Csaknem teljes a Nemzeti Gyászpark adatbázisa

A kommunizmus áldozatainak emléknapja kapcsán a Nemzeti Örökség Intézete csaknem teljessé tette a Nemzeti Gyászpark adatbázisát, így elérhető annak a csaknem 1200 embernek életrajza, akiket a kommunizmus áldozataként kivégeztek, és akiket az Új köztemető három parcellájában (298, 300, 301) temettek el.

Az Új köztemető látogatóközpontjában 2020. február 21-én tartott sajtótájékoztatón Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója elmondta: a Nemzeti Emlékezet Bizottságával és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával folytatott közös munka fontos állomásához érkeztek. Ezzel együtt hozzátette: a kutatás továbbra sincs befejezve.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke hangsúlyozta: a 298-as, a 300-as és a 301-es parcellák egy embertelen diktatúra lenyomatai. Elhangzott, a látogatóközpontban bemutatott tartalmak kidolgozását véleményező bizottság három fontos kérdésre kereste a választ: kik nyugszanak a nevezett parcellákban (pontosan be tudják-e azonosítani az elhantolt áldozatokat), ki, melyik sírhelyen van elhantolva, s - talán erre a kérdésre a legnehezebb választ adni - miért kerültek oda? Földváryné Kiss Réka fontosnak nevezte, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolásakor senkit se vádoljanak meg alaptalanul, de a bűnösöket ne mentsék fel. Kitért arra is: szembesültek a többi közt azzal, hogy egy sírhelyen hat-nyolc ember földi maradványai vannak, s azzal is, hogy a fejfák egy része csak emlékhely, a valódi sírhely nem ott van.

Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az életrajzokban nem azt rögzítik, ki mit tett, hanem azt, hogy miért ítélték el. Cseh Gergő Bendegúz is szólt a parcellákba való tömeges temetésekről. Hozzátette: kutatómunkájuk célja volt az is, hogy legalább „tudományos végtisztességet” adjanak az áldozatoknak. A Nöri honlapján kiemelték: a 298-as, a 300-as és a 301-es parcellák területe mint gyászpark a közeli Kisfogházzal együtt nemzeti emlékhely. A temető e legtávolabbi sarka és az egykori kivégzések fő helyszíne a 20. századi magyar történelem – a kollektív emlékezetben máig ható – eseményeinek, a második világháborúnak, a kommunista diktatúrának, 1956-nak és 1989-nek egyaránt mementója. „A három parcella nemcsak a nemzeti dicsőség és gyász színhelye, hanem a szégyené is”. A kivégzett, meggyilkolt, rabságban elpusztult hősök és ártatlan áldozatok mellett ugyanis háborús és köztörvényes bűnösök is nyugszanak az egykor, sőt sok esetben még ma is névtelen sírokban – olvasható a honlapon.

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.

(MTI/NEB/Demokrata, NÖRI- és NEB-fotók)

Kapcsolódó tartalom:

• A Nemzeti örökségvédelmi Intézet honlapja, amelyen megtekinthető az adatbázis