Emléktábla a Kolozsvárról elhurcolt ötezer magyar férfinak - Rendezvénysorozat a Málenkij Robot emlékév keretében

Szabadság (4. oldal) - 2014.10.15. (Nagy-Hintós Diána)

  • Megosztás
  • 2014. October 14.

Az 1944 októberében elhurcolt 5000 magyar és német hangzású nevű férfinak állít emlékét. A történelmi egyházak képviselőinek áldása után Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök és Benkő Levente történész, újságíró leleplezte a Gergely Zoltán szobrászművész tervezte emléktáblát. Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere előbb Kelemen Hunor RMDSZ-elnök üzenetét tolmácsolta, majd a saját gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel. A koszorúzás után a Reményik Sándor Galériában megnyitották Simionné Hegyi Margit Évszakok című kiállítását, majd az evangélikus templomban ökumenikus zenés áhítatra került sor, amelynek során az egyházi méltóságok Isten szavának követésére és az emlékezés fontosságára hívták fel a hallgatóság figyelmét.

A Házsongárdi temető evangélikus-lutheránus sírkertjében elhelyezett, a Kolozsvárról elhurcolt 5000 civil emlékét hirdető három (magyar, román és német) nyelvű tábla előtt Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök a múlt értékeinek fontosságát hangsúlyozta.

– Hogyan építhet jövőt egy fogságban levő, kisemmizett, halálra ítélt közösség, nemzet? Úgy, ha hittel fölfelé néz, s a múltban elsajátított értékeket, emlékeket a jelen és a jövő építő köveiként használja. A múltból erőt merítve tovább adja gyermekeinek, unokáinak azokat az értékeket, amelyeket őseitől örökölt. Istennek még a fogságban is terve van, az élet folytatódik, van jövő, mert a jövőt Isten adja – mondta Adorjáni Dezső Zoltán, majd bátor tettnek, határozott, tudatos, felelősségteljes cselekvésnek nevezte az emléktábla elhelyezését. – Legyen ez a hely az emlékezés helye, ahova mindig elhozhatjuk gyászunkat, szenvedésünket, fájó emlékeinket. Tartsa ébren bennünk ez az emléktábla a lelkiismeretet és a tudatot, ami őszinte önvizsgálatra és megtérésre indít – összegzett a püspök, majd Benkő Levente történésszel együtt leplezte le az emléktáblát.

Az erdélyi történelmi egyházak képviselőinek áldása után Benkő Levente történész először a „málenkij robot” két kolozsvári túlélőjét, Bitay Lászlót és Mile Józsefet köszöntötte. Beszédében azt hangsúlyozta: hetven esztendeje, a zsidók deportálása és Kolozsvár bombázása után a harmadik szörnyű csapás érte a kincses várost.

– 1944 őszén éppen ezekben a napokban fogdosták össze és hurcolták el szovjet katonák azt a közel 5000 magyar férfit, akiknek egyharmada odaveszett a hatalmas vörös birodalom kényszermunka-táboraiban. Elérkezettnek láttuk az időt, hogy helyére kerüljön az emlékezés-emlékeztetés köve. Szándékunkban áll létrehozni azt a kegyhelyet, ahol az 1944 októberében Kolozsvárról elhurcolt 5000 magyar férfi emléke előtt fejet hajthatunk. Első lépésként háromnyelvű emléktáblát helyezünk el, és Isten segítségével jövőre ugyanitt emlékművet állítunk – tette hozzá a történész.

Kelemen Hunor üzenetét Horváth Anna alpolgármester olvasta fel. Az RMDSZ elnöke kifejtette: hatalmas felelősséggel kell ezt az emlékezetet őrizni, a sokszorosan meghurcolt, talpra álló közösségeket megilleti a sokszoros tisztelet. Mint fogalmazott, ezek a közösségek jogokat és nem kiváltságokat követelnek, amelyek az elszenvedett veszteségek során kijárnak nekik. „A 18 000 deportált zsidótól, az 5000 magyar és német elhurcolt férfitól a konok kitartást, az elszántságot, az élet mindenek fölöttiségét és a hitet kell megtanulnunk. De ha békességben és egymást szeretve, a jövőt tisztelve élünk, akkor az emberáldozat nem volt hiábavaló, az óriási veszteség erővé változik. Hiszek abban, hogy képesek vagyunk felülemelkedni a tragédiákon” – tolmácsolta a szövetségi elnök szavait városunk alpolgármestere.

– Pár nappal ezelőtt valakik Kolozsvár felszabadulását ünnepelték. A mi közösségünk az áldozatok előtt hajt fejet. A mi nemzedékünk kihívása: okulni közös történelmünk alakulásából – hangsúlyozta Horváth Anna, majd köszönetet mondott Benkő Levente történésznek és az evangélikus-lutheránus egyháznak, hogy a nyilvánosság elé hozta a „málenkij robot” kolozsvári áldozatainak történetét.

Az emléktábla megkoszorúzása után a Reményik Sándor galériában Simionné Hegyi Margit kiállításának megnyitójára került sor, majd a résztvevők ökumenikus zenés áhítaton vettek részt az evangélikus templomban, ahol a négy történelmi magyar egyház képviselője hirdette az Istenbe vetett hit, az emlékezés fontosságát. Közreműködött a Protestáns Teológiai Intézet vegyeskara, vezényelt Benkő Tímea egyetemi oktató.

A zenés áhítat elején Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök a 16. Zsoltárból idézett, mert 70 évvel ezelőtt, 1944. október 8-án ennek az igének alapján hirdette utoljára Isten szavát ezen a szószéken Járosi Andor, a gyülekezet akkori lelkésze, akit pár nap múlva a szovjet munkatáborba hurcoltak, ahol nemsokára elhunyt.

Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök hangsúlyozta: az elmúlt század nagy tragédiája a valóság tudatos elhallgatása. A lágerlakók történetei példát mutattak arra nézve, hogyan kell a fogságot túlélni, embernek maradni, hogyan kell kezelni a kis és nagy sérelmeinket.

– Küldetésünk és rendeltetésünk, hogy igazoljuk: Isten mellett tudunk megmaradni. A tisztánlátáshoz hittel kell feldolgoznunk a múlt történéseit, a jelen munkáját, egy békésebb jövő érdekében – közölte az unitárius püspök.

Kiss Endre római katolikus plébános szerint kötelességünk a megbocsátás hirdetése, de ez nem jelenti azt, hogy lemondunk az emlékezésről.

Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület kancellárja azt hangoztatta, hogy most ideje van a szólásnak, nem szabad elfelednünk az áldozatok tragédiáját, okuljunk belőle, éljünk bölcsen és békében.

TUDOMÁNYOS KONFERENCIA A SZOVJET DEPORTÁLÁSOKRÓL

Tudományos konferenciával folytatódik csütörtökön az 1944 októberében szovjet fogságba elhurcolt kolozsvári férfiak emlékére kezdeményezett rendezvénysorozat. Az értekezlet október 16. és 19. között zajlik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kara Jogtudományi és Európai Tanulmányok Tanszékének, Szerencs Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának, valamint a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának szervezésében. A Szovjet deportálások a Kárpát-medencében 1944-1945-ben. Konferencia a Malenkij Robot emlékév keretében című rendezvénynek a Sapientia EMTE Természettudományi és Művészeti Karának új épülete ad otthont (Kolozsvár, Tordai út 4. szám). Az értekezlet olyan egyedi élményeket kínál, mint a szovjet lágervilág túlélőivel való személyes beszélgetés lehetősége, Szalkai Zoltán híres Gyaloglás gulágföldön című filmjének megtekintése, színvonalas könyvbemutatók, előadások, valamint interaktív hang- és fényeffektusokkal tűzdelt történelmi és képzőművészeti kiállítás. A konferencia részletes programja az et.sapientia.ro vagy a kv.sapientia.ro honlapon tekinthető meg.


Címkék

emléktábla-avatás konferencia