Emléktáblát avattak a poznani „fekete csütörtökön" lelőtt fiatalnak

Romek Strzalkowski emléktáblája Mansfeld Péteré mellé került, az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás legfiatalabb áldozatának egykori, Medve utcai iskolája falára. A 13 éves lengyel diák 1956. június 28-án, a „poznani csütörtök" megmozdulásaiban vesztette életét a karhatalom golyójától. A ma felavatott emléktáblát az Országgyűlés Hivatala és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága állíttatta.

Romek Strzalkowski és Mansfeld Péter emléke megerősít bennünket abban, hogy a szabadságért vívott küzdelmünket soha ne adjuk fel, lengyelek és magyarok egymást soha cserben ne hagyjuk - az Országgyűlés elnöke. Kövér László hangsúlyozta: szabadságküzdelmeik is összekötik a két nemzetet, az 1956-os magyarországi forradalom nyitányát is a júniusi poznani munkásfelkelés jelentette. Utalt arra, hogy „múltunk bővelkedik az egymás melletti kiállásban, egymás segítésében", a középkortól egészen napjainkig, amikor lengyelek ezrei fejezték ki szolidaritásukat a magyar nemzettel március 15-én. Az ezeréves magyar-lengyel barátság ereje olyan erő, amellyel élnünk kell, amelyből merítenünk kell mindennapjaink közös problémáinak megoldásakor - jelentette ki a házelnök, hozzátéve, az 1956-os küzdelmek is jól mutatják: a szabadságnak ára is van.

A lengyel szejm elnöke, Marek Tadeusz Kuchcinski kiemelte: a hat évtizede történtek egyetemes értékekre is rámutattak, köztük arra, hogy érték a szabadság és minden, ami ahhoz tartozik. Hozzátette, a szovjet megszállók kényszerítették országainkra azt a rendszert, amely ilyen tetteket követett el, a két iskoláskorú fiút pedig a testvériség jelképeként említette.

Földváryné Kiss Réka, az emléktábla állítását kezdeményező Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke arról beszélt: a kommunista hatalom soha nem engedte kideríteni, pontosan mi és hogyan történt Poznanban. Közölte, a diktatúra képletesen és valós értelemben is elveszi a gyerekkort, az ilyen rendszerekben "korán felnőtté kell válni, és a diktatúrában bárki áldozat lehet". Hozzátette: Mansfeld Pétert nem 1956-os tettei vagy romantikus rabszabadítási tervei miatt ítélték halálra és végezték ki, "hanem megtörhetetlensége miatt", hiszen minden körülmények között dacolni mert a diktatúrával. Az embertelen diktatúra félt a saját társadalmától, és még a gyerekekben is ellenséget látott - fogalmazott Földváryné Kiss Réka.

Az emléktábla előkészítésében az emlékállítás kezdeményezésétől kezdve partnere volt a NEB-nek Tischler János, a Varsói Magyar Intézet vezetője; az emléktábla elkészítésében A Poznani Felkelés - 1956 Júniusa Múzeum volt a Nemzeti Emlékezet Bizottsága segítségére.

Az emléktábla avatást egy rendhagyó történelemóra előzött meg, amelyet a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium diákjai Csatári Bencétől, a NEB tudományos kutatójától hallhattak.

Kapcsolódó oldalak

• Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének beszéde

• Marek Kuchcinskinak, a Szejm elnökének beszéde

• Földváryné Kiss Rékának, a NEB elnökének beszéde

• Makovecz Évának, a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium igazgatójának beszéde

• Emléktábla Romek Strzałkowski tiszteletére- meghívó