetével. A magyar és német hadsereg 1942-es öldöklése, ha valós indokot nem is, de ideológiai igazolást adott a magyar és német lakosság elleni 1944-45-ös szörnyű vérengzéshez, amelynek több tízezer ember esett áldozatául. Erről a történelmi tragédiáról beszélgetett Belénessy Csaba a Farkasverem szerkesztője Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Cseresnyésné Kiss Magdolnával, a Keskenyúton Alapítvány elnökével. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A végtelen foglyai – Kormos Valéria még 1989-ben írt könyvet a Gulágra harcolt magyar nők sorsáról, akik szörnyű körülmények között, bányákban, kemény munkahelyeken dolgoztak, lelki és fizikai hányattatások közepette. Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője az ő sorsukról beszélgetett Kormos Valéria újságíróval és Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A dolgozó népet szolgálom? – ez a kérdés egy könyv címe, amely a magyarországi fegyveres testületek működését mutatja be a szocializmus idején. A Farkasverem műsorában erről az izgalmas témáról beszélget Belénessy Csaba szerkesztő Ötvös Istvánnal a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával és Markó György hadtörténésszel. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Mindszenty József bíboros a kommunisták által üldözött magyar katolikus egyház jelképe. 1948 után börtönben, majd az amerikai nagykövetség menedékében töltötte életét 1971-ig, amikor is Bécsbe költözött. Belénessy Csaba szerkesztő egyszer már beszélgetett Mindszenty életéről a Farkasveremben Soós Viktorral, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával és Wirthné Diera Bernadettel, a NEB Hivatalának tudományos kutatójával. A mostani ennek a történetnek a folytatása. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Bár százmillió halott szegélyezte útját és még mindig vannak vörös foltok a világ testén, az emberek egy része mégis megengedő a kommunizmussal szemben. Jót akartak, csak rosszul sikerült – mondják, holott épp a jóakarat hiányzott leginkább ebből a vészkorszakból. A vörös csillag rémtetteiről szól a Farkasverem. A műsor gazdája Belénessy Csaba, állandó vendége pedig Máthé Áron, a műsor szakmai támogatójának, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Ligetfalu. Ez a hangulatos nevű felvidéki település borzalmak színhelye volt a második világháború után. A csehszlovák állam haláltábort működtetett a közelben, ahol pusztulás és szenvedés várt a magyarokra és németekre, felnőttekre és gyermekekre egyaránt. A szörnyű történelmi eseményről beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Dunajszky Géza felvidéki kutatóval és közíróval. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A Szabad Európa Rádió majd negyven éven keresztül a legfontosabb és leghitelesebb magyar nyelvű hírforrás volt. Sokaknak a Teenager Party jut először eszébe erről a rádióról, de a hírműsorok, elemzések nélkülözhetetlenek voltak a magyar társadalom számára. A Szabad Európa Rádió 1993-ig működött. Történetéről, hatásáról beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Csatári Bencével, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos kutatójával. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ 1949-ben ezen a napon töltötte élete utolsó éjszakáját Rajk László, a hithű kommunista, akit úgyszintén hithű elvtársai ítéltek halálra és végeztettek ki. Különös fordulata a Rajk-család történetének, hogy Rajk László testvére, Endre nyilas pártvezér volt. Amíg lehetett, mentették egymást, de miközben László mégis akasztófán végezte, addig Endre emigrációban halt meg. A Rajk-perről, az azt körülvevő világról, Rajk újra temetéséről beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Ötvös Istvánnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával és Zinner Tibor jogtörténésszel. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A vietnami háború egyik legfontosabb eseménye a tet-offenzíva volt, amelynek során az észak-vietnámi kommunisták súlyos veszteségeket szenvedtek, az amerikai hadsereg jóval kevesebbet, de az elesett fiatalok ezreinek híre alapjaiban rázta meg az Államokat. Tulajdonképpen ezzel kezdődött meg a háború végjátéka, amely az Egyesült Államok katonai kivonulásához vezetett. Erről fontos történelmi eseményről beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Németh Bencével, a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársával. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Mindszenty bíboros a katolikus egyház legendás alakja, szembeszegült a nyilasokkal, a nácikkal és a kommunistákkal egyaránt. A Vatikán elindított a boldoggá avatási eljárást, de a közéletben még mindig nem kapta meg a bíboros az őt megillető helyet. Ennek okairól, Mindszenty József életének fontos mozzanatairól beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Soós Viktor Attilával, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával és Wirthné Diera Bernadettel, a NEB Hivatalának tudományos kutatójával. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Bős-Nagymaros. Ez a két helységnév egyaránt szerepel a magyar környezetvédelem és a magyar politológia szótárában. A nyolcvanas években az éledő demokrácia jegyében tömegmozgalom bontakozott ki az állami nagyberuházás ellen, amiből – legalább is a tervek szerinti formában – semmi nem lett. A Dunasaurus – ahogy akkor hívták – történetéről beszélgetett Belénessy Csaba szerkesztő Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Orosz Timeával, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet politológus munkatársával. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A Regnum Marianum templom a mai Felvonulás téren állt – mindössze húsz évig – mígnem 1951-ben Rákosi parancsára felrobbantották. Eredetileg a környékbeli, külvárosi népesség temploma volt, többek között ezért is szúrta a hatalom szemét. A helyére egy tanácsköztársasági emlékművet tettek, ami már nincs ott, de a templom még nem épült újjá, bár kormányhatározat van rá. A Regnum Marianum történetéről beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Soós Viktor Attilával, a NEB tagjával. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Maléter Pál az ’56-os forradalom meghatározó, de némiképp ellentmondásos alakja. A Korvin közi felkelőkkel még szemben állt, aztán honvédelmi miniszter lett, végül a Nagy Imre per halálraítéltje. Belénessy Csaba szerkesztő M. Kiss Sándor történésszel, a Rendszerváltást Kutató Intézet főigazgató-helyettesével beszélgetett Maléter Pálról és koráról. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Hetvenöt évvel ezelőtt, 1943 augusztusában Szárszón gyűlt össze a magyar értelmiség hatszáz képviselője Püski Sándor könyvkiadó és a Soli Deo Gloria református mozgalom hívó szavára, hogy Magyarország jövőjéről vitatkozzon. A történelmi fontosságú eseményről beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Erdős Kristóffal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos kutatójával és Gér Andrással, a református egyház zsinati tanácsosával. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ 76 évvel ezelőtt 1942. augusztus 20-án, a keleti fronton vadászgépével lezuhant és szörnyethalt Horthy István kormányzóhelyettes. Ő volt az a személyiség, akiről azt tartották, hogy a magyar kiugrási kísérlet vezéralakja lehet, éppen ezért a halála nem véletlen. Horthy Istvánról, Horthy Miklósról, általában a Horthy korszakról beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Veszprémy László Bernát történésszel. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A prágai tavasz. A szocializmus utolsó reményteljes korszakának 1968-ban a Varsói Szerződés csapatainak, köztük a magyaroknak a bevonulása vetett véget. Idén ötven éve ennek a szégyenteljes eseménynek, amelynek történéseit Belénessy Csaba a Farkasverem szerkesztője, Szakály Sándor történész, a Veritas Intézet főigazgatója és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese idézi fel. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A varsói felkelés elbukott, mérhetetlen sok szenvedést és áldozatot követelt, mégis dicsőséges volt az 1944. augusztus elsején kirobbant szabadságharc. A németek mindenkit kivégeztek, aki ellenállt. A szovjetek pedig tétlenül nézték a terrort. A lengyel történelem fontos eseményéről beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Joanna Urbanskával, a Lengyel Intézet igazgatójával és Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Bár százmillió halott szegélyezte útját és még mindig vannak vörös foltok a világ testén, az emberek egy része mégis megengedő a kommunizmussal szemben. Jót akartak, csak rosszul sikerült – mondják, holott épp a jóakarat hiányzott leginkább ebből a vészkorszakból. A vörös csillag rémtetteiről szól a Farkasverem. A műsor gazdája Belénessy Csaba, állandó vendége pedig Máthé Áron, a műsor szakmai támogatójának, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Több peres ügy borzolja a romániai magyar közvéleményt. Ezek közül kettő a restitúcióval, vagyis a teljes vagyoni kárpótlással foglalkozik. A román állam – úgymond – igazságügyi eszközökkel gátolja a gyulafehérvári Battyáneum püspöki könyvtár, illetve a Bánffy-féle családi vagyon visszaadását. Ezekről az ügyekről beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Máthé Áronnal a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével, illetve Haraszti György történész professzorral. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Szent László napján, június 27-én, 1988-ban százezres tömeg követelte a Hősök terén az erdélyi falurombolás megállítását. A megmozdulás szervezésében részt vett az akkori magyar ellenzék és a népi baloldal. A Fidesz részéről Németh Zsolt volt tagja az előkészítő és rendező bizottságnak. A Parlament külügyi bizottságnak elnöke és Máthé Áron a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese a Farkasverem szerkesztőjének Belénessy Csabának meghívására beszélt a harminc évvel ezelőtti rendezvényről. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A közelmúltban a Hősök tere volt a színhelye a Koltay-testvérek rockoperájának, a Trianonnak. Ez a darab, sok másik mellett, azon meghatározó része Koltay Gábor életművének, amely 1983-ban az István a királlyal kezdődött és a magyar történelem fontos elemeit és személyiségeit idézi. Mindez a nemzeti emlékezet része, amelynek alakulásáról beszélgetett Belénessy Csaba a Farkasverem szerkesztője Koltay Gábor rendezővel és Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A fordulat éve. Ez a diadalittas kifejezés szomorú eseményt jelöl, a kommunista hatalomátvétel kezdetét Magyarországon. Korabeli szóhasználattal élve leszalámizták a Kisgazda Pártot, a Szociáldemokrata Pártot, majd utóbbit be is olvasztották a kommunisták közé. A demokratikus Magyarország megszűnt létezni. Erről a baljós korszakról beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Soós Viktorral a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával és Sz. Nagy Gáborral a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosával. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A magyar hadsereg sajátos szerepet játszott az 56-os forradalom és szabadságharc során. Tiszakécskén például katonai repülőgépekről lövettek a nép közé, ugyanakkor Maléter Pál és Pallavicini őrnagy személyében magas rangú ex-kommunista katonatiszteket végeztek ki a megtorlás során. Erről a sorsfordító időszakról beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Dr. Szelke-Tulipán Éva történésszel, a Hadtörténeti Intézet kutatójával és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjával, Ötvös Istvánnal, a Pázmány Péter Tudományegyetem tanszékvezetőjével. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A megtorlás fogaskerekei – ezzel a címmel rendezett konferenciát a Nemzeti Emlékezet Bizottsága. Hosszas kutatómunka eredményeképpen a perek56 filenév alatt összegyűjtötték az 56-os megtorlás minden rendű és rangú közreműködőjének névsorát és életpályáját a vallatóktól a vérbírákig. Belénessy Csaba a Farkasverem szerkesztőjének vendége Földváryné Kiss Réka a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Zinner Tibor történész a Veritas Kutatóintézet levéltárának vezetője. Farkasverem. A Karc FM történelemórája, minden vasárnap reggel kilenc órakor, ismétlés aznap este ugyancsak kilenckor. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A hagyományos paraszti társadalom a magyar nemzeti lét egyik tartópillére volt. Nem véletlen tehát, hogy a kommunisták lankadatlan dühhel és kitartással estek neki ennek a rétegnek. Az első nekifutás kevés sikert hozott számukra, de a második roham, az 56-os forradalom megtorlásának rémképével már megroppantotta magyar parasztságot. Erről a szomorú korszakról beszélget Belénessy Csaba szerkesztő ezúttal Káli Csabával, a Zala Megyei levéltár igazgatóhelyettesével és Rigó Róberttel a kecskeméti Neumann Egyetem docensével. Farkasverem. A Karc FM történelemórája minden vasárnap kilenctől tízig. Ismétlés aznap este, szintén kilenc órakor. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A hidegháború történetét behálózza a bizonytalan küldetésű és kötődésű emberek sora. Néha mesterkémnek hívjuk őket, néha áldozatoknak, néha gazembereknek – jó részük e három keveréke volt tulajdonképpen. Az egyik ilyen, Noel Field amerikai állampolgár, az AVH kínzóbrigádjának páciense, majd a Rajk és a Slansky per titkos koronatanúja. Róla jelent meg egy könyv a közelmúltban a Kémek, korok, életek sorozatban. Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője az egyik szerzővel Mikó Zsuzsannával, a Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettesével és Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével beszélgetett Noel Field sorsáról. Farkasverem. A Karc FM történelemórája minden vasárnap reggel kilenc órakor, ismétlés aznap este, szintén kilenc órakor. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Szoboszlay Aladár katolikus pap neve kevesek előtt ismert, pedig az erdélyi antikommunista mozgalmak legnagyobb mártírjai közé tartozik. 1958 szeptemberében végezték, ki kilenc társával együtt, államellenes összeesküvés vádjával, mert szabad Romániát és Magyarországot szerettek volna. Érdekesség, hogy a halálos ítéleteket meghozó hadbíró magyar volt, a kivégzettek sorában pedig román embert is találunk. A perről beszélgetett Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Vekov Károly erdélyi történésszel. Farkasverem. A Karc FM történelemórája, minden vasárnap reggel kilenc órakor, ismétlés aznap este ugyancsak kilenckor. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A hagyományos paraszti társadalom a magyar nemzeti lét egyik tartópillére volt. Nem véletlen tehát, hogy a kommunisták lankadatlan dühhel és kitartással estek neki ennek a rétegnek. Az első nekifutás kevés sikert hozott számukra, de a második roham, az 56-os forradalom megtorlásának rémképével már megroppantotta magyar parasztságot. Erről a szomorú korszakról beszélget Belénessy Csaba szerkesztő Máthé Áronnal, a műsor szakmai támogatójának, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Csikós Gábor kutatóval. Farkasverem. A Karc FM történelemórája minden vasárnap kilenctől tízig. Ismétlés aznap este, szintén kilenc órakor. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Hetven éve alakult meg Izrael Állam, a zsidóság új korszaka kezdődött meg ezzel. Az akkori egymilliós lélekszám, mára majd kilencmilliósra duzzadt, a népesség 20 %-a arab. Részint ennek következtében Izrael Állam története a gazdagodás, a hatékony önvédelem mellett feszültségeket is tartalmaz. Minderről beszélgetett Belénessy Csaba szerkesztő Máthé Áronnal a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Novák Attila történésszel, korábbi tel-avivi kulturális attaséval. Farkasverem. A Karc FM történelemórája minden vasárnap kilenc órakor, ismétlés aznap este szintén kilenc órakor. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Időutazás a Párizs-Prága-Budapest-Brüsszel útvonalon. 1968 a párizsi diáklázadások éve, amikor is a koedukált egyetemi kollégiumok iránti olthatatlan igény a Tőzsde felgyújtásába és előrehozott választásokba torkollott. Prágában ugyanekkor tankok taposták el a prágai tavasz bimbózó hajtásait, sajnos magyar katonák közreműködésével is. Mindezek a folyamatok áthúzódnak-e a mostani időkre, fellelhetők e a 68-as eszmék a brüsszeli apparátusban? Erről beszélget Belénessy Csaba, a Farkasverem szerkesztője Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével és Tóth Eszter Zsófiával, a Veritas Intézet tudományos kutatójával. Farkasverem. A Karc FM történelemórája minden vasárnap reggel kilenc órakor, ismétlés aznap este, szintén kilenc órakor. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A XX. század magyar antifasiszta és antikommunista politikusainak – Nagy Ferenc, Varga Béla, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kéthly Anna – társaságába illik Sulyok Dezső, a Független Kisgazdapárt kiemelkedő személyisége. Ahogy az lenni szokott, a nácik deportálták, a szovjetek elől pedig Amerikába disszidált és ott is halt meg. A Farkasverem következő adásában Sulyok Dezsőről beszélget Belénessy Csaba szerkesztő Szerencsés Károly történész professzorral és Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnökével. Farkasverem. A Karc FM történelemórája minden vasárnap reggel kilenc órakor, ismétlés aznap este szintén kilenckor. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ A magyar zsidók nemcsak a náci haláltáborok poklát szenvedték el, hanem 1939-től 1956-ig a szovjet fogolytáborok és a Gulág szenvedéstörténetének szereplői is. Voltak, akiket tiltott határátlépésért ítéltek el, mert igyekeztek – az úgymond – jobb világ felé, mások a munkaszolgálat elől menekültek a még rosszabb felé. A legrosszabbul azok jártak, akiket kémnek minősítettek, rájuk tarkólövés várt. A szovjet haláltáborokba hurcolt magyar zsidók sorsáról nemrég könyv jelent meg. Belénessy Csaba a Farkasverem szerkesztője a szerzővel, Botos Jánossal, az Rabbiképző Intézet professzorával, és Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével beszélgetett. Farkasverem. A Karc FM történelemórája minden vasárnap kilenc órakor, ismétlés aznap este ugyancsak kilenckor. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Április 12-én indultak el az első vagonok a kitelepített felvidéki magyarokkal az anyaország felé, 1947-ben. Lakosságcsere – így hívták cinikusan ezt a folyamatot, amely földönfutóvá tette százezer honfitársunkat. A parlament döntése alapján április 12. a kitelepített felvidéki magyarok emléknapja. Ez alkalomból Belénessy Csaba a Farkasverem szerkesztője a stúdióba hívta Csáky Csongort, a Rákóczi Szövetség főtitkárát és Tárnok Balázst, a szervezet szakjogászát. Farkasverem. A Karc FM történelemórája vasárnap reggel kilenctől tízig, ismétlés aznap este szintén kilenc órakor. További részletek, a teljes beszélgetés ___________________________________________________________________ Korábbi adások megtekinthetőek Címkék Máthé Áron Ötvös István média Farkasverem
