Elérhetővé vált az interneten a 30 éve elhunyt emblematikus ellenzéki személyiség, Krassó György hírügynökségének archívuma

Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest Főváros Levéltára - 2021.02.12.

Megosztás
2021. February 11.

A Budapest Főváros Levéltára letétként őrzi Krassó György terjedelmes irathagyatékát. Az iratanyag feldolgozása részeként, a Nemzeti Emlékezet Bizottságával közös projekt keretében került sor a Krassó által működtetett Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat iratainak a digitalizálására. Az 1986–1989 közötti magyar és angol nyelvű hírlevelek naprakész tudósítást adnak a hazai ellenzék rendszerváltás felé vezető küzdelmeiről. A hírlevelek mostantól mindenki számára szabadon elérhetőek a Hungaricana Közgyűjteményi Portálról.

A hírlevelek alapvető forrásai azok a telefonbeszélgetések voltak, amelyeket Krassó magyar ellenzékiekkel, illetve emigránsokkal folytatott. A beszélgetéseket az érintettek tudtával Krassó kazettákra rögzítette, amelyek így szerencsés módon fennmaradtak. E felvételek a rendszerváltás időszakának megéléstörténete szempontjából kiemelkedően értékes, egyedi források, ezért a projekt keretében a kutatások megkönnyítése céljából megtörtént azok szöveges átírására. A felvételek és az átiratok adatvédelmi okokból a BFL kutatótermében érhetők el a tudományos kutatók számára. A telefonbeszélgetések résztvevőiről, témáiról és a felvételeken megemlített 1200 személyről készített mutató viszont immár mindenki számára szabadon hozzáférhető az Elektronikus Levéltári Portálon.

A projektről, illetve a Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálatról további részleteket olvashatnak a BFL Levéltári Mozaikok rovat 30. írásában.

_______________________________________________________________________________

Krassó György életpályája is olvasható abban a kötetben, amelyet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner.hu közösen adott ki nemrég Magyar hősök. Elfeledett életutak a 20. századból címmel (szerkesztő: Czókos Gergely, Kiss Réka, Máthé Áron, Szalai Zoltán). A Horváth Zsolt által megírt - a könyvben is megjelentetett - életpálya rövidített változata olvasható alább.

Krassó György – Örök forradalmár

Az 1956-os forradalom idején a felkelőkhöz csatlakozott, majd a megtorlás során bebörtönzött, a Kádár-korszakban többször is meghurcolt Krassó György létezésével, minden cselekedetével tagadta a fennálló hatalmat, és egészen haláláig őrizte a forradalom örökségét.

Krassó György 1932. október 19-én született Budapesten. 1947-ben korengedménnyel felvették a Magyar Kommunista Pártba, majd 1949-ben – hogy minél jobban megismerhesse a munkások életét – ipari tanuló lett Csepelen. Ezzel párhuzamosan a dolgozók gimnáziumában leérettségizett, és 1951-ben beiratkozott a közgazdaság-tudományi egyetemre. 1953-ban, mivel a hivatalos állásponttal szemben nyíltan hangoztatta véleményét, kizárták a pártból, majd ’55-ben az egyetemről is eltávolították. Ez idő tájt szakított véglegesen a kommunizmus eszméjével.

1956. október 23-án csatlakozott a diákok tüntetéséhez, részt vett a rádió ostromában is. 25-én hajnalban letartóztatták, 30-án szabadult ki a Fő utcai börtönből. November 5-én két társával együtt a Hazafias Népfront székházából megszerezték a stencilgépet, amelyen több ezernyi, többek között az ellenállás folytatására buzdító röplapot készítettek. Tíz nappal később letartóztatták, majd 1957. szeptember 25-én „a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel” vádjával jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélték.

A börtönben nem sikerült megtörni, ezért 1963. márciusi szabadulása után a politikai rendőrség folyamatosan figyeltette. Tehetségének megfelelő állást nem vállalhatott, mások mellett segédmunkásként is dolgozott. Továbbra sem tett lakatot a szájára, így 1963 decemberében, majd 1969-ben újfent letartóztatták, de bizonyítottság hiányában végül mindkét esetben felmentették.

Az 1970-es évek közepén folytathatta kényszerűen megszakított tanulmányait, s előbb 1976-ban közgazdász oklevelet, majd 1977-ben egyetemi doktori címet szerzett.

Az 1970-es évektől aktív szerepet vállalt az ellenzéki mozgalmakban, egyfajta közvetítői szerepet töltött be az eltérő felfogású ellenzéki csoportok között. 1981-ben egy magánlakáson megemlékezést szervezett az 1956-os forradalom és szabadságharc, majd 1983-ban Nagy Imre tiszteletére. 1982-ben Magyar Október Szabadsajtó néven saját szamizdat kiadót hozott létre. 1984-ben, az 1983-as Emlékezés halottakra című, a Szabad Európa Rádióban is leadott Hírmondó-interjú miatt, nagy hazai és nemzetközi felháborodást kiváltva, újra rendőri felügyelet alá helyezték.

Hiábavaló próbálkozások után 1985 őszén elfogadták útlevélkérelmét, hogy meglátogathassa egy balesetben súlyos égési sérüléseket szenvedett, Angliában élő bátyját. Annak halála után politikai menekültként Londonban maradt, a Szabad Európa Rádió és a BBC tudósítójaként kapott állást, és létrehozta a Magyar Október Tájékoztatószolgálat hírügynökséget.

Nagy Imre és mártírtársai 1989. júniusi újratemetésekor hazatelepült. Június 27-én megalapította a politikai happeningjeiről ismertté vált Magyar Október Pártot. Elhíresült akciója volt az 1956-os forradalmat követő megtorlás egyik legfőbb irányítója, Münnich Ferenc utcanévtáblájának visszacserélése Nádor utcára, majd szobrának ledöntése.

1991. február 12-én Budapesten érte a halál.

Írta: Horváth Zsolt

Irodalom:

Horváth Zsolt: Soha nem engedett ’56-ból. In Gáspár Katalin–Simon István (szerk.): Hősök, akik a nemzetért éltek, haltak. Budapest, Totem, 2008. 122–125.

Keresztes Csaba: Krassó György kizárása a Közgazdaságtudományi Egyetemről 1955-ben. Betekintő, 2013/1., 2019. szeptember 17.

Kerpel-Fronius Gábor: Elgéppuskázott lehetőség. Beszélő Online, 2007/2., 2020. április 10.

Kinda Gabriella: A Nádor utca-akció. Betekintő, 2017/3., 2019. szeptember 17.

Kinda Gabriella: Krassó György szerepe a magyar rendszerváltásban. In Döbör András–Miklós Péter–Zeman Ferenc (szerk.): Tanulmányok a huszadik századi magyar történelemről. Hódmezővásárhely–Szeged, Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ–Emlékpont–Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, 2019. (Emlékpont Könyvek 14.) 114–130.

A Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat iratai. https://library.hungaricana.hu/hu/collection/leveltari_iratok_BFL_KrassoIratok_Magyar_Oktober/, 2020. április 10.

Maradj velünk. Krassó György írásai. Összeáll. és a jegyzeteket írta Hafner Mónika, Zsille Zoltán. H. n., Magánzárka, 1991.

Modor Ádám: A titok meg a nyitja. Titkos szolgák és jelentések. Budapest, Kairosz, 2004.

Modor Ádám: Célkeresztben Krassó. Budapest, Kairosz, 2006.

______________________________________________________________________________

Sorozatot indított a Nemzeti Emlékezet Bizottsága az InfoRádióval együttműködésben azokról a történelmet formáló ismeretlen személyiségekről, akik szembeszálltak a 20. század diktatúráival. A sorozatban Krassó György életpályája is szerepelt.

Az összeállítás meghallgatható itt.

Kapcsolódó tartalom:

Sajtómegjelenések: