Csekély jelentőségű külügy

NOL.HU- 2016.01.31. (Miklós Gábor)

  • Megosztás
  • 2016. January 31.
NEB-kötet

Magyarország vesztes állam volt a második világháborúban. Az átállás és az új államszervezet létrehozása sem saját erőből, kezdeményezésből történt, hanem a győztes hatalmak jóvoltából, s a Magyarországról a nácikat kiverő szovjet csapatok szigorú és gyanakvó felügyelete alatt. Az új állam nem kizárólagosan a szovjetek embereiből jött létre: a külügyi apparátus esetében ez azt jelentette, hogy jó ideig jelen voltak a minisztérium állományában a „régi" munkatársak. Sokan aktív vagy passzív antinácik, angolbarátok, sőt demokraták voltak. Amennyiben ez a Horthy-korszak államgépezetében lehetséges és ildomos volt.

Több ilyen volt diplomata pályáját vázolja fel a Nemzeti Emlékezet Bizottsága külügyi munkacsoportjának tanulmánykötete. Nem állítom, hogy izgalmas olvasmány a könyv. A diplomáciai iratok, jelentések és emlékiratok összegzése ritkán hoz megdöbbentő újdonságokat. A diplomáciának a kor hatalmasai nem tulajdonítottak nagy jelentőséget: a magyar kommunisták tudták, hogy az ő feladatuk betagozódni a szovjet rendszerbe, illetve a külpolitika eszközeivel gyorsítani a hazai hatalomátvételt. Ritkán léptek önállóan – például a csehszlovákiai magyarellenes kurzus ellen. Hiába dolgozott sok kiváló elme a minisztérium béke-előkészítő osztályán, a végső döntéseket a magyar érvek nem befolyásolták.

A könyvbe mégis belekeveredtek szinte izgalmas és kortörténetileg fontos tanulmányok, így M. Madarász Anita hármas portréja, amely Barcza György londoni követ, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós és Sir Alvary Frederick Gascoigne angol diplomata működésén keresztül elemzi a brit–magyar háborús kapcsolatokat. Érdekes, ahogy a tapasztalt külügyi tisztviselő lavírozik a történelemben és az angliai politikában. Ő dolgozott a háború előtt is Budapesten, s főnökeinek kellett bizonygatnia, hogy nem áll a Horthy-rend embereinek oldalán. Kirajzolódnak persze érdekes magyar alakok is a negyvenes évek diplomáciájából. Pödör László, az Eötvös Collegiumban végzett franciatanár, aki később a miskolci antifasiszta ellenállás tagja, az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője lett kommunista színekben. Így jutott a külügyminisztériumba, majd a római nagykövetségre. Túl művelt volt, túl sok világot látott ahhoz, hogy vakhitűvé váljon. A párt kizárta, becsukta, internálta. Pödör feltehetően soha nem tört meg, és nem lett sem vádlottja, sem tanúja koncepciós pernek. Viszont lett a francia irodalom kiváló fordítója.

A NEB az államszocialista rendszer működési mechanizmusának feltárására alakult. Néha úgy tűnik, a feltárók ott is titkot keresnek, ahol nincs.


Kapcsolódó tartalom


Címkék

NEB-könyvtár