Beszámoló a Vasfüggöny konferencia első napjáról

MTI/NEB- 2015. május 5.

  • Megosztás
  • 2015. May 04.

Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága A vasfüggöny – a második világháború következményei címmel május 5-én és 6-án nemzetközi konferenciát rendez az Országházban, melynek célja az európai történelmi ismeretek gyarapítása, az 1945-től 1990-ig kettéválasztott Európa nyugati és keleti fele közötti integráció és jobb megértés elősegítése.

A konferencia első napján Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket. Beszédében - utalva a hidegháborúra, valamint a vasfüggönyre – hangsúlyozta, a világháború európai befejezése nem hozta el minden európai nemzet számára a békével együtt a szabadságot. Németország 70 évvel ezelőtti veresége a közép- és kelet európai polgárok számára zökkenőmentes átmenetet jelentett a totalitárius kommunista diktatúrába – szögezte le a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke.

Úgy fogalmazott, ahogy a berlini fal elválasztotta egymástól a családokat, rokonokat és barátokat, úgy választotta ketté Európát a vasfüggöny. Rámutatott, hazánk 1956-ban elsőként gyengítette meg a szovjet birodalmat, és Magyarország 1989-ben kulcsszerepet játszott a vasfüggöny lebontásában is.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke megnyitójában úgy fogalmazott: „a kommunizmus áldozataiért senki nem kért bocsánatot, a kommunizmus vétkeit senki nem ismerte el”. Éppen ezért „a kommunizmus és annak fenntartói nem nyerhetnek megbocsátást, a kommunizmus áldozatainak pedig csak az emlékezet hozhat elégtételt” - tette hozzá.

Örök és közös feladatunk emlékezni és emlékeztetni azokra, akik nem élhették meg a szabadságot, mert életüket áldozták érte - jelentette ki. Ugyanakkor szerinte meg kell ismertetni azokat is, akik hazájukat elárulva az ordas eszme és az idegen hatalom szolgálatába állva a kommunista elnyomás fenntartásában vettek részt. A kommunista diktátorokat, pártvezetőket, a vérbírákat és ügyészeket, az ávósokat és a pufajkásokat is meg kell ismertetni - mondta Gulyás Gergely.

A vasfüggönyről szólva arról beszélt, hogy az elválasztotta egymástól a szabad világot és a zsarnokságot, a demokráciát és a kommunizmust, a magántulajdonon alapuló piacgazdaságot és a csak köztulajdont ismerő tervgazdaságot. A vasfüggöny családokat, nemzeteket választott ketté - tette hozzá.

Gulyás Gergely felidézte, a vasfüggöny kifejezést Churchillnek tulajdonítják, de az eredetileg a színházakban volt használatos, hogy megakadályozza az esetleges tűz terjedését a színpadról. Közölte, a vasfüggöny azonban annak idején nem megóvott valamitől, hanem gátat szabott valaminek: a kommunista hatalom azt a feladatot szánta neki, hogy Nyugatról akadályozza meg a szabadság és a demokrácia terjedését, Nyugat irányába pedig az üldözés és az elnyomás elől menekülők szökését.

A vasfüggöny szerencsétlen oldalán, ahova Közép-Európa államai, így Magyarország is került, a jaltai világrend folytán elnyomás és üldöztetés jutott osztályrészül - mondta az Országgyűlés alelnöke, hozzátéve, hogy a második világháború katonai győzelme vagy veresége a végeredmény szempontjából relatív volt. A kérdés az volt, ki került a vasfüggöny kommunista oldalára és kinek jutott a szabad világ levegője.

Kitért arra, a kommunizmus bukásának első pillanatai is ahhoz a vasfüggönyhöz kötődnek, amely az 1980-as évek végére egyre jobban rozsdásodva tartotta össze a szovjet érdekszféra országait a kommunizmus uralma alatt. 1989. augusztus 19-én a Páneurópai Piknik keretében először nyílt meg a vasfüggöny által elzárt osztrák-magyar határ - emlékeztetett.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a „szocializmus menetét” a kétpólusú világrendszer vége, a Szovjetunió gazdasági összeomlása, és „a szovjet szuronyok nélkül már feltartóztathatatlan népakarat söpörte el a vasfüggönnyel és berlini fallal együtt”.

A nemzetközi konferencia első napján az előadók Európa megosztottságának megtervezését és kivitelezését, valamint a Közép- és Kelet-Európában bekövetkezett kommunista hatalomátvétel folyamatát járták körbe. Külön szekció foglalkozott a vasfüggöny áldozataival, illetve a vasfüggönynek a határmenti régiókra gyakorolt hatásával és a határok leomlásával.

Előadott többek között Łukasz Kamiński elnök és Paweł Ukielski igazgatóhelyettes a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéből; Valters Nollendorfs, a Lettország Megszállási Múzeumi Társasága testületi tagja; Zinner Tibor, a Veritas Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetője; Horváth Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Állam- és Társadalomelméleti Intézetének igazgatója; Ö. Kovács József, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója; Slachta Krisztina, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos munkatársa; a NEB részéről pedig Földváryné Kiss Réka elnök és Máthé Áron elnökhelyettes. A konferencia első napjának záró gondolatait Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese foglalta össze.

Kapcsolódó tartalmak:


Képek


Címkék

Földváryné Kiss Réka