Botrány a Biszku-perben

Parázs szócsata zajlik a Biszku-per ügyésze és Horváth Miklós, a Fővárosi Törvényszék által kirendelt történész szakértő között. A vita lényege, hogy a Horváth Miklós írásos szakvéleménye az ügyész szerint nem egyértelmű, ellentmondásos atekintetben, hogy Biszku Béla az 1956-os megtorlás belügyminisztere háborús bűntettet követett volna el. Horváth Miklós ugyanis azt írta le, hogy a három asszony halálával végződő Nyugati pályaudvari sortűzben a karhatalom nem egy előre elkészített forgatókönyv alapján dolgozott. A szakértő szerint nem ez a lényeg, „Szavakon lovaglunk. A hangsúlyra kell figyelni. Előre elkészített forgatókönyv nem volt, de ez nem kérdőjelezi meg a hatalom szándékát a sortűzben" – így zajlik a szócsata az ügyész és a szakértő között.

Az ügyész szerint viszont Horváth Miklós korábban sokkal határozottabban nyilatkozott. Be is idézte Horváth Miklós szavait: „A nyugati pályaudvari ügyben is meghallgattak szakértőként. Behívnak a tárgyalóterembe, s az ügyész nagyon helytelenül olyan kérdést tett fel nekem, amely nem tényadatra vonatkozott, hanem értelmezésre. Megkérdezte, hogy még kik lehettek felelősek azért, hogy ez a Nyugati pályaudvarnál december 6-án történt esemény bekövetkezett. Én örültem a kérdésnek, és elmondtam, hogy az a politikai vezetés, aki felelőtlenül minden feltétel megteremtése nélkül, bármilyen áron úgy dönt, hogy visszaszerzi a hatalmat. Erőt mutat, nem másért, csak azért, hogy Moszkvának megmutassa, hogy mi vagyunk a jó választás, mi vagyunk a jó döntés, mert a saját népünk ellen is képesek vagyunk erőszakot alkalmazni. Csak azt nem mondtam ki, hogy itt jön az egyik, aki még él ebből a garnitúrából. Bejön a Biszku, felteszik neki a kérdést, mi történt december ötödikén. Válasz: elhatároztuk az elvtársaimmal, hogy visszafoglaljuk az utcát. A következő kérdés, mi történt a hatodikán? Visszafoglaltuk. – Köszönjük Biszku úr, elmehet – volt a válasz. A bíró keze meg van kötve. Nem mondhatta azt, hogy Biszku úr, várjon egy kicsit, még egyszer kihallgatjuk és letartóztatjuk. A védő egy kérdést nem tett föl. Biszku az ügyész előtt beismerte, hogy felelős azért, hogy december hatodikán, nyolcadikán, 11-én Miskolcon Salgótarjánban ennyi ember meghalt. S minden további nélkül távozhatott.” Horváth Miklós Böröndi Lajosnak, a Moson Vármegye újságírójának nyilatkozott így korábban.

Elképzelhető, hogy a bíróság ilyen ítéletet fog hozni – mondja erre Horváth Miklós. Megerősíti az ott elmondottakat, és azt mondja, eszerint talán már akkor meg lehetett volna indítani az eljárást Biszku ellen. Nincs ellentmondás, ma is ugyanúgy gondolkodik, mint akkor. (Lehet, hogy tényleg így van, csak elvész a részletekben, és ezért látszik, hogy egyes részletek ellentmondásosak a szakvéleményében.)

Na és itt jön a fordulat, az ügyész megkérdezi: „Kik azok a politikai tisztek?”, erre a szakértő elmondja, milyen fontos feladatuk volt a pártállami diktatúra megszilárdításában. Majd az ügyész azt firtatja: „Volt-e katona?” Kiderül, hogy igen. „Volt-e politikai tiszt?” Erre nemmel felel, mire kiderül, hogy a politikai tisztek főnöke, vagyis a politikai osztály vezetője volt a Magyar Néphadseregben, politikai tiszt éppen nem. Az ügyész a szakértő kizárását kéri. (Erre később térnek vissza.)

(Mint ismeretes, Biszku Bélát első fokon bűnösnek találták háborús bűntettben, majd a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette az ítéletet, ezért kellett újrakezdeni a pert. A szakértőt elfogultság miatt kizárták, Kahler Frigyes jogtörténész „bűne” az volt, hogy a rendszerváltás után a kormány megbízásából is kutatta az 1956-os sortüzeket, amelyek során több százan veszítették az életüket. Polt Péter legfőbb ügyész, mint ma kiderült, szeptember 29-én a Kúrián megtámadta a másodfokú ítéletet, eközben viszont itt folyik az első fok.)

Forrás:

• Botrány a Biszku-perben – valasz.hu (2015.11.12.)